FÓRUM
Hűtlenség, megcsalás
nem kell láncokat látni... és isteni a szex a párommal..
érzelmekkel átitatva. .amikor a másik kielégülése még
fontosabb mint az enyém.. egész más érzés..
de azt
is elismerem hogy az újdonság varázsa..amikor előszőr
vetkőzteted le a nőt.. ismered meg a testét.. csináljátok a
szexet.. az egy akkora izgalmi pluszt tud adni...
nem jobbat
dehogy..csak egész mást mint amit 1 szerelmes kapcsolatban tudnak
adni..
pont ezért az érzésért vannak az alkalmi
kapcsik..mind nőknél és mind férfiaknál is...
és erről
kell lemondani amikor belmegyünk egy kapcsolatba.. és persze hogy
sokkalta többet kapunk...
de idővel növekedni fog a vágy ez
az érzés után is...
és persze hogy úgy az igazi ha
a szerelem lángol örökké..de sajjjjna a legtöbb esetben
kihül... néha még akkor is ha tesznek ellene...
Az a véleményem hogy konzervatívan gondolkodsz de ez nem
baj!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Picit úgy érzem mintha csak 17
éves lány írná nem te, de ez jó mert te tudod a titkot hogy
működhet a dolog hosszútávon.
Még fiatal vagy idővel az
értékrended is meg fog változni!
Jah S nem lehet minden
kapcsolatot beszélgetéssel rendbe hozni.
Ami kimaradt:
Észrevettem, h sokan amolyan muszájnak
tekintik a hűséget. Hogy ha már összejöttünk, parancsolnom kell
magamnak, mert nem szabad blabla. Ez nem egy kényszer, aminek x
évig meg tudunk flelni, de aztán már betelik a pohár, mert nem
bírjuk tovább :S Szerintem (saját vélemény!!!!) aki így látja
a szerelmet, az nem is szerelmes igazán. Aki csak a láncokat,
kötelezettségeket, korlátokat látja egy kapcsolatban, az nem
jelent boldogságot, főleg nem szerelmet.
Senki sem mondta, h a hűség a legfontosabb az életben. De ha
szeretünk,kívánunk valakit, akkor az a tökéletes, amikor vele
vagyunk.Az én nézetemben, ha már másfele kacsintgat valamelyik
vagy mindkét fél, azzal csak valami hiányt akarnak pótolni.
A szerelem nem tart örökké? Ezt is cáfolom, mert van
ilyen. Lehet, h ritka,mint a fehér holló, de erről legtöbbször
maga az ember tehet. Amikor valaki arról panaszkodik, h romokban a
kapcsolata, miközben annyit nem tett meg, h kinyissa a száját és
beszélgessenek, ott nem igazán lehet azt mondani, h "hát a
szerelem magától elmúlt, ez van". Igenis lehet tenni ez
ellen, sőt kell is. Egy kapcsolat nem annyi, h összejövünk és
elengedjük magunkat, mert már együtt vagyunk. Annyi minden
változik, annyi mindenhez kell idomulni, annyi minden szerint kell
alakítani a saját és közös életünket, h egy kapcsolaton
folyamatosan dolgozni kell...mintha egy virágot ápolgatnánk.
Tehát amikor valaki azt mondja, h 10 kapcsolatból 9 tönkre megy
x éven belül, akkor le merem fogadni, h az a 9 pár közel sem tett
meg mindent azért, h az a kapcsolat működjön.
amúgy most én sem tom elképzelni a megcsalását..
de nem
tom hogy pl 10év múlva nem akarunk-e mind a ketten kis
változatosságot.. és akkor inkább amolyan félig legálisan.. nem
kitudódva..de nem is rákérdezve.. persze nem nyiltan.. kicsit
kitombolni magunkat...
bár ez akkor cinkes ha az egyik fél
szeretné..míg a másiknak ez elképzelhetetlen...
Első nő itt aki megérti a dolgot. :)
Ez a hármas dolog most
csak véletlen....
De ha nem hozza szóba akkor vele szexelek
életem végig most így gondolom. Az olaszoknál van rá jó szó,
ők úgy mondják az igazit, hogy anima gemella ez azt jelenti :iker
lélek! Nah ő ilyen nekem :)
Szerintem ésszerű megegyezést hoztatok. A szerelem nem tart
örökké, egy hosszú távú jól működő társaskapcsolat meg
több, mint az, hogy életem végéig csak veled szexelek. Az
életben vennek ennél sokkal fontosabb dolgok.
ezt mondjuk még én sem tudom... szeretem páromat és most el sem
tudnám képzelni hogy mással..stb..
de elnézve eddigi
életemet... eléggé kicsi sanszot adok hogy most innentől életem
végéig én csak 1 nővel fogok szeretkezni...
nem
félreérteni.. én leszek a legboldogabb ha így lészen..
de
simán lehet hogy idővel jön a vágy majd valami újdonságra..
amit elhesegetek..de vissza-vissza téreget...
és most ha
legális megcsalási lehetőséget adunk.. csak ne derüljön ki..
