szexualitas.hu logo
Regisztráció | Belépés
főoldal cikkek fórum szavazó kereső
FÓRUM

Szerelem, párkapcsolat


Új hozzászólás

válasz | 2009-05-24 | 01:19
Hát,ha mondjuk a tapasztalatait és élményeit osztja meg, a viták kapcsán meg tanácsot kér,azzal még nincs annyira gond szerintem.A fő baj hogy vannak dolgok,amik úgy látszik visszatérő problémák köztetek,és nem tudjátok tisztázni.Például ha felmerül valami,és megbeszélnétek/megoldanátok,akkor nem tudna mit írni ide,és akkor ez az egész dolog tárgytalan lenne.Tehát egymás közt kellene ezt valahogy megoldani...rá kellene venned valahogy,hogy mindent nyugodtan elmondjon neked(tehát legyen bizalma feléd,hogy fel se merüljön hogy bármit is titkolnia kellene).
válasz | 2009-05-24 | 01:18
Igazából ezeknek az emberek véleményét szeretném tudni: Krisztián , Anthico, tengerszem,Thymian,Viri,Bia.
 
válasz | 2009-05-24 | 01:10
Öhöm de kérdem én a szexuális életünket meg a vitáinkat ismeretlen emberrel?
 
válasz | 2009-05-24 | 01:09
Lehet hogy ennek is van oka.Talán erre kellene rájönnöd,hogy akit elvileg szeret,az előtt miért vannak titkai,mások előtt meg miért nincs(igaz,arctalanul ez nem olyan kockázatos,tehát ilyen formán talán könnyebb itt kibeszélnie magából dolgokat,mint veled).
válasz | 2009-05-24 | 01:07
most késő jöttem már fel de holnap felnézek és megnézem hogy az ilyen ezres feletti tanács osztogatóknak mi erről a véleményük mert úgy néz ki nagyon gyorsan tudnak az emberek osztogatni tanácsot csak ott a bibi,hogy felének semmi tapasztalata nincs amire osztogassa.
 
válasz | 2009-05-24 | 01:02
Ahogy elnézem megfontolt vagy sokat szoktam látni hogy beszélget nem is rád vagyok kiakadva hanem arra hogy a komplett életünket képes olyan emberekkel megbeszélni akikkel életébe nem találkozott és a közel 6 éves kapcsolata meg folyamatos titkolózás.
 
válasz | 2009-05-24 | 01:01
Valóban nem...hanem kettőtökön.Ebben igazad van.
válasz | 2009-05-24 | 00:59
Hát jó,gondoltam azért én is megírom amit gondolok,hátha akad benne számodra értékelhető.
Amúgy én megpróbálok mindig úgy tanácsot írni,hogy alaposan átgondoltam,és úgy érzem hogy segíthet.Sok mindent láttam az életben,ezekből próbálok meríteni.
válasz | 2009-05-24 | 00:58
Ne haragudj amióta ide járkál azóta kezdtek ilyen ügyei lenni és az ember bizakodó mindig azt tartom szem előtt hogy megváltozik, de már rengetegszer koppantam és nem tudom meddig megy ez így. Abban reménykedek hogyha azok az emberek akiktől itt a tanácsokat kapja majd ráébresztik arra hogy nem egy weboldalon kéne múlnia egy kapcsolatnak.
válasz | 2009-05-24 | 00:53
Az valóban rossz,hogy (ha úgy érzed) titkai vannak előtted.Egy jó kapcsolat alapja teljes bizalom és nyitottság a másik felé.Persze azt is gondold át,hogy ő mindig ilyen volt e,vagy csak megváltozott.Ha mindig is ilyen volt,akkor nem hinném hogy változtatni tudnál rajta(legalábbis fura lenne,hogy elfogadtad őt valamilyennek,aztán meg akarod változtatni...ez általában nem működik).
válasz | 2009-05-24 | 00:51
Igazából azokra a véleményekre lennék majd kíváncsi amit ezen az oldalon legtöbbet fentlevök írnak majd mert velük irkálnak örökké kíváncsi lennék nekik mit mond az a szó hogy ÉLET.
 
válasz | 2009-05-24 | 00:50
Hát ez valóban nem jó.
válasz | 2009-05-24 | 00:48
De kérdeznék én tőled valamit. Ha a te barátnőd csinálná azt hogy akár szexualitás.hu-n vagy mns-en beszélget és ahogy odaérek mellé fordul el a laptoppal meg kapcsolja ki te mit feltételeznél?
 
válasz | 2009-05-24 | 00:46
És a másik nagy problémám hogy ígér füt fát amit soha nem tart meg.
 
válasz | 2009-05-24 | 00:45
Nem érted az itt a probléma hogy előttem örökös titkai vannak de másnak teljesen nyíltan beszél az egész kapcsolatáról. Fontosabbak neki olyan emberek véleményei akik csak osztogatnak olyan tanácsokat amihez a való életnek halvány köze sincs.Ja és megjegyezném soha nem bántottam nem azért nem mondja el a dolgit mert bántanám vagy ilyesmi.
válasz | 2009-05-24 | 00:40
De hát azt senkitől nem várhatod el,hogy ne beszélgessen...sokkal rosszab ha esetleg a benne felmerülő dolgokat nem tudja kibeszélni,és esetleg magában örlődik.
válasz | 2009-05-24 | 00:36
Hiába beszélünk meg valamit hogy befejezi az örökös netezést mintha a falnak beszélnék jobb esetbe 1maximum2napig tart nála.
 
válasz | 2009-05-24 | 00:32
Hát igen ez igaz raphael csak az a baj hogy ez miatt nem egyszer szakításra került már a sor.Utoljára tegnap előtt beszéltük meg hogy magánéletről nem beszél senkinek. Ehhez képest egy órája már megint azt taglalta valakinek hogy mi volt tegnapelőtt.
válasz | 2009-05-24 | 00:25
Hát,ha a veled töltött idő rovására megy ez,az semmiképp sem jó szerintem.De biztos meg lehetne ezt beszélni,nem?Ha szeretitek egymást,nem lehet gond,és tisztázni lehet minden felmerülő problémát.Az élet meg nem olyan hosszú,kár azzal az emberrel veszekedéssel eltölteni ezt,akit szeretünk.
válasz | 2009-05-24 | 00:19
szeretettel várom minden kedves fórumozó tanácsát mert most már nagyon szeretném tudni hogy én vagyok e h*lye vagy kicsit Ő e már függő és hogy jobb e egy ilyen fórumon teljesen ismeretlen embereknek kiteregeti a másik párok magánéletét?
 
válasz | 2009-05-24 | 00:17
Sziasztok. Én új vagyok itt és adjatok nekem is tanácsot a barátnőmmel már szinte mindennapos vitáink vannak azért mert itt tölti az összes idejét szinte ami van amíg össze nem veszünk. Már ott tartunk hogy az egész életünket kitárgyalja tök ismeretlen szájber emberkékkel erre mit tanácsolnátok?
 
