Szerelem, párkapcsolat

Nem én vagyok neki az első,s remélem az is maradok

Tégy ugy mintha itt sem lennék jo?:)))Nem is látod mit irok:))))OK?

Szerintem nem sok exe lehet egy 15 éves lánynak.

Párodnak elötted volt valakije?

Nem de ők nem is jelentettek annyit számomra ,mint a mostani párocskám.
Ő mindenben másabb.
Előtte volt egy 3.5 illetve 2.5 éves kapcsolatom.

Az előző két kapcsolattal nem voltak hasonlo gondok?

Nem a harmadik.

Ő az első kapcsolatod?

Én ezt sose mondtam :) Mármint, h el vagy veszve :)

Akkor csak nem vagyok elveszve a rengetegben,ugye?

Igaz megpróbálok nem elnyomó lenni és mindent megtenni annak érdekében ,hogy a kapcsolatunk teljesen egyenrangú legyen.

Na ez jogos...ha valaki nem hisz az igaz szerelemben vagy h összeköthetjük a Szerelmünkkel az életünket, akkor mi értelme szeretni?

Szeretni kell,és szép dolog,de csak nyitott szemmel.....

semmi gond.

Tudom ,hogy van korkülönbség de ha változtatok(tunk) akkor nem lehet akadály semmi sem.

18 éves a kis kincsem!

Ugyértettem a Te nőd!De akkor elnézést a párod.

Egyébként meg ha nem hinnél ebben a dologban akkor mi értelme lenne szeretni?

A "nőd" azt nem tudom de a párom 18

Akkor sem tőled kérdeztem,amugy meg nem kéne b@szogatni..ok?

CSak felhomályosítottalak, h ezt már leírta egyszer...

Hmm...22 vagyok, nem pedig 80, h elmondhassam, h leéltem az életem a Szerelmemmel..majd akkor kérdezd meg. De tudod,én látok ilyen párokat, szóval ha azt nézzük, igen, tapasztaltam.

Tök nem téged kérdeztelek..

Te biztos tapasztaltad már..::DDDD

Már válaszolt erre a kérdésre...hmm...ja, ez egy fórum, tehátmég vissza is tudnád keresni :D

Megint egy pesszimista, aki csak magát tudja alapul venni. Meg kéne már végre érteni, h létezik ilyen is,még ha nem is tapasztaltad még meg.

Megkérdezhetem mennyi idős a nőd?

Megint egy életen át ivelős szerelmes:DDDD

igen csak ez ezerszer könnyebb mint kevesebbet adni a szeretetemből!
Érted?

Ha azt nézzük, ez nem is olyan kcsii apróság. Mivel pontosan a te életedről van most szó, amit 2 embertől tettél eddig függővé.

De ilyen apróságokon múlhat egy életet átívelő szerelem?
Sohasem gondoltam volna.
Lehetek akármilyen okos és intelligens az életet és a hölgyeket még alaposan meg kell tanulnom. :)

Ebből látom, hogy ő az erős férfi, rá támaszkodhatok, ha épp olyanom van. De ha azt látom, hogy nélkülem jóformán semminek érzi magát, akkor ő hogy tudna támaszt nyújtani nekem??Ha még magának sem tud?? Nekem kéne őt összetartanom?,:S

Hmm.. lehet hogy akkor annyira mégsem más a párod, mint mi?? :D Egyébként egyetértek Anthicóval, én is az olyan pasikat szeretem, akinek megvan a saját életük, a saját szabadidejük, ha látom, hogy nélkülem, önállóan is megállja a helyét, ez egy olyan dolog, ami miatt fel tudok nézni az illetőre.

Aranyosak vagytok megpróbálok akkor mindent,ahhoz hogy igazán szerető férfi legyek és ne egy csőlátású ember.

Senki sem mondta, h ciki vagy...csupán ez nem megszokott. Persze nem te vagy az egyedüli, de azért az ember törekedhet magánélet kialakaítására.

Szeret téged és örül, ha látja, hogy éled a saját kis életedet is. Neked akar jót, nem magának.

Biztos láttálmár filmekben olyat, mikor vagy a férfi vagy a nő piócaként telepedett a másikra. Mindig vele akart lenni, mindent vele csinálni...ez tényleg fojtogató.

S tényleg olyan ciki ilyen srácnak lenni ,mint én?

Nagyon jó érezni a kiutat az alagút végén.:)
S tényleg fojtogató lehet számára ez az érzés.