és most ne nagy tételben történjen.. az ezt ellensúlyozhatja..
mint hogy giga balhé..válás legyen aztán belőle...
vagy
néha 1-1 4es gabalyodással ezt ellensúlyozni....;))
nem tudom..és nem is 3év után kell ezen gondolkodnom... de hogy
pl 10év mulva mi-hogyan alakul...... az biztos hogy most eszembe sem
jutna...és hogy sunyin.. fullra titokban..szeretővel sem tudnám
megcsalni...
ez közös megegyezéssel hoztuk.
Meg van a bizalom is
és még őszinte is vagyok
mondtam hogy kifogsz bukni
hehehehe
Nem kell mindenen agyalni
Ha nem zavar, hogy vannak biszex. hajlamai, és szereted, akkor nincs
is itt semmi probléma. És akkor inkább így, mint, ha talán
külön tenné. Én meg is értem, ha szeretnétek - nektek így jó,
és Ti legalább megbeszélitek, és nem orvul, a más háta mögött
tesztek dolgokat, ez még mindig gerincesebb, mintha eltitkolnátok
egymás elől a titkolt vágyaitokat, és mondjuk 15 év házasság
után jön rá mondjuk a férfi, hogy a felesége stb. vonzódik a
nőkhöz is.
Bizalom és őszinteség...mindkettő szörnyen fontos...
És
ha Párom azzal állna elő, h engedjünk meg egymásnak titkos
félred*gásokat, akkor nem az lenne a reakcióm, h "jupiii,
akkor kiélhetem minden vágyamat és még el se kell mondanom",
hanem az, h ha szeret engem, miért akar mást megdönteni? Ha
szerelmes, akkor miért vágyik más nőre? Vagyis egyáltalán
miért fixálja le ezt így az elején...ezzel előrevetítve, h
bizony időről-időre Ő félre fog k*félni??? :S
Én ilyen
esetben elkezdeném keresni a hibát, h hol és mi romlott el,ami ide
vezetett, miért nem érzi teljesnek kettesben a párkapcsolatot?
Ha szerelmesek vagyunk, akkor nem egy kötelező járulék a
hűség, amit meg kell tenni. Hanem ez egy teljesen egyértelmű
dolog, amit nem is tudatosítunk magunkban, nem erőltetjük
magunkra, hanem egyszerűen a szerelemmel jár...egyszerűen nem
érzünk igényt mások iránt.
nekem ez ketrec
igen sajnálhatsz nyugodtan,
A
szerelemben a legfontosabb dolog a bizalom s ez meg van mi kell még?
A kezébe adni ez által a sorsod mi kell még?
"De ott van a szabadság illata a levegőben s nem élek
ketrecben s nekem ennél fontosabb nincs!"
Ha te
ketrecnek érzed a szerelmet, akkor mondhatunk mi itt bármit. A
szerelem a legcsodásabb érzés, ami nem megbilincsel minket...aki
viszont ezt látja benne, azt én sajnálni tudom...:(
Anthico (minden viccet félre téve) ezt kívánom neked amíg csak
élsz!
Még annyit szerettem volna írni ezenis tuti kibuktok, de így
talán kicsit megértitek a dolgot.
az eljegyzés
éjszakáján sokat beszélgettünk (ennek már 1,5 éve). S
megegyeztünk hogy bárki megcsalhatja a másikat csak a másik ne
jöjjön rá. Mert bízunk annyira egymásban hogy egy testi
szükséglet nem ronthatja el a kapcsolatunkat.
Nem
csaltam meg s nem is fogom.
De ott van a szabadság
illata a levegőben s nem élek ketrecben s nekem ennél fontosabb
nincs!
"Jah ..kíváncsi lennék a párodra"
Pontosan
Párom az, aki ezt elveti. Sőt, Ő totálisan intimnek tartja a
szexuális életünket. Csak mi ketten, senki más. Sose úgy
indítottam ezt a témát , h "ugye, nem akarsz bevenni mást
is?", hanem kértem, h meséljen erről, Neki milyen vágyai
vannak. És bizony mindig kihangsúlyozza, h Ő ilyet nem akar.
két csaj simán : van fürge ujjam meg + pödör nyelvem....
Meg ha nem jön össze ez van. Legfelejebb egyszer
kimarad.
Van akinek egész életében nincs mégis szexel! Ugye
ANI?
Mindenkinek meg van a maga
fogyatékossága.....
nem nő! Férfi biztos csak elírtad :)
Nem
általánosítás így van. Én más típussal életem során nem
találkoztam. Még a nagyapám akit világ életben a
legbecsületesebb férfi példaképnek tekintettem ő is mesélte
hogy volt a nagyin kívül vót pár kalandja a szénakazalban.
Nem mindenki kattan meg a vége felé de ez sajnos egy sokan igen.
Nem azt írtam hogy mindenki férfi megcsalja a másikat de hogy a
fejébe megfordul 99%nak az tuti.
Jah ..kíváncsi
lennék a párodra
Igaz minden szavad!
Ha valamikor mégis sor kerülne a dologra
kb 90% a barátnőmre koncentrálnék az tuti.
igen
tuti hogy vannak bi hajlamai de ez nem zavar s felőlem legalizáljon
:).