válasz | 2009-05-22 | 08:37
Jaj..., nem igaz, tényleg egyre "mélyebbre" megyek ebbe a szerelembe, és valóban igaz, hogy minél jobban szeretünk, annál jobban szenvedhetünk is a másik hiányától..., és ő ugyanezt mondta tegnap, hogy alig tudott aludni nélkülem.
válasz | 2009-05-21 | 22:34
Valóban ez egy patt helyzet...se előre, se hátra :(
De ugye a remény hal meg utoljára...
válasz | 2009-05-21 | 22:33
Teljesen jól látod..., már "mélyebbre nem mehetek", annál mélyebbre nem mehetek talán, mint amit most érzek. Beleértve a tehetetlenséget is...
válasz | 2009-05-21 | 22:31
"én pedig állandóan visszarángatom oda, hogy "csak szex", és ne tovább... "--> attól, h mondjuk ezt kijelented, nem fog ő se és te se kevesebbet érezni. Szóval lehet, h ez kicsit mindig hidegzuhany a számára és rosszul esik, de mindketten tudjátok egymásról, h többet jelent ez a kapcsolat nektek, csak éppen ezzel a kijelentéssel próbálnád megvédeni magad attól, h jobban belemerülj érzelmileg, h aztán jobban megsérülj...de már "mélyen vagy".
válasz | 2009-05-21 | 18:29
Ő soha sem hitegetett engem azzal, hogy elhagyná "anyust" - ahogy írod, viszont azt mondja, hogy nem akar ott élni, és akár van másik nő, akár nem, ő onnan el fog külön költözni. A probléma csak az, hogy anyagilag ramatyul áll, tehát nem tudom, hogyan realizálódna, hogy önálló házat építsen... A Párom szavaival élve: "Onnan már elküldték, hozzám pedig nem jöhet, mert nem egyedül lakok..." Nálunk lehet, hogy éppen az a probléma, hogy én minden áron helyükön akarom kezelni a dolgokat, és bebeszéltem magamnak, hogy "csak szex", a Párom pedig azt mondja, hogy ezt én "sulykolom be magamnak", mert ő puszta szexnél sokkal többet érez, és ha belegondolok, elképzelhető, hogy rosszul érinti, ha ő többet érez, én pedig állandóan visszarángatom oda, hogy "csak szex", és ne tovább...
Szóval, ő igazából lehet, hogy utálja a kételkedésem /pedig azért valamilyen alapom van rá/.
válasz | 2009-05-21 | 14:30
annak mondjuk tényleg nem a legjobb megoldás aki érzelmeket is képes belevinni..
de amíg csak testiség..vagy a dolgokat a helyükön tudják kezelni addig oks..

de sztem minden 3. azzal hitegetik hogy elhagyják anyust és összeköltöznek..de ez ritkán következik be ténylegesen...
válasz | 2009-05-21 | 00:16
Az összes olyan nőnek üzenem, aki bármilyen szerelmi háromszögbe akarna belemenni, ne kezdjen bele, csak szenvedés, mérhetetlenül sok szenvedés lenne a része. Kár belekezdeni, mert, ha valaki belekezd, akkor egyre nehezebb kilépni belőle.
 
válasz | 2009-05-17 | 23:37
most akkor ez 1 komoly kapcsi akarna lenni ami 5hónap múlva átalakulna távkapcsivá???
én a távkapcsikban nem hiszek..
ha tényleg komoly kapcsiban gondolkodtok akkor ez eleve halott ügy..
szoval ilyen téren nem vágnék bele..

de ha az érzelmeket nem engeditek szabadon..
és szeretnétek magatokat jól érezni akkor csak vágj bele..
válasz | 2009-05-17 | 21:49
Hát..., ha felvállalod/játok/, hogy a rövid boldogság után jön a fájdalmas elválás, akkor el kell gondolkozni, hogy megéri-e biztosan. Ha úgy érzed, hogy idő szempontjából rövid kapcsolat ugyan, de érzelmileg nektek jóval többet nyújt, és annek ellenére nagyok az érzelmek, hogy tudjátok, nem tarthat sokáig..., akkor biztosan megéri. Vannak talán dolgok az életben, amikre - ha más nem - visszaemlékezni mondjuk idős korunkban /és elmondani majd az unokáinknak, hogy milyen boldogok voltunk.../ csodálatos lesz, mert elmondhatjuk, hogy rövid ideig akár, de boldogok voltunk..., akkor biztosan megéri.
válasz | 2009-05-17 | 19:48
De vajon úgy is boldogságban élnek, ha tudják, h el kell válniuk x idő múlva? Nem mindegy szerintem, h tudatában vannak annak, h a kapcsnak nemsoká vége fog szakadni vagy h egyszerűen csak úgy alakulnak a dolgok, h el kell válniuk.
válasz | 2009-05-17 | 19:10
Én csak annyit mondok : Inkább rövid ideig légy boldog azzal akit szeretsz, mint egy életen át azzal akit csak kedvelsz.
 
válasz | 2009-05-15 | 14:32
kérdés. milyen körülmények. ha áthidalható, mindkét fél szeretné folytatni a kapcsolatot a körülmények ellenére, akkor van értelme belevágni. de ha tudnám, hogy úgysincs értelme, akkormeg tök fölösleges belevágni, mert az elválás csak még fájdalmasabb lenne.
válasz | 2009-05-15 | 11:56
Ha szeretem a párom, nem érdekel milyen akadály jöhet kettőnk közé, legyen távolság, idő, én megpróbálnám átvészelni. Vagy ha tudnám magamról hogy tuti nem megy (de én nem ilyen vagyok), akkor eleve nem mennék bele.
válasz | 2009-05-15 | 11:49
Újfent kérdésem lenne, aminek kapcsán a véleményetekre lennék kíváncsi. Mit gondoltok egy olyan kapcsolatról, amelyről már az elején tudja mindkét fél, hogy bizonyos körülmények miatt előbb-utóbb, de nagy valószínűség szerint vége lesz? Lehet, hogy egy hónapon belül, de legkésőbb nyár végéig - ha a dolgok úgy alakulnak - biztosan. És ez nem a megszokott(?) értelemben vett rövid kapcsolat (lenne), hanem olyan, amelyhez megvan a kölcsönös szimpátia ahhoz, hogy tényleg hosszú távú legyen (vagyis lehetne, ha...).
Tudom, a döntés úgyis az enyém, de azért kíváncsi vagyok.
 
válasz | 2009-05-15 | 09:47
Hát... az előző kapcsolat elég érdekesen végződött, meg amúgy is elég zűrös volt, bár nem tartott sokáig. És mivel akkor eléggé görcsöltem, mikor csókra került a sor, és így nem tudtam élvezni, valószínűleg ez az élmény nyomot hagyhatott bennem. De tegnap újra megtörtént és már sokkal jobb volt. :)
 
válasz | 2009-05-14 | 22:36
Szerintem akárhol is legyen az ember, akármilyenek is legyenek a körülmények, ha olyan nőt/férfit csókolhat meg, akiért teljesen odavan és már nagyon vágyik a testi kontaktusra, akkor nem lehet kellemetlen.
Persze ez az én álláspontom...
Igaz, nem derült ki, h volt-e valamilyen kellemetlen emlék. Mondjuk túl nyelves, nyálas, hosszú, rövid...bármi, ami neked máshogy jobban esett volna.
válasz | 2009-05-14 | 15:13
Köszönöm a hozzászólásokat!