Azért mi se látunk a fejébe..de nem kell mindenféle rosszra gondolni, ha esetleg 1 napig nem telefonáltok, vagy nem bombázzátok egymást sms-ekkel.

Lányok akkor mondjuk azért nem hívott azóta mert örül a kis nyugalomnak?

Nem hiszem, max fellélegzik, h látja, nemcsak őróla szól minden.

Konkrétan el kéne kezdened önállóan, nélküle is élni. Másokkal is szórakozz,de nem feltétlen kell mkiben az igazi barátot keresni. Haverokkal is jókat lehet szórakozni.

Ez nem fog a visszájára ütni tehát úgy gondolom ,hogy nem fogja azt érezni hogy már nem köt le a társasága?

Na mondjuk ha ilyenek kellenek a változáshoz akkor menni fog. :)

Na, akkor ez már haladás :)

Ebben lehet valami mert mindig azt mondja hogy járjak szórakozni és hogy mozduljak ki mert azt szeretné ha jól érezzem magam.
Akkor erre mondta.
Tök szupi vagy ezt most már megértettem.

Az,h ne bánts meg másokat, még oké, de h tűrj??? :S
Bár igen, nevelés sokat nyom a latba, a személyiség kiakakulásában nagy szerepe van.

Arra neveltek ,hogy soha ne bántsak meg mást és inkább tűrjek minthogy másnak ártanék

Te azzal fojtogatod, h az életed minden perce csak róla szól. Sőt az életed is ő maga. Nem tudom, de nő létemre én mindig olyan férfiakra vágytam, akik tudták mit akarnak, akiknek volt egyéniségük...számomra ez a férfi, akinek van akarata...és az ilyen mellett érzem magam nőnek.
De ha egy pasi mindent alámtesz, mindent megad, és azt látom, h ha nincs velem, akkor semmit se csinál, ergo csak én adok értelmet az életének, az számomra nem túl vonzó.

Nem tudom én erre tettem fel az életem ,tudom ,hogy csak nyávogok de olyan nehéz elhinni hogy mindent rosszul csináltam. :(

Amúgy mindaddig ki fognak használni az emberek, ameddig hagyod. Ha nem állsz a sarkadra és nem veteted észre magad, h márpedig te is létezel és vannak igényeid, addig ahol csak tudnak, ki fognak használni. Ez nem egy utópisztikus világ (ahogy sokan elképzelik), hanem a "kegyetlen" élet.

De akkor én most csak fojtogatom azaz bántom őt a szerelmemmel?
Sajnálom ez olyan rossz érzés most,olyan mintha melletem csak szenvedne.

Nos, én is roppant szorgalmas vagyok, tele életcélokkal. Attól, h van egyéniségem, személyiségem és akaratom, még nem dobom ezeket félre, sőt inkább segítenek a céljaim elérésében.

A bájkeverő amúgy jó példának. Ott is a főhős egyik alteregója mérhetetlenülérzelmes volt, szerelmes, és minden az imádott nő körül forgott. Ahogy a filmben is, a valóságban is fullasztó ez egy nőnek..még ha szereti is a pasit, de mintha megfojtanák.

De ha szeretnék lenni valami az életben akkor nem feltétlenül kellenek olyan barátok akik elárulnak ,kihasználnak stb..
Mikor fent vagyok pesten a suliba akkor sem vágyom semmire csak tanulok és azt is azért ,hogy a jövőben el tudjam tartani a családom.

Tegyük fel, h van 3 barátod, ők megbántanak...akkor soha többet nem barátkozol??? Én is csalódtam haverokban, barátokban, exekben, de ilyen az élet. A párkapcsolatok nagy része se tart örökké, ahogy a barátság se mindig..ez van..benne van a pakliban. De ettől nem szigetelődök el, hanem esélyt adok másoknak.

Azért használtak ki, mert hagytad magad. Egy egészséges mértékben öntudatos személyiséget nem lehet kihasználni.

Pontosan...és mi lesz, ha vége lesz a kapcsnak? Ha nemcsak elbizonytalanodik a bnő, hanem besokall ettől?