"S azért ócsároljátok a dolgot mert baromira féltek, mi van
ha a szerelemetek egyszer bejelenti hogy mi lenne ha lenne egy
harmadik.... "
Ez nem így van...se én, se Párom
nem akarunk ilyesmit kipróbálni. Ezt sokszor megbeszéltük és nem
azért vélekedünk így, mert félnénk, h tetszene a másiknak vagy
h jobban megkívánna mást. Egyszerűen a szex kettesben
teljes...elvégre nem hiába nevezik PÁRkapcsolatnak a
párkapcsolatot...pár = 2 ember.
Azt viszont roppant
érdekes álláspontnak tartom, h szerinted egy nő élete során
vagy ki akarja ezt próbálni vagy mással köti le magát x évig
és utána kezdi el hajszolni. Ez azért elég durva
általánosítás...
Igen persze! De mindenkinek mást jelent a szerelem+párkapcsolat
téma.
Nem is neked írtam a sztereotípia dolgot mert te még
azért kulturáltan ecseteleted a helyzetet. el kell fogadni hogy
mindenki máskép értékeli a dolgokat. Mindenki aki nekem írt csak
a felháborodást látja a hármas dologban nem a lehetőséget.
S csak saját magára tudja kivetíteni a dolgot. Nehéz úgy
jósolni hogy hogyan alakul mert abszolult nem ti éltek benne. S
azért ócsároljátok a dolgot mert baromira féltek, mi van ha a
szerelemetek egyszer bejelenti hogy mi lenne ha lenne egy
harmadik....
Nem az én kapcsolatomat sajnáljátok hogy
tönkre megy hanem a tiéteket mert benne van a lehetőség hogy
veletek is megtörténhet.
Azért megnyugtatok minden
nőt hogy szerintem két típus van az egyiknek már megfordult a
fejében ez. A másik típusnak nem fog megfordulni mert van helyette
más mánia amit ki akar elégíteni. Ez lehet egy munka, egy hobby
akármi. Csak ennél a második estenél bejöhet az a faktor, hogy
elmúlik 50 éves és úgy érezni szeretne még élni egy kicsit
...s jön a válás stb...
tiszteletben tartom a
véleményeteket is :mert tényleg az lenne a legcsodálatosabb dolog
hogy megismerkedünk 20 évesen és együtt éljük le az életünk
mert a szerelem átsegít minden akadályon .....
Ez szerintem nem baj..
férfi szemnek szép látvány ez a
lényeg :)
ebbe igazat adok nehéz megfelelő csajt találni, bár még sose
kerestem...
:) hehehe
nah próbálok mindenkinek válaszolni!
Most tuti
jegelem a dolgot majd próbálom az asszonyt is leállítani
valahogy, mert sokkal fontosabb problémákat kell orvosolnom, de
úgy érzem ezt egyszer ki kell próbálni!
az hogy 1 nő tudja csak igazán mi is kell 1 nőnek sztem nem
igaz..
max azt tudja hogy magának hogyan is jó... de ez
attól még nem igaz minden nőre..sőőőt...
pláne ha kezdő
biszexuálisok akkor elsőre amikor nyalnia kell úgy ledöbben.. meg
még idegen neki hogy megnézem én mennyire lészen profi..
az már más tészta hogy egy "gyakorlott"
leszbikus/bi csaj aki már sok csajjal jutott ágyig mennyire is
profi ott..de ezzel jut el sztem egy gyakorlott..tapasztalt pasi
szintjére..
ez olyan hogy pl imádom ha
oráloznak rajtam.. és sokszor és sok lány elégített már így
ki... de most ha elém penderülne 1 pasi és ott lenne a f*sza én
nem tudnék csodát alkotni mert iziben lehánynám..ennyi...
Attól, h egy nő tudja, h saját magának ez és az élvezetes, nem
biztos, h ugyanez működik másik nőnél is. Szóval valóban
kicsit túlzás azt mondani, h ha 2 nő áll össze, abból
élvezetesebb együttlét kerekedhet, mintha egy nő egy pasival
lenne...kivéve, ha az adott nőt izgatják a nők is vagy csakis a
nők.
... én itt abszolút nem célozgattam senkire sem - itt a
Fórumozókból pedig pláne senkire sem. Csak valahogy ilyen
érzésem van - mert abszolút hetero nők, miért hangoztatnának
ilyet, hogy "egy nő jobban tudja, mi jó egy nőnek" - meg
tök mindegy, hogy jobban tudná, ha egy nő a férfiakhoz vonzódik,
akkor édes mindegy, hogy mit tud egy nő - kit érdekel.
"Én nem értek egyet azzal, hogy egy nő jobban tudja "mi
jó egy nőnek". Ezt azok a nők szeretik hangoztatni, akiknek
igazán nem volt jó még férfival, csalódtak /sok/ férfiban -
vagy akár egyben, /de nagyon/, vagy izgatóan hatnak rá a nők
is."
-hát lehet benne valami, bár rám nem az utóbbi
igaz..