Azt mondjuk elfelejtettem írni, hogy ezzel a mostani lánnyal ez volt az első csók. És amellett, hogy talán tényleg én nem tudtam elengedni magam és felszabadulni (régebben elég zárkózott és visszahúzódó voltam, úgyhogy van miből "felengedni", talán ez is közrejátszik), illetve talán egy kicsit el lett kapkodva, már ha lehet ilyet mondani. Nem úgy értem, hogy korai volt, mert nem az első találkozás alkalmával történt. Igazából látszott a tekintetén, hogy már ő is vágyik rá, és én is így voltam vele, csak talán a hely és az idő nem volt a legmegfelelőbb. Gondolom ez is lehetett az oka.
 
válasz | 2009-05-14 | 08:41
most mondhatnám hogy lehet nem érzel annyit a leányzó iránt és ezért nem fenomenális érzés a csokolózás..

de ez sztem nem igaz.. mert szuper érzés önmagában is az..
pl buliban..egy alig ismert lánnyal tánc közben is olyan jót lehet csokolózni..

jojo..lelkileg többet ad ha párommal csinálom..
de ha a partner jol csokol akkor mind1 lényegében...

lehet hogy ő is tapasztalatlan és nagyon bénusok vagytok..

vagy ez téged stresszel és nem bírod elengedni magadat???
és így élvezni...

azt javasolnám építkezzetek az alapoktól..azaz gyakoroljátok..
ne a filmes..felfalom..nyelvemet ledugom a torkán tipussal kezdjétek..

hanem pl nyelvek nélkül..csak lágyan az ajkak játékával.. aztán lassan nyissátok ki és csak cirógassátok 1mást.. incselkedjetek.. majd icicipit érintsd meg az ajkait a nyelveddel.. aztán amikor találkoznak a nyelveitek és rádtör a bizsergés mehet a következő fokozat.....
válasz | 2009-05-13 | 22:58
Ez érdekes,mert ha valami nem teljes a kapcsolatodban max. azért lehet semmilyen érzésed csókolózáskor. Mert egy felhőtlen,békés kapcsolatban bizony nagyon érzékiek a csókok.

Legalábbis én így látom ezt,mert én ha csókolózok a feleségemmel az mindig boldogsággal tölt el,és felszabadultnak érzem magam olyankor.
De az tényleg érdekes,hogy egyáltalán nem érzel semmit se csókolózás közben.
válasz | 2009-05-13 | 21:02
szia

én csak az első csókommal példákózhatok. valami mennyei volt. utána szó szerint órákon át csókolóztunk, hogy el is zsibbadt a szánk rendesen.

de kedvesemmel is ugyanez volt a szitu kapcsolatunk elején. egyszerűen bizsergető, mámorító érzés. rengeteg boldogsághormont szabadít fel. mai napig imádok csókolózni hosszasan :):)

lehet a technikátok nagyon eltérő, vagy valamelyikőtök túl nyálasan csókol, vagy nem ízlik a másik.
elméletileg, ha szerelmes az ember, egy igazán érzéki csók teljesen feltüzeli a feleket.
hát valami tényleg nem okés.de szerintem arra neked kell rájönni. nekem életemben egy csók volt olyan, hogy nem volt mögötte érzelem. hát az valami iszonyatos, semmitmondó volt. nem éreztem semmit. lehet ez a baj nálatok? még erre tudnék tippelni....
válasz | 2009-05-13 | 21:01
Ha nem vágyból, szenvedélyből csókol az ember, már az első csókok is megszokottak lesznek, semmi extra.
válasz | 2009-05-13 | 20:58
Én is voltam így, hogy egyáltalán nem szerettem csókolózni, sőt kerültem is az alkalmakat. Igazából nekem az volt az okom, hogy a volt barátom egyáltalán nem tudott csókolózni, és miközben csináltuk olyan szerencsétlenkedésnek éreztem az egészet...Egyáltalán nem volt jó.. Talán nem is szerettem annyira..
De amikor a mostani barátom megcsókolt valahogy rájöttem hogy nem is velem volt baj és teljesen jó volt..:) azóta is imádom..:)
válasz | 2009-05-13 | 20:57
"Szerintem sokszor a semmitnemérzekacsókközben amiatt van, mert szinte átmegy kicsit megszokottba."
Azt írta:"Szóval a lényeg, hogy még nem igazán csókolóztam sokat. (Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor)." Nem hiszem hogy ez annyi idő hogy megszokott lett volna a csókolózás.Más jellegű a probléma szerintem.
válasz | 2009-05-13 | 20:53
Szerintem sokszor a semmitnemérzekacsókközben amiatt van, mert szinte átmegy kicsit megszokottba. Na jó, ez talán kicsit hülyén hangzik.
Csók előtt/nélkül is szinte pezseg a véred, csak hogy vele lehetsz, ha majd elolvadsz, úgy örülsz neki és majd felfalod, úgy kívánod? Szerintem ezeket kell érezni ahhoz, h egy egyszerű szájrapuszitól is végigfusson a bizsergés az egész testedben. Ha nincs meg az a bizonyos fokú érzelmi kötődés, vágy a másik iránt, akkor egyértelmű, h kissé hidegen is fog hagyni a csókja. Nem azt mondom, h nálad is ez a helyzet, de ez is lehet ilyesmire egy magyarázat.

Próbáltad már úgy, h miközben kissé össze vagytok gabalyodva és már szinte majdnem egymásnak estek, akkor kezditek el csókolgatni egymást? Vagyis persze, h volt már ilyenben részed...de ilyenkor is megmarad a furcsa érzés? Nem hat másképp rád izgalmi állapotban a csók?
válasz | 2009-05-13 | 20:37
jaja... kell bele vinni egy kis játékot Evan, talán az elején jobb a nem gyomorig ledugós smárolás, hanem a finom nyelvjáték... de lehet, hogy ez nem az igazi kapcsolat, vagy ha a partnered is most gyakorolja először, akkor lehet, hogy kicist többet keell gyakorolni, mondjuk ha a te kezeid és lábaid, meg az ő kezei és lábai nem lesznek elegek, hogy megszámoljátok, és még mindig az a kérdésed, hogy miért jó, akkor lehet, hogy valami gond van vagy a kapcsolattalm vagy a technikával...
válasz | 2009-05-13 | 20:04
Szerintem ez emberfüggő,van aki szeret csókolózni,van aki nem.Én pl. nagyon szeretek,mert a szám nagyon érzékeny.És ez akkor is így volt,amikor még kevés tapasztalatom volt.de persze azért az is sokat tesz az élményhez,ha az Igazival csinálod.Az megsokszorozza az élményt.Lehet hogy a partnered iránti érzelmeid nem elég erősek.De ez csak egy feltevés részemről.Lehet hogy csak simán nem szeretsz annyira csókolózni.De el kéne gondolkoznod,hogy mi az ami nem jó benne...nem ízlik a párod,vagy csak van benned félelem hogy nem jól csinálod,és ettől nem tudod annyira élvezni?
válasz | 2009-05-13 | 19:52
Üdv mindenkinek!