Tudom ,hogy gyenge vagyok de sosem ezért szeretett senki,mert az emberek vagy csak kihasználtak vagy pedig ha szükségem kett volna valakire akkor mindenki hátat forditot(Ebből a szemetesláda)

Itt az a gond, h számodra csak 2 ember létezik: anyud és bnőd..és nélkülük szinte nem is teszel semmit.
Egyáltalán nem vagy önálló, pedig azért 25 évesen már...:S

Párom se olyan, h minden hétvégén bulizik, de vannak haverjai, velük eljár, elutazgat, programokat szervez. Nem a nap 24 órájában, de van saját (!!!) élete.

El fogsz szigetelődni így teljesen. A világ nem belőled és a barátnődből áll.

A barátaimat szívesen meghallgatom, az ő örömük az enyém is.És megpróbálok segíteni nekik. Ez nem szemetesláda, ahnem normális kapcsolat. Jókora burokban nőhettél fel, ha ilyen dolgokat meg kell magyarázni neked. Mások szemetesládája nem akarsz lenni, csak a barátnőd papucsa?? Nincs a kettő közt sok különbség. Most is függsz, maximum nem ralizálod.

De ha nincs kedvem ilyenekhez és leülök inkább olvasni vagy tanulni helyette akkor az már ciki?
Tehát az ,hogy nem vágyom társaságra?

Előre bocsi, ha megbántalak, de minden jel arra utal, h nagyon gyenge személyiség vagy.
Attól, h a barátok elmondják a gondjukat, még nem feltétlen vagy szemetesláda, mert ugye ez kölcsönös. Akinél mégsem az, akkor az nem is barát. De miért is baj, ha egy barát lelki szemetesládája vagyok? Én inkább örülök annak, h engem von be a dolgaiba és kikéri a véleményem,tőlem vár tanácsot.

Engem nem sértettél meg. tudod én is szeretem anyukámat, de nem szégyellem, hogy elvagyok és boldog tudok lenni akkor is, ha nem vagyok mindig anyuci szoknyája mellett.:) így legalább a saját életemet élem és nem másét és különbséget tudok a kettő közt tenni. :)

Egyébként nagyon sok ismerősöm szeretne közelebb kerülni hozzám én meghallgatok bárkit,de már elegem van ,hogy mindenki szemetes ládája vagyok.
Nem tudom ,hogy voltál e már ilyen helyzetben?

Szóval ha éled a SAJÁT életed, az enekd vagányság? Huhh..erre felé ezt normálisnak nevezik. Mióta számít vagányságnak, ha elmegyek fagyizni a bnőkkel, haverokkal, vagy olyasmi programot szervezek, ahol nem párommal vagyok kettesben? Ezt önállóságnak hívják, vagyis nem függök senkitől.

nálunk ez azt jelenti, hogy aki mer az nyer. ;)

Az is bőven elég, h elbizonytalanodott. Ez utal valamire...
Szóval most akkor kinek is jobb? A mi szerelmeinknek vagy...

Lehet,hogy szégyen de én nem bánom,mert nem voltam vagány és nem is leszek,mert nem tudom ,hogy nálatok ez mit jelent de nálunk ez rosszat!
És ne haragudj ha megsértettelek titeket!

Reméljük mindkettő veled lesz életed végéig. Hajrá!! :)

Itt két ember van akire fel tudok nézni az anyukám és a kicsi párom!

Értem még szerencse ,hogy nem ilyen a párom mint Ti-----> azt hiszem ezt mi is elmondhatnánk fordítva. Kicsit rázós, amikor egy 25 éves pasit meg kell tanítani élni és hogy hogy kell picit vagányabbnak lenni.

Tengerszem megkérdezhetem hogy Te merre felé is élsz,mert a mi környékünkön nincs ilyen ember akit barátnak hívhat az ember.
Itt csak kisebbség,alkoholisták és droggal élők vannak!
Akkor ki?

Értem még szerencse ,hogy nem ilyen a párom mint Ti(már ne haragudjatok).
A jó dolgot pedig csak ő hangsúlyozza állandóan nem én (én nem tartom magam annak)
Szerintem ha oly nagy teher lenne neki akkor már rég nem lenne velem!!

Próbálj meg magadhoz jó lenni, kicsit önző lenni magaddal anélkül, hogy azt mérlegelnéd, vajon ki mit szól ehhez. És tanulj meg egyedül is jól ellenni, társaságot szerezni, igenis kellenek a barátok is. Ha jól választod ki őket, akkor nem fogsz csalódni. Vagy legalább valami társaságot keress, akik hasonló érdeklődésűekből állnak, mint te.