...mondok két végletet. Kis iskolás voltam...Tanítónénim
valamiért rendszeresen összepárosított egy kislánnyal. Meg
kellett fognom a kezét. Szófogadó, csendes voltam akkor még. Na
de ettől zsigeri fájdalmaim voltak!!! Így tudom csak leírni. El
bujkáltam, elkullogtam mindig, csak ne kelljen hozzá érnem. Nem
volt okom haragudni rá, de máig nem értem, hogy miért nem tudtam
elviselni a közelségét...Monogám alkat vagyok, így
sikerültem...A párom keze érintésétől a mennyben
vagyok...vannak biztosan középutak...nem érzem a szükségüket.
Hát ez az, ha egy nőben valahol nincs ilyen hajlam, akkor nem jutna
ilyesmi egy nőnek az eszébe. Én például, ha ilyet felhoznék,
tuti, hogy párom hülyét kapna. Az is lehet, hogy megkérdezné,
tőlem hogy "ha ilyen hajlamaim vannak, akkor miért nem vonulok
el egy nővel külön?" - de ez csak elmélet, mert nem izgat
fel az ilyesmi. Ha meg párom hozna fel ilyesmit, akkor én is
közölném vele, hogy "lehet, de úgy, hogy én ne
lássam", mert nem lennék kíváncsi az ilyesmire - egyébként
is úgy már meg megcsalás lenne ugye... /azt meg, hogy a hátam
mögött mi történik, jobba nem tudni róla - remélem, meg van a
hűség... ki tudja persze - senkiért nem tenném tűzbe a kezem/.
Én nem értek egyet azzal, hogy egy nő jobban tudja "mi
jó egy nőnek". Ezt azok a nők szeretik hangoztatni, akiknek
igazán nem volt jó még férfival, csalódtak /sok/ férfiban -
vagy akár egyben, /de nagyon/, vagy izgatóan hatnak rá a nők is.
Arról nem beszélve, hogy egy férfi is fogja tudni, hogy mi jó egy
nőnek: vagy ha nem tudja, akkor el kell mondani /meg kell mutatni/
stb., hogy mi, hol a jó /ha magától nem jön rá persze/.
ez menne?, a két csajszi kielégítése, pláne, hogy azt írtad,
nem bírod sokáig. két csaj látványától is úgylehet
kilennél.:)
Először a pároddal kéne csúcsra
fejleszteni a szexet, nem harmadikat bevonni.
Amúgy meg akkor két csajszit kéne kielégítened egy este....
Tuti van biszex hajlama, különben nem érdekelné, mit tud egy
másik lány az ágyban., izgatja a dolog. (csak nehogy a csajszi
jobb legyen mint te, és áttérjen a lányokra)
szerintem igaz
az, hogy egy nő jobban tudja, mi kell egy nőnek, nemhiába írja le
ki-ki a maga orgazmusát, stb női tanácsokat. (bár ettől a
véleménytől én még nem kezdenék nővel. Az kezd nővel, akit ez
felizgat.)
Nekem azért attól függetlenül, hogy "hármasban"
lennétek, az a véleményem, hogy a barátnődnek vannak
biszexuális hajlamai. Mert valamilyen biszexuális hajlam nélkül
szerintem nem jutna eszébe egy nőnek, hogy ugyan milyen lehet egy
másik nővel az ágyban. Én meg azzal nem értek egyet, amit
mondogatnak, hogy: "egy nő jobban tudja, hogy mi jó egy
nőnek". Szerintem egy igazi férfi fogja tudni /aki törődik a
nővel is az ágyban, nem csak magával/, hogy mi jó a nőnek/. Meg
egyébként is egy teljesen heteroszexuális beállítottságú nőt
irtóra nem érdekel, hogy egy nő neki mit tudna nyújtani az
ágyban, mert már a "háta borsózik attól, hogy egy másik
nő szexuálisan hozzáérjen - legalábbis nekem undorom lenne az
ilyesmitől.
A másik, hogy azért felmerül az is, hogy a 2
nő 1 férfi felállásban sor kerül arra is, hogy a férfi
foglalkozik az "új" nővel is, vagy csak a két nő
foglalkozik egymással? És a férfi - vagyis Te - csak nézed? Mert
ugye ez sem mindegy.
Persze minden kapcsolat más, lehet, hogy
Nalatok egy egyszeri izgalmas játék lesz az egész, és kész. De
az is lehet, hogy valakiben valamilyen új/abb/ érzések lesznek
vagy erősödnek. Vagy az lesz, hogy a párkapcsolatban kettőtök
közül valamelyikőtök állandóan igényelni fogja ezt a
"játékot", míg a valakinek egy életre elég lesz 1
ilyen tapasztalat. Vagy féltékenység lesz a kapcsolatban
ezentúl... stb., stb. Előre nem lehet látni, hogy mi lesz a
következmény. Persze, be lehet vállalni sok mindent, ha valaki
úgy érzi, hogy elbírja a kapcsolata. Én veszélyt látnék a
kapcsolatra az ilyesmiben.