Egy - hát lehet, hogy érdekes kérdéssel fordulnék hozzátok. Elég, mondjuk úgy, későn érő típus vagyok, úgyhogy sok kapcsolatom még nem volt. Egész pontosan eddig volt egy és most is van. Szóval a lényeg, hogy még nem igazán csókolóztam sokat. (Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor). Viszont ha még párszor csinálom, akkor lehet, végleg elmegy tőle a kedvem. Merthogy az az én problémám, hogy... nem tudom, ti mit éreztek, mikor csókolóztok, de én... hogy is mondjam, én "semmit" nem érzek, legalábbis semmi olyat, hogy utána fülemig érjen a szám. Az egyetlen érzés, hogy "furcsa". Lehet, csak azért, mert még tapasztalatlan vagyok, vagy valamit rosszul csinálok, de ez így nem jó, mert ha választani lehet, azt mondanám, hogy inkább kellemetlen élmény, mint nagyon jó.
Előre is köszönök minden hozzászólást!
 
válasz | 2009-05-12 | 22:51
Ez a se veled, se nélküled kapcsolat. Szomorú. De rajtatok múlik, mi lesz, hisz ha nem tudjátok elfelejteni egymást, lehet nem kell erőltetni. Esetleg számba kellene venni, mik azok, amik miatt nem működött, lehet-e rajtuk változtatni, vagy sem. Mert van, hogy megéri keményen dolgozni egy kapcsolaton. Eddig úgy voltam vele, hogy ha változnom kell hogy a párom elfogadjon, az már nem én vagyok. De ez nem így van. Egy elég nagy mélypontot tudhatunk magunk mögött, majdnem félév tömény veszekedés, és szinte már minden nap nagyobb viták voltak. Sokszor akartam változni, de nem ment. Aztán magamban végiggondoltam, mi is az igazán fontos, és Ő volt az. Adott egy utolsó esélyt, és már 1 hónapja jól működik minden. Persze ez nem azt jelenti, hogy már nincsenek viták. Vannak, de másképp kezeljük ezt a helyzetet. Mindketten változtunk, és ez még folyamatban is van, de én azóta sokkal jobban érzem magam a bőrömben, a kapcsolatunk is sokkal jobb. Már tényleg a szakítás szélén álltunk. Senki nem hitte volna, hogy lesz visszaút. És mégis. Csak elhatározás kellett...hogy saját magamban is változni akarjak. Gondolkozzatok el mindketten, mi a jó nektek. Mert lehet hogy nálatok is csak elhatározás kérdése. Ha pedig nem, akkor el kell fogadnotok hogy külön jobb lesz. Én azért szorítok, hátha van megoldás. :)
válasz | 2009-05-12 | 22:19
ha többször próbáltátok.. és nem ment..akkor tán tényleg nem kéne erőltetni..vannak ilyen kapcsik..

én nem hiszek az újrakezdésben.. mert nem fog annyi minden megváltozni hónapok alatt a másik emberben......
max ha mittom én..5év múlva taliztok és akkor varázsütésre megpróbáljátok...

ha még friss a seb.. és az exedre gondolsz..akkor komoly kapcsit ne keressél mert nem fog működni..

vagy csak barátokkal legyél..vagy..khm.. kicsit éld ki magadat;))))))))
válasz | 2009-05-12 | 21:50
Igen, igen, pont ezt fogom megpróbálni, eltünök egy kis időre.
A baj csak az h nem akarom elfelejteni.Legalább utálnám, könnyebb lenne,......
 
válasz | 2009-05-12 | 18:19
Szerintem adj egy kis időt magadnak. Nem tudom, mikor ért véget a kapcsolatotok, de gondolom mostanában - ilyenkor természetes, hogy nem tudjátok rögtön elfelejteni a másikat, főleg, ha két évet tölöttetek együtt. Mindíg kell egy kis kifutási idő, le kell zárni az előző kapcsolatot és ez nem megy gyorsan. Én azt javasolnám, hogy légy türelmes, ne kezdjétek rögtön újra, mert most hiányoztok egymásnak, hanem várjátok meg, hogy egy kis idő elteltével mi lesz, járjátok a magatok útját külön-külön.
válasz | 2009-05-12 | 18:06
Sziasztok
Segítséget szeretnék kérni, volt egy barátom 2és fél évig, szerettem és szeretem is nagyon, rengeteg mindent megtett értem, és én is érte. Nem rég elváltak útjaink mert már nem ment. Most neki is és nekem is van egy másik kapcsolatom, amibe inkább úgy mondanám, beleugrottunk, de még mindíg gondolunk a másikra ami természetes. Ugy érzem nem fogom tudni elfelejteni, keresem, keresném a megfelelö embert, de nem érzem a a bizsergést amit mellette 2 év után is éreztem. Valahol abban reménykedem, hogy talán egyszer ha mindketten felnövünk ehez az egészhez akkor visszakapom. Nagyon nehéz megállni hogy ne könyörögjek neki, de annyiszor megpróbáltuk hogy tudom nem lenne értelme. Azt mondja hiányzom neki, de azóta nem idegeskedik, ami rám is igaz. Nem tagadja hogy szeret, ahogy én se. Csak azt nem tudom, hogy így mikor fog esélyt kapni más. Aki lehet megérdemelné, mégsem kérek belöle.
 
válasz | 2009-05-11 | 10:19
Mit látsz így?
válasz | 2009-05-11 | 00:18
mondjuk eztet én is így látom..
bár bizti üldözési mániánk van már ;))))))
 
válasz | 2009-05-10 | 12:22
Nem vagyok az, csak próbálom érzékeltetni a h*lyeséget (már bocs) amit írt. Hogy 2 hét alatt 2 tali mennyire komoly...Nem bántani akarom, dehogy! Csak ezzel a férfivel valami nem klappol. Jött, tanácsot kért, kapott, szerintem saját véleményem lehet erről, maximum nem hallgat rám, ennyi. Hisz idegenek vagyunk egymás számára, én mint kívülálló írtam le a véleményem. És ne gyertek azzal, hogy 22 évesen mit sem tudhatok. :) Sajnos jártas vagyok a hazugságokban, nem vagyok rá büszke, és szerencsére sikerült változnom, de ettől még megismerem azt, aki hazudik...
válasz | 2009-05-10 | 01:42
Ancsa rosszmájú vagy.
válasz | 2009-05-09 | 13:24
"aki ezek nélkül szerelmes tud lenni..akkor az életében szinte minden randi után már azt újságolta barátainak hogy megtalálta az Ő-t???;)))))"
--> hát vannak ilyenek... én is néha meglepődöm azokon, akik mesélik, h már ennyi meg annyi kapcsuk volt és mind a legnagyobb szerelem (közben még 20 alattiak)...vagy lehet, h ők voltak nagyon szerencsések és mindig sikerült kifogni egy embert az "ő nagy Ő-jük" halmazból :D
válasz | 2009-05-07 | 21:53
Persze azért az még fontos, hogy a csók, az hihetetlenül nagy erotikus jellegű valami - legalábbis szerintem -, a másik pedig, ha szenvedéllyel, érzelmi töltettel "csinálják" a felek.
A másik, és több helyen is olvastam ezt a véleményt -, hogy az, hogy a másik fél, hogyan csókol, és az, milyen hatással van ránk, előrevetíti, hogy milyen összhang alakulhat ki a felek között, egyáltalán milyen lehet majd az összhang köztük szexuálisan, és hogyan hatnak egymásra mint férfi-nő. Persze ehhez még nem árt hozzáadni a nem elhanyagolható érzelmi-emberi vonzerőt, mert ugye feltételezzük, hogy számunkra érdekes, vonzó személyiségű emberrel jutunk el egyáltalán egy szenvedélyes csókolózásig is. Persze ez az egész mind-mind csak "jel" lehet arra nézve, hogy illik-e hozzánk a másik fél..., ahhoz, hogy igazán rájöjjünk, hogy "Ő-e az igazi", ahhoz nyilván hosszabb folyamat kell, hogy kiderüljön az, hogy valóban olyan értékei vannak-e, valóban olyan-e, mint amilyennek a kapcsolat kezdetén megismertük.
válasz | 2009-05-07 | 21:40
Valóban..., nem mindegy, hogy mikor van az a bizonyos első csók. Persze, hozzá kell tenni, hogy nálunk már azért eléggé ismertük egymást előtte, egy pár találkozáson túl voltunk már. Éppen azért írtam, hogy egy csodálatos első csók és előtte már nyilván valamennyire a másik megismerése plusz azt követően mindinkább megismerve a partnerünket alakulhat ki szerelem.
Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy én még csókolózni sem csókolóztam soha olyannal, aki iránt nem éreztem legalábbis már valami mély emberi vonzódást /mert anélkül mi értelme bárminek/.
válasz | 2009-05-07 | 21:00
na ezért ez sem mind1 mikor van az a bizonyos első csók..
mert ha rövidebb ismerettség után csak.. akkor ez sztem továbbra is csak igen erős vonzalom max...
szerelemhez kicsit meg kell ismerni a másikat sztem..