Okosabb nem lettem,de legalább okulni lehet :)

Egyébként Anthico jól írta előttem, ez igenis teher egy nőnek, amit te csinálsz. :( Az meg, hogy ki a jó és ki a rossz erősen relatív dolog. Annyit mondok, senki sem csak jó. Ha önzetlenül vagy ilyen jó a barátnődhöz, akkor ne mártírkodj, ne demonstráld a világnak, hogy én most mennyire jó vagyok. Nem elég a barátnődnek az, hogy a saját életét élje, még a tiédet is neki kell helyetted is.

Rendben értem.
A nagy igazság az a dologban hogy ha az ember akar valamit akkor magának kell eldöntenie mit és hogyan tegyen.

Elég sok tanácsot adtam. Most adjak még??Úgysem fogsz, mert nem akarsz változtatni. Így pedig nem látom értelmét. Már eleve mi az, hogy sehogy?? Ilyet nem mondunk, mindent meg lehet változtatni, ha akarjuk. Persze érdemes magunkon kezdeni.

Szerintem már az változás lenne, ha nem akasztanál párodra akkora terhet, h szinte csak ő az életed. Agyonkényezteted, kiszolgálod, csak vele csinálsz bármit is, nélküle nincs is életed :S

Ha így állsz hozzá, akkor tényleg sehogy.
ELpanaszolod a bajad, kikéred a véleményünket,de aztán lefixálod, h te nem akarsz változni. Akkor h is van ez?

Tengerszem akkor mondd meg kérlek hogy miként lehet változtatni?
Mert szerintem sehogy!!

Igen mert volt most időm gondolkodni,s ez igazából egy délutáni döntés,mert igazatok volt hogy ha nem tudunk változtatni akkor .....
Na csak az a bibi,hogy ahogy átértékeltem miért nekem kellene változni hiszen ha "jó" vagyok akkor elvileg nem kell(akkor kellene ha rossz lennék,nem??)
Vagy nagyon bután gondolkozom?

Sejtettem már az elejétől kezdve, hogy nem is akarsz változni. Dehát akkor minek is jössz panaszkodni??Tikkre nem fog ez a helyzet változni és ha te se változtatsz, akkor ennyi, szeresd ezt,ami van. Ha ennyire jó a barátnőddel neked, akkor végülis mi a problémád?? Vagy te bonyolítottad ennyire túl ezt a helyzetet?? Mert ezek után már azt is el tudom képzelni. Tényleg próbáltam, próbáltunk segíteni és mintha direkt a kifogásokat kerested volna. Hát persze, hogy nem akarsz te változ(tat)ni, ahhoz erő és bátorság kell. :)

De így a párodnak sem jó,meg neked sem.Tehát mégiscsak változtatni kellene.

Lehet ,hogy beteges dolog de én ilyen voltam mióta az eszem tudom,nem tudok és ami a lényeg NEM IS AKAROK ezen változtatni.
Egyébként nekem a legjobb barátom a párom.
Mert egyszer a szerelemem máskor pedig a barátom amikor mindent meg beszélek vele!
Értitek?

A bizalom egy kapcsolat alapja. Próbálkozol? Tehát nem bízol meg benne? Miért? Okot adott rá? Vagy csak ki akarod sajátítani? Egy férfit ezel simán el lehet üldözni.
Elküldöd, mondván, h mehet, de aztán sms-ekkel bombázod?? :S Nem csoda, h zokon vette.
Szeret téged? Megcsalt valaha? Ha nem,akkor miért féltékenykedsz? Én sose értettem ezt a viselkedést :S Én is imádom páromat, de mehet bármikor bármerre, akár napokra a haverokkal.

Szerintem próbálj megbízni benne,mert a féltékenység,ellenőrzés tönkretehet egy jól működő kapcsolatot.Ne hívogasd,küldj neki egy sms-t hogy érezze jól magát,és hogy szereted,és ennyi.Próbáld lefoglalni magad, találkozz a barátnőiddel,csinálj programot magadnak.Egy kis távollét jót tesz,hidd el. Utána majd jó lesz újra együtt :) Bízz benne.

Sziasztok, ugy volt h holnap megyek campignezni de szerdan fogok, a paromat elengedtem h menjen holnap nelkulem.Nagyon feltekeny vagyok,mivel estenket ott buli van ,nok stb. de nem akartam kimutatni neki es probalok bizni benne,sztetek jol tettem? Multkor is elengedtem egy napra de megallas nelkul irtam neki smst.kesobb ossze is kaptunk.