Ezen kívül olyan érzésem van,
mintha a barátnőd kicsit legalizálni szeretné a nők iránt /is/
érzett - lehet eddig maga előtt is titkolt - vonzalmát előtted.
Így, "szabad a vásár", Te is ott vagy, te is tudtál
róla, nem a hátad mögött próbálja ki /ahogy írtad/.
Ez úgyis mindenkinek a maga döntése. Ha valaki akarja, úgyis
kipróbálja, aztán vagy kibírja a kapcs vagy nem.
VISZONT azokat nem kéne megszólni, konzervatívnak nevezni, akik
a szerelmet, kapcsolatot 2 emberrel képzelik el, mert számukra így
teljes. Nem kell azzal jönni, h sztereotípiákat írunk, mikor az
érzéseinket, hozzáállásunkat ecseteljük...és főleg nem kéne
jönni a birtoklással, a másik tárgyként kezelésével...mert egy
2 személyes, szerelemre épülő kapcsolat nem egyenlő ezekkel.
Gruppenezzen aki akar, akármilyen felállásban...ezt azok,
akiknek 2 fős kapcsolatuk (ez is érdekes, h ezt ki kell
hangsúlyozni) van, úgyis azt fogják látni ebben, h annak a másik
2 embernek valami hiányzik. Mert ők teljesként élik meg a
párukkal a szerelmet és ebben nincs semmi kozervativizmus, semmi
társadalom által ránk erőltetett elvárás, semmi birtoklás és
semmi kisajátítás.
Ez sajna jó pár éve így van és divatleszbiségnek nevezik. Aki
ennyire látványosan, kihívóan mutatja, h ő mennyire gerjed a
nőkre és mindezt férfiak előtt teszi totálisan rájátszva, az
csak fel akarja hívni magára a figyelmet. Nagyon sok ilyen lányka,
nő rohangál a világban. És az ilyen nők szájából hallottam, h
"hát így lehet gyorsan és könnyen bepasizni".
Tehát egy másik emberrel akar szexelni, de hát mégsem a hátad
mögött akarja, hanem akkor már előtted, veled. Itt szerintem
elhanyagolható, h a másik nő-e vagy férfi. Egy másik személlyel
akar élvezkedni, de hát nem akar megcsalni, ezért így
legalizálja.
Amúgy nekem anno a bnőm pont így
kezdett bele utánam a leszbi kapcsolataiba. A párja igent mondott
erre és annyira tetszett neki, h 1 év múlva már külön,
többesben csinálta. Ha a szívünk egy emberé, akkor nem várjuk
izgatottan, h más ember nyaljon, kényeztessen minket. Szerintem...
Nem vagyok határozott a véleményemben, de az a sejtésem, hogy
ezeknek a háterében egy "divathullám"van.
Táncot
oktattam vidéken is egy pár évig. ismertem a közösséget
személyesen is. Táncórán kinevettek, szégyenlősen
összenéztek, ha csípőmozgást kértem tőlük. Voltak egyes
mozgássorok, amiket szabotáltak, egyszerűen nem csináltak, pedig
fellépni is jártunk. Ugyanezek a nők, lányok meg bepiálva a
hétvégi helyi bulikon egymáson vonaglottak. Szerintem ma sportot
űznek abból, hogy hülyítsék a férfiakat. Ennyi leszbikus nő
nincs a világon, mint amibe belebotlok, találkozok nap mint nap.
Szerintem ez az új pasizós játék. Ha már nem tudják egyébbel
felhívni magukra a figyelmet, hát ez még általában bejön.
Saját tapasztalatom is van. Kérdésem is van. Ha egy nőnek van
ilyen kíváncsisága, érdeklődése, hogy egy párhoz csatlakozzon,
akkor így cselekszik?!:
A férfin keresztül ismerkedik, de ő
félős, segítsenek neki. A nőre ránézni sem tud egész este,
hozzáérni sem. A játék miután elkezdődött kérette magát.
Csak a férfihoz közeledett... Ez a játék így félbe is
szakadt.
Kicsit sérelmezem is, hogy ezzel olyan,
szerintem kicsit torz igényeket gerjesztenek, ami nem valós, nem
életszerű. Hemzsegnek a neten a tele erotikus kisugárzással,
finom testi-lelki igényekkel éhező, biszex hajlamú meg nem
értett "hölgyek".
Lehet, hogy nincs igazam... van
két barátnőm is, akik átéltek, sőt gyakorolnak is ilyen
kalandokat. Mindkettő kissé (nagyon)lenézi a férfikat. Az egyik
kijelentette, hogy ő soha többet nem enged magához közel férfit
lelkileg. Ő nem fog függeni tőlük. Nem tinédzser már egyik sem,
de érett, szép nők. A másik is így gondolkodok. Nem
valószínű, hogy meg tapasztalják az anyaság csodáját ebben az
életükben. Mindenesetre mindketten azt kijelentették, hogy ők
nőt keresnek ezekhez a hármas játékokhoz, nem férfit. A férfi
az adott valamelyik félhez, persze aztán őt is bemérik, hogy
tudnak-e vele egy sexjátékban létezni.
a másik..írtad hogy parázol hogy korán elsülsz.. pláne hogy
ilyen szituban mindneki túlpörögne még ráadásul..