aki ezek nélkül szerelmes tud lenni..akkor az életében szinte minden randi után már azt újságolta barátainak hogy megtalálta az Ő-t???;)))))
válasz | 2009-05-07 | 19:03
A szerelem első látásra, abban én sem nagyon hiszek..., viszont a szerelem "első csókolózásra", abban már sokkal inkább..., de legalábbis hatalmas szenvedélyt azt lehet érezni egy csókolózást követően..., és a másik iránti személyes, emberi vonzalommal, megismert értékekkel összeadódva már létrejöhet valami igenis különleges, valami olyan, amit az ember még soha sem érzett addig.
válasz | 2009-05-07 | 18:24
Ja, nem rossz. A negyedik talinál már a gyerekvállalás is szóba kerül? :)
válasz | 2009-05-07 | 18:23
Szerelem első látásra...hmmm...első látásra a külsejébe lehetsz szerelmes, hisz akkor még nem ismered semennyire.
válasz | 2009-05-07 | 11:48
Odáig nem jutottunk, hiszen én alapból mondtam neki hogy lassítson a tempón...Jó hogy nem majd mindjárt anyagiakal kezdünk egy kapcsolatot...
Egyébként meg, úgy néz ki, hogy teljesen helyreáll a rend:)
Már a következő randin törjük a fejünket, és úgy érzem, megértette hogy nekem nem megy ez amolyan Hübele-Balázs módjára.
Tegnap este...egyfolytában szerelmes verseket küldözgetett nyilvánosan nekem...2 órán keresztül..., majd a kedvenc közös dalunkkal koronázta meg...egyszerűen csodálatos ez a férfi-ne mondja egy nő sem hogy nem melengetné meg a szívét egy-egy ilyen vagy hasonló megnyilvánulás...:)
3 hét alatt azért 2x találkoztunk személyesen, ahhoz képest hogy jó messze lakunk egymáshoz, szerintem nem olyan rossz teljesítmény:)
válasz | 2009-05-07 | 10:44
Na igen, de akkor amikor pussycat még időt kért tőle, miért húzódott vissza, miért nem találkoztak utána még sokáig, miközben ez mindkettejüknek fájt?Az se lehet könnyű, amikor bizalmatlankodik, hogy pussycat tényleg szereti-e... egy szerelemben fájó érzés, ha ilyesmi akár kérdés szintjén is felmerül. Valahogy annak közös tempója van. Na meg akkor elő kéne állnia néhány racionális megoldással, hogy hogyan gondolta az összeköltözést, a pénzügyi részét, tehát a dolgok praktikus oldalát.
Én is nagyon szeretnék már összeköltözni az urammal, de mégis időnként beszélünk arról, hogy hogyan lehet ezt anyagilag meg egyébként is majd megszervezni, nem elég maga a lángolás, hogy na én most váltok és álljunk össze és szerintem gyakorlatban kivitelezni sem ilyen egyszerű.
válasz | 2009-05-07 | 10:38
Szó sem volt arról, hogy ez a te életformád lenne, az alfahímekről írtál, akik semmiképpen sem férfiasak és én csak leírtam, szerintem mi férfias, azt se mondtam, hogy mindebből bármelyik zizis életforma lenne, csak azt, hogy én hogyan látom az ilyen pasikat, mert van sok ilyen ún. "alfahím" haverom és nekem ez jött le róluk. Te vagy olyan egoista,. hogy mindenben csak magadat keresed, erről nem én tehetek, hogy objektíve, magadtól elvonatkoztatva nem tudsz egy hsz-t értelmezni. :)
Az, hogy kinek mi a jó pasi, a nőktől függ legnagyobbrészt és mint nő leírtam a véleményem, hogy számomra sokkal féfiasabb az a férfi, akivel el lehet beszélgetni, mint aki a különböző komplexusai kiegyenlítésére használ. És nem ez a két fajta viselkedés van, ez csak a két véglet, amit leírtam, a skála ennél több tartományt ölel fel. Összvissz ennyi volt, lehet engem megint nem szeretni. :D
válasz | 2009-05-07 | 09:15
Nekem a sztoriból épp az jön le, hogy a pasi lépni akart, lépett volna, ha le nem állítják.
Miért hihetetlen az mindenkinek, hogy egy negyven felé közeledő férfi vagy nő ugyanolyan szerelmes lehet, mint egy tinédzser? A szerelem nem korfüggő, és amikor szerelmesek vagyunk, bizony meggondolatlan lépéseket is teszünk...
válasz | 2009-05-07 | 09:09
Thymian megfogalmaztad azt, amit én hirtelen nem tudtam ilyen szépen összefoglalni. Van, amikor az emberek mindenféle megmagyarázhatatlan okok miatt együtt tengetik az életüket, és mindkettengyávák kimondani a végszót. És legtöbb esetben kell egy harmadik személy, aki kibillenti valamelyik felet ebből az állapotból.
Az, hogy valaki hirtelen elhatározásra jut, nem biztos hogy jó döntés, de arra mindenesetre igen, hogy a jelenlegi állapotot megszüntesse. Aztán az új kapcsolat remélhetőleg úgy alakul, ahogy kell, ha meg mégsem, a rosszból akkor is kilépett már az illető.
válasz | 2009-05-07 | 08:40
"Mondjuk azért szerintem is kicsit gyorsan döntött így."--> ezt mondom :))))
1. tali után egyből össze akar költözni mindenféle ismerkedési időszakot félretéve :S
válasz | 2009-05-07 | 08:12
közben hercegnő megelőzött, csak alulról haladtam felfelé... :)

a döntése gyorsaságát tekintve sok minden közrejátszat. meg már azért jó ideje chateltek, videóchateltek. és azért szerintem nagyvonalakban megismerték egymást. mégha nem is fognak soha összeköltözni, annyi "haszna" volt az ismertségüknek, hogy a pasi végre változtatni szeretne az életén. élőben is vonzódtak, vonzódnak egymáshoz. igaz, két alkalom még semmi, de alapnak jó. élőben is megvolt a szikra. majd alakul. majd akkor kell résen lenni, ha pussycat kéri, hogy hagyja ott a pasi a feleségét, s nem akarná otthagyni. de reméljük ilyen nem lesz. mert eddig fordítva volt.
 