Ergo nincs magánéleted? Csak akkor csinálsz valamit, ha bnőddel vagy? És mi lesz, ha szakítotok? Otthon fogsz ülni? Az ilyen nem normális. Ne függj tőle, ne csak akkor csinálj valamit, ha ő is ott van. Ismerkedj, haverkodj és nem feltétlen kell kiöntened egy havernak a szíved, lelked, akkor nem is csalódhatsz akkorát. De kellenek a külön szórakozások, h beszélgess másokkal is, másokkal is jól érezd magad, h legyenek élményeid.

egyetértek, a barátok nagyon-nagyon fontosak, nem szabad tőlük elszakadni!! Csak hát rendszergazdánál ott a baj, hogy eleve előítélettel áll a barátsághoz. Holott a barátság egy nagyon tiszta kapcsolat, semmi érdek nincs benne. Talán ezért lenne érdemes megtapasztalnia.

Így van, de ha lettek volna barátai, nem lenne ilyen, mert akkor együtt nőtt volna a sokféle természetű barátaival.. Ezt magamból kiindulva írom..
Bocs mindenkitől, remélem érthetően fogalmazom..

Oké,bocsi értem.

De ti tudtok egymás nélkül is lenni és így a jó. De amit rendszergazda részéről leír, az szerintem már beteges. Ha valaki nem tud meglenni a másik nélkül. Persze, hogy hiányzik meg minden, de tudni kell néha nélküle is lenni. Erre mondtam, hogy ez már társfüggőség.

Jó figyu, de akkor ne panaszkodj. Mert ha olyan tökéletes minden, akkor miért vannak problémáid??De mintha nem szeretnéd igazán ezt a lányt. Leírom miért gondolom. A külvilág felé persze látható, hogy te mindent megteszel érte, stb... De ki kérte ezt az áldozatot?? Ha szeretnéd, elfogadnád oylannak, amilyen. Amilyen ő most a hangulatváltásaival együtt. De mintha nekd így nem stimmelne valami. Te vissza akarod kapni azt a sokat,a mit te adsz neki, van egy elvárásod felé, ami talán őt is nyomasztja, mert ő nem ilyen mint te. Abban a pillanatban ahogy azért teszünka másikért valamit, hogy azt majd visszakapjuk, meghalt a szerelem. Az igazi szerelemben nem méregetjük mérlegen, hogy én mit tettem be és ehhez képest ő mennyit adott vissza nekem. Ezek maguktól értetődően jönnek. De te vered a mellkasod a mártíromságoddal, bocs, hogy ezt írom. Hogy én bezzeg ilyen és ilyen jó vagyok, de ő nem ilyen hozzám. Mert ő alapvetően nem olyan mint te és persze, hogy nyomasztja, hogy azt várod tőle kimondatlanul is, hogy olyan legyen ebben, mitn te. Elfogadod te ezt a lányt teljesen vagy csak akkor fogod elfogadni, ha majd ő is úgy szeret, ahogy te szeretnéd, amit te gondolsz, hogy jár neked azért, amilyen vagy hozzá?? Mert ha ez utóbbi az nem igazi szeretet, bocsánat.

Nem azt mondom,hogy meg kell fogni a másikat,hanem Te ezt máshogy éled át. Szerintem sem szabad megkötni a másikat,és nem szabad a másiktól függeni,mert a saját értékeinket magunkban kell megtalálni,nem a másikban. Szerintem ez nem függőség,legalábbis ahogy mi élünk,az nem,hisz ha kedve van,elmegy nélkülem,nincs belőle sértődés,vagy vita,és fordítva is így van. Szeretek vele lenni,ezért töltök vele sok időt,de olykor egymás nélkül "szórakozunk",és ez is jó.

Az jó, ti megtaláltátok azt az egyensúlyt, amiben jól érzitek magatokat! Bár mi is így lennénk..

Igen ez a nehéz.
Mármint amikor rátalálsz arra akivel leélnéd az életed.
Hanyagolni mikor tudod ,hogy ez a jó számodra.
Egyébként édesapám is ilyen volt és büszke vagyok rá amilyen vagyok.
Apukám mindig azt mondta ,hogy tartsanak bár papucsnak az emberek ,de ez csak írígység a részükről.
És sohasem foglalkozzak mással csak azzal,hogy akit igazán szeretek az mindig megkapja a tőlem telhető legjobbat.
És ez nálam is így van.