és simán kijöhet ez vacakul is.. elvére annyira nem ismeritek a
másik csajt..éehet hogy neki bőségesen kevés az amit te tudsz
nyújtani ilyen téren.. idő..vagy méret.. mittom én.. és nehogy
ócsárolja a dolgot.. mert az eléggé tünkre is vághatja a
cuccost..
de mint mondtam..szinte lehetetlen találni
olyan jó csajt aki dalolva belemenne egy 3-asba.. mert ha csajra
vágyik te már fölös is vagy....
a másik... nekem ismi haverom a párjával keresett csajt 3.-nak egy
néhány hónapos kapcsolatukban...(azóta rég vége annak..)
de nem lehet találni...
mert most 1 magányos.. jól is
kinéző csak minek is akarna ilyet beválalni? ha a csajokra vágyik
akkor keres 1 másik csajt és ketten játszadoznak, nyalakodnak.. ha
pasira simán talál azt... de ritka hogy párokhoz
csatlakozzon..
inkább keres 1 megfelelő pasit és azzal
próbál ő keresni egy 3. csajt...
végül kiderült
hogy csak másik párral lehetne összejönni.. mert a magányos
csajok nem rohangálnak ilyen igényekkel..
de egy
másik pár..ahol a lány/pasi szintén szeretné ezt kipróbálni..
na azzal lehet alkotni egy jó kis 4-est...
de akkor előjött
az hogy a srác azt már nem akarta...
egymás előtti
szex..párcserés szex.. szendvics..
csaj szép de pasi ronda..
a pasi is bi..stb..stb..
én titkon max abban
bízok hogy párom az én mondásaim nélkül is csacsog néha
ilyenekről.. és ő eléggé szereti a lányos játékokat.. és
talán 1x beveszünk egy 3.-t... csak lányt.. mert elvégre ő
akarta.. én csak feláldozom magam;))))
(bár tudom hogy az is
úgy lészen hogy a lányok foglalkoznak egymással és én max a
páromhoz érhetek..az ő gyönyöréért van minden..deh simán így
is;)))))))))
de úgy hogy én mondogatnám..sosem mennék
bele.. mert utána ha ő hirtelen arra vágyna hogy 1 másik farok
kényeztesse.. nem modhatnék nemet.. hisz én már megkaptam a
3-ast.. lehet most nem..de 1 év múlva lehet éppen arra lészen
kiváncsi.........
De hallon már én érzem cikinek a helyzetet, iwiwen meg
facebookról küldözget képeket szerintem jó csaj ez mert neki
tetszeni. S hogy neki nem számít ha a másik csajjal foglakozok
csak hogy ő úgy érezze vele többet. Bár azt modta hogy attól
parázik egy kicsit hogy majd meg fog nekem tetszeni a másik lány s
emiatt dobnám őt. De könyörgöm ki az aki dobna egy olyan csajt
aki ezt bevállalja...
Azért bennem tényleg van egy kicsi
hajlam a dologra, s így barom nehéz ellent mondani.
szerintem nem kockáztatok jó ez ahogy van.
Csak annyira be
van idulva témára hogy nem bírom leállítani...
Tanácsért jöttem ide nem azért hogy látatlanba kiokatassatok
hogy milyen a szerelemi életem. Az csak rám tartozik, én a
világon a legjobbnak élem meg s a nőcim is így gondolja s nekem
csak ez számít.
Gyöngy neked köszönöm amit
írtál látjátok normális formában is le lehet írni a
vélemyédet. Pedig ő is lebeszél.
Egyébként tegnap
beszéltünk a témáról. Azt mondta tökre kiváncsi lenne egy
másik csajra milyen lehet az ágyban emiatt változott meg a
véleménye. De úgy érezné ezzel megcsalna ezért gondolta hogy
inkább szálljak be én is. S így fifti-fifti.
hehe... én is pontosan ezen dilemma miatt nem mondok ilyeneket a
páromnak..
mert isteni lenne 2 jó csajjal játszadozni...
de ahogy én nem bírnám látni amint 1 másik pasi elkezdő őt
nyalni.. aztán rámászik és elkezdi döngetni.. és a párom
élvezi..nyög alatta.. hát ettől én kikészülnék...ez nem
férne nekem bele..
de akkor levezetve.. ő is ezt
gondolhatja amikor én kényeztetem a másik csajt.. és azt kezdem
el döngetni.. abba élvezek...
az biztos ha 1x volt
csaj.. neki joga van pasit is kérni.. mert milyen jogon mondanál
nemet???
és akkor még simán bejöhet az a tényező
is hogy utólag mégsem tudjátok feldolgozni és rámegy a
kapcsitok..
én ezért úgy vok vele hogy rendes kapcsolatban
ahol mind a keten szeretik a másikat nem fér bele..nem merném
beválalni.. de röpi/alkalmi kapcsiban bármikor...
1-kockáztatsz és belemész.. válalva hogy lehet késöbb 1
másik sráccal fogod szendvicselni a párodat..