válasz | 2009-05-07 | 08:08
talán mert végre kapott lendületet, reményt arra, hogy kitörjön abból az állapotból, amiben van.
eddig nem motiválta semmi, csak éldegélt, de aztán megismerkedett pussycattel, ami pezsgést vitt az életébe, és felnyitotta a szemét, hogy ez nem állapot, amiben él. néha egy másik személyre van szükség ahhoz, hogy lépésre szánja el magát az ember. számtalan házzasságban csak akkor történik érdemi lépés a válás, szétköltözés irányában, ha a felek közül valaki szerelmes lesz, vagy talál egy olyan társat, személyt, aki erőt, lendületet ad neki ahhoz, hogy kilépjen a mocsárból. mi ebben a fura? a kapcsolatok, pláne házzasság+ gyerek nem épp a legracionálisabb döntéseket vonja maga után, mégha sokszor annak is szánják.sima párkapcsolatban is vannak olyan dolgok, hogy nem lehet ép ésszel magyarázatot találni rá.
válasz | 2009-05-06 | 22:55
Anthico, az én történetemet ismered...én is benne voltam egy nagyon rossz kapcsolatban, és nagyon is sokáig, majd egyszer csak úgy éreztem megfulladok. És menekülési vágyam lett.
Az itt említett esetben valószínű, hogy a pasi most találta meg a szerelmet, és úgy érzi, ezért a nőért megtenné, hogy kilép a megszokott szürke hétköznapokból. Mondjuk azért szerintem is kicsit gyorsan döntött így...de ki tudja, hogy mi miért történik. Látod a pasim meg én is együtt vagyunk (ha lehet ezt így nevezni) már 2,5 éve, de soha nem lesz ebből továbblépés...mégis így maradunk...még ki tudja meddig.:)
válasz | 2009-05-06 | 22:21
Én arra próbálok kilyukadni, h benne volt egy állapotban (ki tudja miért), ahonnan egyszerre hirtelen ki akar törni. Valahogy egy érett, 38 éves férfinek nem tudom elképzelni ezt...de biztos, csak én vagyok ezzel.
válasz | 2009-05-06 | 22:07
más társaságban..közegben mozgunk..
lehet nektek ez a zizis..
nekünk meg a másik viselkedés az ami semennyire sem férfias..
node mindenki azt keresse ami-aki neki kell..ennyi...
attól hogy tud beszélgetni..és legyen bármennyire jó a benyomás ezután róla..még ettől sztem senkire sem fogják pl az úton rámondani hogy wazze deh jó pasi....1 bizonyos mennyiségű hiuság meg sztem elengedhetetlen..
válasz | 2009-05-06 | 22:05
Igen, gyöngykagyló, épp ezért nem értem, miért gondolja mindjárt mindenki hogy ez a férfi ki akar használni engem...nagyon de nagyon sokan élnek rossz kapcsolatban ilyen-olyan okok miatt...és nem lépnek ki, csak ha jön a nagy szerelem.
válasz | 2009-05-06 | 22:01
Hát épp ezzel kezdtem...hogy lépni akart de én korainak tartottam.
válasz | 2009-05-06 | 21:59
Hát igen...már másfél hete kint kellene hogy legyen...és nagyon nem akarózik menni neki...miattam. És nem vetette a szememre, hanem látom hogy szenved a jelenlegi helyzetben, mert az esze húzza oda, a szíve meg ide.
válasz | 2009-05-06 | 21:54
Miért, te nem lettél még első látásra szerelmes???
Hát velem is ez történt...szimpatikus volt videón keresztül, nagyon sokat beszélgettünk...és amikor találkoztunk, akkor úgy éreztem (ő is) hogy egymásra találtunk. Mi ebben a furcsa.
Valahogy csak el kell kezdeni.
válasz | 2009-05-06 | 21:52
Ha visszaolvasol, emlékezz írtam hogy egyszer külön voltak 1,5 évig
válasz | 2009-05-06 | 21:35
"...És...őszintén...te még nem éltél olyan kapcsolatban, ahol tudtad nincs minden rendben, de nem volt erőd tovább lépni???..."

Dehogynem. Épp ezért tudom, hogy aki nem lép, az nem szereti eléggé a másikat, mert ha szeretné, lépne. Ettől függetlenül szerethet, de nem olyan lángolóan mint amilyennek beállítja. Pont ilyen szituációban voltam...ezért is tudom, mit játszik a férfi veled.
válasz | 2009-05-06 | 21:04
hat ez az egesz tortenet nagyon furcsa, en biztos hogy nem hinnek egy ilyen ferfinek. Azt hiszem ennel tobbet nincs is ertelme irni. De remelem tevedunk es nem szenvedes lesz a vege pussycat. Nem gondolod hogy az jelent valamit, hogy mindenki ezt mondja itt neked es mindenkinek furcsa ez a kapcsolat?
 