2- bevallod
hogy te csak jakiskodtál és igazából csak vicceltél és annyira
szereted hogy nem bírnád megtenni (és akkor még te gyüsssz ki
belőle pozitívan mert jajh milyen hős szerlemes vagy;))))
a könyv igenis jó lett csak baromi nehéz beismerni hogy így van.
s mindent lehat rá mondani csak azt nem hogy sztereotípia..
nem értünk egyett... nagyon nem is érdekel mert te vagy
az aki a sztereotípákat sorolod. nem tanácsot akarsz adni hanem a
felháborodásodat leírni ebbe a témába. Légyszives ne folytasd
mert úgyis csak ugyan azt tudod írnád.
Fiú miért
nem válaszolt? érdekes....
Pontosan leírod te is azt a téves nézetet,amit azok
terjesztenek,akik nem képesek a teljes és odaadó szerelemre,és a
más partnerekkel történő szexet valami magasabb szintnek
gondolják egy kapcsolatban.
Az igazság azonban az,hogy akik
szeretik egymást,nem azért nem szexelnek mással,és tartják ezt a
szerelemmel ellentétesnek,mert birtokolni akarják a másikat,hanem
mert nincs vágyuk más iránt,és a szex egy olyan dolog a
kapcsolatukban,egy olyan magas szintű dolog,amit csak egymással
osztanak meg,élnek át.
AJC legutóbbi könyve meg sajnos
gyengére sikeredett,egy klisé és sztereotípiagyűjtemény.Abba a
hibába esett,hogy hirtelen akart ő is kiadni valamit ebbe a
Férfi/Nő témában,ami ma nagy trend.
Ha boldog
szerelmi kapcsolatot akarsz,remélem sosem jutsz arra
"szintre",hogy másokat bevonjatok a szerelmi életetekbe.A
te érdekedben.Komolytalan kapcsolatokban elmegy,de komolyban
nem,mert mindenképp baj lesz a vége.Ezt nyugodtan hidd el.A
legtöbb esetben amikor ilyennel találkoztam pároknál,ott a
többes szex mindig csak valamilyen problémára keresett hibás
megoldás volt,vagy ha már megtették,akkor a kapcsolat kárára
ment.
A többes szex nem egy magasabb szint,hanem egy pótlék
egy sosem volt,vagy már elveszett érzelem miatt.Akikben
felmerül,azoknál nincs már szerelem,vagy már elmúlt.Ezt nehéz
beismerni,de ha nem akarja az ember elvesztegetni az életét egy nem
teljes kapcsolatban,akkor muszáj szembenézni ezzel.
Az baj nem tudom jól megfogalmazni olvasd el a könyvet. Christian-t
tartom a legnagyobb ezoterikus írónak a világon!
"mások vagyunk .....ennyi "
Igen, ez így
van. De attól, h valaki elutasítja a nyitott kapcsot, még nem
akarja birtokolni a párját, nem tárgyként tekint rá és nem
zárja kalitkába...egyszerűen szereti és a kapcsolatot (ahogy a
szexet is) csak vele, kettesben szeretné átélni, élvezni.
mások vagyunk .....ennyi
nem telik el olyan hét hogy
ne beszélgetnénk olyat amitől mind ketten bőgünk egymás
karjaiban s áldjuk a sorsot hogy összehoztt minket . Az ilyen
élményeket nem kaptam meg más lányoktól.
Ehhez még annyit fűznék hozzá, h láttam olyan párt, ahol
ilyesmit megvalósítottak és utólag derült ki, h bizony ez is
azért merülhetett fel és azért élhették át, mert bizony az
érzelmek halványodtak. Csak ezt akkor tagadták, állították, h
ők szerelmesek és ilyen elfogadóak.
Ezzel nem azt
mondom, h nálatok is ez lenne...egyáltalán nem erre utalok. De
azért amikor 2 ember elkezd azon agyalni, h jöhetne egy harmadik,
akkor én ott először kutatnám ennek az okát. Valami hiányzik?
Valami megváltozott? Miért nem elég a szex kettesben a
szerelmével? Miért akar más nőt/férfit is érezni, izgatni,
élvezni?
"S azért van mindenki felháborodva a dolgon mert mindenki a
másikban a tárgyat látja amit birtokolni akar."
Szerintem ez nagyon nem így van. Ha birtokolni akarnánk a
másikat, akkor nem engednénk neki szabadságot, magánéletet. A
birtoklásnál van a féltékenység. Az pedig teljesen más
kategória, h a legintimebb együttlétbe bevonjunk mást is. Közel
sem lehet birtoklásról beszélni, ha ez az egész rosszul érint
minket. Nem kisajátítani akarjuk a másikat, hanem egyszerűen a
másikkal teljes az(szexuális) életünk és bizony oda nem kell egy
harmadik.