válasz | 2009-05-06 | 19:30
Elhiszem, hogy félted a barátnődet egy esetleges csalódástól, de egy ilyen kicsit "felemás" kapcsolatban is van értékes kapcsolat és van olyan, ahol nincs érzelem csak kihasználás vagy ilyesmi.
De, ha két ember önzetlenül, tényleg szereti egymást, fontosak egymásnak, akkor egy "szerető" kapcsolat is lehet értékes. Nekem például ez a kapcsolatom százszor többet ad, mint a házasságom..., egy jó kapcsolat nem papírfüggő.
Nem mondom, hogy könnyű, és jár szenvedéssel is, nem csak boldogsággal. De ki tudja, lehet, hogy a parányi szenvedés még mindig százszor jobban belefér, mint egy boldogtalan, ellaposodott, kihűlt papírforma-kapcsolat.
válasz | 2009-05-06 | 19:22
Igen, igazad van gyöngykagyló. A kapcsolatot az a két ember ismeri a legjobban, aki benne van. Megpróbálok tanácsot adni, de egyszer hallottam valakitől, hogy a legfőbb tanács az, hogy sose hallgassunk senkire ... :-)))
Azt hiszem, ezen a fórumon inkább a barinőmet próbálom megmenteni, pedig nem róla van most szó.
válasz | 2009-05-06 | 19:08
Nem is fogod tudni meggyőzni, Sway, mert a barátnőd szerelmes. Engem is voltak egyesek, akik meg akartak győzni, hogy miért egy idősebb, nem teljesen független férfival vagyok olyan boldog, mint még senkivel.
Csak azt, hogy két ember között milyen érzések vannak, csakis az a két ember érezheti, tudhatja.
És egy nő nem azért lesz szerelmes egy nem teljesen független férfibe, mert az ilyen nőnek "csökkent az önértékelése" vagy ilyesmi - ahogy írtad -, én például soha még nem voltam ilyen kapcsolatban, mint a mostani, és nem azért választottam, mert "akartam", hanem az élet hozta ezt a lehetőséget, nem én választottam magamnak az életből ezt a szituációt.
Tehát nem hinném, hogy az a nő, aki ilyen "szerető" szerepbe belemegy kimondottan sportot űzne az ilyesmiből, és nem hinném, hogy ez jellem-személyiség kérdése, hogy bizonyos nők "imádnak" másodiknak lenni, vagy ilyesmi, amit írsz... Az én önértékelésem is hidd el, elég erős ahhoz, hogy "jó lenne első lenni", de igazából miért érezzem magam másodiknak, ha egy férfi majdhogynem minden éjszaka hozzám jön, és semmilyen gyengédség nem fűzi már mondjuk a gyermekei anyjához..., szomorú, de ez van sajnos. És tudod, hogy miket mond el ez a férfi, hogy mennyit alázta meg a másik nő, hogy elküldte bárhová, mehet, akárhová... stb. Először azon kellene elgondolkozni, hogyan juthat el egy férfi abba a helyzetbe, hogy már abszolút nem boldog otthon, és fényévekre van az egykori nem hogy szerelem, hanem szeretet is két ember között. Én például majd két év alatt kiismertem már annyira a párom, hogy lássam, hogy milyen lelkiállapotban van, és, hogy én vagyok az egyetlen pozitívum az életében..., ilyen is van. Nem mindegyik férfi, aki másik nőt keres, csinál az ilyesmiből sportot.
válasz | 2009-05-06 | 19:06
Szerintem az egész sztoriban a kulcsmotívum az, h nem nagyon volt személyes kontaktus...jó, persze ott volt a videochat, meg a 2 tali. Előbbi során szinte a csillagokat is le lehet hazudni az égről, utóbbi pedig bőven kevés ahhoz, h elkötelezd magad valaki mellett.
Ha heti több napot lennétek folyamatosan együtt (együtt kelni, feküdni) és hónapok után is ezt érzi, na akkor már hihető a nagy érzelemkitörése...csak így ennyi ismeretség után számomra roppant gyanús lenne.
válasz | 2009-05-06 | 19:02
Én nem is azt mondom, h ő boldog...csak az a fura számomra, h ebből a boldogtalanságból sose akart szabadulni, most pedig hipp-hopp mégis.
válasz | 2009-05-06 | 18:49
Mielőtt jobban belegondolnék ebbe a kapcsolatba, azért annyit írnék, ami "megragadott", hogy az én mostani Párom is képes volt miattam halogatni dolgokat..., munkát ... stb., és odázta a teendőit ..., tulajdonképpen miattam nem ment el egy másik városba számtalan alkalommal, mikor lehetett volna dolga. Egyszer ki is szaladt a száján, hogy annyi mindent feladott miattam..., ezt persze abszolút nem szemrehányásnak szánta, csak úgy tárgyilagosan mondta egyszer még jó pár hónappal ezelőtt.
Csak ennyi jutott most így eszembe, olvasva a hozzászólásod, meg még annyi, ha mindig kételkedünk, akkor valóban nem tudunk teljesen közel engedni magunkhoz valakit. Persze nem árt óvatosnak lenni, de meg kell találni az "arany középutat".
válasz | 2009-05-06 | 18:22
De igen, szeretném, ha csak velem lenne, mindig. És szeretném, ha elhagyná a feleségét, de addig nem kérhetem, hogy tegye meg, amíg magamban sem vagyok biztos.
És szerelmes is vagyok belé, de itt egyfolytában azt hallom, legyek körültekintő és szkeptikus...
Ha azt írom, hogy gondolkodom, és mit nem akarok, akkor nem szeretem. Ha azt írom, szeretem, akkor meg naív vagyok, és hiszékeny.

:D

Igen, látok a lila ködön túlra, sajnos túlságosan is...de ha senkiben nem bízik az ember, alapból, akkor boldog soha nem lesz.
Amikor ti összejöttetek a párjaitokkal, bizonyára fel sem merült bennetek, hogy hazudik...igaz?
Egy nős férfinak, vagy egy házas nőnek semmi indoka, hogy hazudjon a másiknak, hiszen semmi veszítenivalója nincsen.
Amúgy meg, a munkáját külfüldön végzi, amikor itthon van, nem dolgozik. Most még csak az jön, biztos én sem dolgozom, mert ráérek chatelgetni:)

És...őszintén...te még nem éltél olyan kapcsolatban, ahol tudtad nincs minden rendben, de nem volt erőd tovább lépni???
válasz | 2009-05-06 | 18:14
Anthico...olyan ember, aki boldog a kapcsolatában, nem chatel másokkal...eszébe sem jut.
Mint írtad is, meg se lát "olyan " módon más férfiakat vagy nőket.
Ebből indulj ki.
válasz | 2009-05-06 | 18:12
Azért érdekes...
Csak annyi volt a kérdésem, vajon mit érezhet egy férfi egy ilyen szituációban, amibe keveredtünk...és máris eltemettetek, és a pasit szörnyeteggé kiáltottátok ki...holott nem is ismeritek, se őt se engem...
Tudod, igenis szenved ez a férfi most, hiszen olyasvalami történt az életében, ami eddig nem, és miattam felborított egy csomó dolgot az életében, most nem akarok még erre is kitérni...
És nem is kértem, hogy kielemezgessetek, csak annyit, hogy valójában mi oka lehet annak hogy nem akar talizni...
És azóta már taliztunk, a 3 hét alatt már másodszor...
És kétségbeesett sem vagyok, hiszen nem a férjem, vagy barátom, akivel éveket töltöttem...és ha nem olyan, mint amilyennek mutatja magát, akkor vége egy röpke kapcsolatnak...ennyi. Mint írtam előzőleg több esetben is, nem fogok belehalni...
Csak még annyit, hogy a pasi nincs el vígan, egyáltalán nincs, sőt a lehető legrosszabb passzban van, amiatt, hogy el kell menjen, és odázza már régen. Ha nem ismer meg, már rég elment volna...
És meglehetősen szenved mert nem vagyok vele amennyit szeretné...ő sokkal többet szeretne.
És higgadtan próbálom megközelíteni a dolgot, épp ezért nem ugrottam fejest egy kapcsolatba vele, akit még valójában nem is ismerek...aki még nem is ismer...

És más fórumra nem írtam, csak kíváncsi voltam a véleményetekre, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi rosszat láttok bele egy emberbe.
És naiv sem vagyok, hiszen azért 38 évesen az embernek nagyjából már benőtt a feje lágya.
Csak ha nem ismerkedem senkivel, akkor esélyt se kapok arra, hogy megismerjek valakit, aki esetleg az életem párja lehet majd...és megismerni valakit hónapok kellenek, így, mivel még én sem ismerem, de ti meg végképp nem, konkrét véleményt alkotni hasztalan.
válasz | 2009-05-06 | 16:46
Az az elkeserítő az egészben, hogy szegény pussycat kétségbeesésében fórumokra ír, mi itt osztjuk az észt, megpróbáljuk megmenteni (megjósolom, hogy sikertelenül) miközben a pasi vígan elvan valahol és szarik az egészre. Elnézést a ronda kifejezésért.
válasz | 2009-05-06 | 15:40
"Más: álláspontom szerint, ha az ember lánya egyszer bekerült a "szerető" skatulyába, akkor onnan az életben nem lép ki."

--> ez de igaz?!
válasz | 2009-05-06 | 15:37
Ha annyira de annyira rossz lenne a házassága, ahogy mondja,már otthagyta volna...de nem így történt. Ezért mondom, h kicsit fura, h eddig ennyit tűrt, elviselt és most mégis csapot-papot otthagyna :S
válasz | 2009-05-06 | 15:31
Mert onnantól kezdve, hogy elfogadod, hogy csak a második (vagy netán sokadik) vagy a szerelmed életében, az elég alacsony önértékelésre mutat. És pont a belevaló nők kellenének a férfiaknak. A többieket meg kihasználják.

Kérdezem én, hogy fordított esetben hány férfi vállaná be a "szerető" státuszt a férjes barátnője mellett? Hány? És ne mondd, hogy bizony hallottál már ilyenről. Nekem biztosan nem kéne.
válasz | 2009-05-06 | 15:24
Egy filmben hallottam (egy pasas mondja), hogy a nők gyakran felültetik a pasikat a fehér lóra, DE AZ AZ Ő BAJUK.
Pussycat, sztem ÖNBIZALOMRA GYÚRJÁL.
A barátnőm (35) ugyanebben a cipőben jár, mint írtam és ő egy nagyon tiszta lélek, romlatlan, és semmi gyanakvás nincs benne.
Pedig kéne, hogy legyen, és ez nem zárja ki azt, hogy az önbizalmad a helyén legyen.
Más: álláspontom szerint, ha az ember lánya egyszer bekerült a "szerető" skatulyába, akkor onnan az életben nem lép ki.
válasz | 2009-05-06 | 14:41
Szerintem azért kicsit kevered az optimizmust a naivitással. Méghozzá a túlzott naivitással. Ismerkedj ezzel a pasassal, ha neked úgy jó, de légy közben szkeptikus is. Az még nem pesszimizmus, azzal még nem rontasz el semmit köztetek.
válasz | 2009-05-06 | 14:30
Most írom harmadszor. Szerintem ez a férfi azt élvezi, hogy megkapja tőled a figyelmet, amire vágyik. Ha annyira szeretne, személyesen is akarna találkozni. Ha elhidegültek volna egymástól a feleségével, a feleségét nem zavarná hogy egy másik nővel beszél, ismerkedik. Ha nem lenne érzelem a házasságukban, nem titokban találkoznátok. Az pedig önámítás, hogy nem akarod hogy elhagyja a feleségét. Akkor nem ez nem szerelem. Ha szeretsz valakit, hogy nem fáj, hogy másik nővel él? A költözést meg arra értettem, hogy ha tényleg jómódú már elköltözhetett volna otthonról...nem összeköltözni,hanem külön költözni a feleségétől. Ha nem szeretnék egymást, a feleségét sem zavarná hogy veled ismerkedik,vagy csetel. Nekem az is furcsa hogy egy 38 éves férfi, aki dolgozik, hogyan tud napi 10 órát gép előtt ülni? Miközben ott vannak a gyerekei is...
Romantikus lehet egy férfi, az nem gyanús...csak az,mikor 1 találkozás után akar közös jövőt tervezni. A video chat hiána olyan,hogy látod,hallod,az nem fizikai közelség, számomra ugyanolyan,mint a sima chat,csak képpel. Ebből még nem ismered meg. Valami nem stimmel a fickóval, de ez már nagyon személyes vélemény amit most kifejtettem. Mindenesetre próbáld kicsit kívülállóként szemlélni...nem tűnik fel egy-egy apró részlet, ami nem stimmel? Nem megbántani akarlak, csak néha el kell hessegetni a rózsaszín felhőket és lila ködöt, hogy reálisan lásd a dolgokat...
válasz | 2009-05-06 | 14:13
Sokat beszélgettünk, hogy vajon érdemes-e nekünk ebbe igazán belebonyolódnunk...mert ő már tudja mit jelent távol lenni, de én még nem, hogy mit jelent az, hogy csak sóvárgok a szerelmem után...felmerült, hogy hogyan fogom bírni nélküle, hiszen nekem nagyon fontos, hogy érezhessem azt akit szeretek, fizikálisan is...
és abban maradtunk, hogy hagyjuk a maga folyásában eldőlni mindent...semmit nem erőltetünk, és ha itthon van, és komolyabbá válik a helyzet, ráérünk eldönteni hogyan tovább.
válasz | 2009-05-06 | 14:10
Érdekes dolog ez...ha nincs semmi amiért feladd eddigi életedet, ha nem felel is meg, nem teszed meg...
De mihelyt kisüt a nap a felhők közül, automatikusan elindulsz felé...:)
Új hozzászólás


« 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 »

Cikkajánló

Szerelmi reflexológia

Lazítás légyott előtt

Fórum

Anális szex
2018-11-11 - 18:40

Maszturbálás
2018-11-09 - 00:13

Beszélgetünk
2018-11-08 - 23:52

Szüzesség elvesztése
2018-10-13 - 06:40

Biszexualitás
2018-10-02 - 12:08

Mit változtatnál a szexualitas.hu-n?
2018-09-16 - 23:08

Láb, harisnya és tűsarok
2018-08-05 - 07:47

Pornográfia
2018-07-12 - 11:38

Merevedési zavarok
2018-05-10 - 10:17

Segédeszközök
2018-04-22 - 17:20

Korai magömlés
2018-04-22 - 17:17

Prosztata masszázs, prosztata orgazmus
2018-04-05 - 19:29

Szex a terhesség alatt és után
2018-02-15 - 16:18

Erotikus játékok
2018-02-04 - 10:53

Szexuális nevelés
2018-01-23 - 22:17

Orális szex
2017-12-19 - 22:38

Barátság extrákkal
2017-02-08 - 14:54

A méret a lényeg?
2016-10-10 - 16:32

Hűtlenség, megcsalás
2016-08-05 - 18:22

Idézetek
2016-02-27 - 09:58

Nemi betegségek
2016-02-16 - 12:54

Női orgazmus
2016-01-02 - 12:04

A terhesség első jelei
2015-09-14 - 22:41

Nők szexuális problémái
2015-03-12 - 14:06

Könyv, zene, film, TV
2015-01-15 - 21:49

Homoszexualitás
2014-03-10 - 21:49

Szakítás
2013-12-30 - 01:18

Abortusz
2013-12-30 - 00:35

Szerelem, párkapcsolat
2013-08-22 - 09:53

Szex különleges helyeken
2013-07-30 - 12:37

Fogamzásgátlás
2013-04-13 - 15:22

Menstruáció
2013-01-06 - 18:25

Intimtorna
2012-10-18 - 10:41