Én személy szerint el nem tudom képzelni,
h ha szeretünk valakit, akkor nem esik rosszul (és ez enyhe
kifejezés), ha azt látjuk, h egy másik nő combjai között
nyaldos, aki épp az orgazmus hullámain lovagol. Itt nem arról
szól ez az érzés, h csak a miénk a másik, hanem ez alap érzés
a szerelemben. Ez közel sem kisajátítás, birtoklás..egyszerűen
szerelem.
igen egyet értek veled mint mindig lehet hogy csak téged kellett
volna megkérdezni nem a fórumra felírni.
Valószinű
hogy nem lesz az egészből semmi. De inkább magam miatt jobban
paráznék tőle.....
Én úgy érzem ez az nem arról
szól. Ő már túl tudott azon a szinten lépni amin én nem. S
azért van mindenki felháborodva a dolgon mert mindenki a másikban
a tárgyat látja amit birtokolni akar. Ez nem baj mert ezt nevelték
belénk ilyen a társadalmunk, ez például az arab világban
természetes. Ajánlom elolvasni a "Nőkkel csak a baj van"
könyvet.
Remélem én is leszek olyan szinten hogy
simán belemenjek ha ő ezt szeretné szerintem addig várni fogok a
dologgal.
Minél nagyobb valakiben az ellenállás annál
inkább csak rabszolga játékot űz a partnerével.
Valakiben
ez a gondolat fel sem merül persze mások vagyunk ettől szép az
élet.
Ez a legcsodálatosabb kapcsolat amiben vagyok
lassan 4 év teljes szerelemben. Még egy veszekedésünk sem volt
pedig az utobbi elég sokat voltunk együtt :)
Most hogy ő el
akart menni tanulni 2 hónapra fel sem merült bennem a gondolat hogy
megcsaljam minek nála jobbat nem találnék túl sok az olyan nő
aki "okosnak" hiszi magát. Nem csoda hogy a nők a
kapcsolatokban vergődnek, kétségeik vannak s másiknak csak a
szembe hazudnak/füllenetnek hogy a nah az nem szerelem.
Ezek a dolgok egyébként rengeteg pár kapcsolatának megfigyelése
alapján történt megfigyelések.
A párcsere,hármas szex,stb. azon pároknál merül fel,akik nem
képesek teljes és önzetlen szeretetre egymás iránt.Ezáltal
mindig lesz bennük valami hiányérzet,amit egy harmadik fél
bevonásával próbálnak kompenzálni,miközben a kapcsolatban nem
is igazán a szexben hiányzik valami.
A másik dolog,hogy a
legtöbb pár még egymást sem tudja kielégíteni,egymást sem
ismeri teljesen,sem testileg,sem lelkileg; akkor minek egy
harmadik?Attól nem oldódik meg sem a szexuális zavar,sem a
kapcsolatban lévő problémák,egymás iránti izgalom
csökkenése.
Divatos arra hivatkozni,hogy akik igazán
szeretik egymást,azok tudják élvezni a másik örömét.Csakhogy
akik igazán szeretik egymást,azokban fel sem merül az igény,hogy
a kapcslatukban szükség lenne egy "humán"
ajzószerre.Igazából az ilyen pároknál meg nem beszélt
problémák vannak a felszín alatt,vagy nem elég erős a kötődés
egymás iránt,illetve a lelkileg és érzelmileg olyan
éretlenek,hogy nem képesek a szerelmet,párkapcsolatot és a
szexualitást egy egységként elképzelni,és a szexualitásuk egy
tizenéves ösztönszintjén maradt.
Persze olyan
pároknál,ahol a feleknek az önzősége erős,ott működhet a
dolog,hiszen az feleket úgysem annyira érdekli,mit érez a
másik,inkább a saját élvezet a fontos.Általában az is
jellemző,hogy akik a többes szex iránt érdeklődnek,a szexben
csak a testiséget élik meg,lelketlenül,ezért a párkapcsolatuk
hamar kiüresedett lesz,varázsát veszti,emiatt kell az új
izgalomforrás.
Az is megfigyelhető,hogy ilyen dolgokra mindig
a pár egyik fele vágyik,a másikat ennek elfogadására
kényszerítve.
Aki tűzzel játszik,megégeti magát.Addig viccelődtél,amíg neked
lett kínos a dolog.
De egyvalamire jó volt a dolog:
megmutatta,hogy a kapcsolatotok érzelmileg nem teljes.Ha az lenne,a
párodban fel sem merülne ilyen.Szerintem nem ártana
elbeszélgetnetek a jövőröl,hogy érdemes e tovább folytatni egy
olyan kapcsolatot,amiben az egyik fél kifelé kacsintgat.
Éppen nem régen láttam egy dokumentumfilmet, amiben erről a
párcserélgetős "3-as felállás" témáról volt szó.
Megszólaltattak párokat, akik elmondták a véleményüket, miért
"nagy élmény" a hármas szexelés - volt, aki azt
állította, hogy egyértelműen külön tudja választani a szexet
az érzelmeitől, és állította, hogy ettől nem sérül a
párkapcsolata, mert a szex és az érzelmek mondjuk az állandó
párkapcsolati partnerével és a 3. személlyel - akit bevesznek a
"szexuális életük frissítésébe - nevezzük akárhogy a
dolgot - két külön dolog. De, azért ez egy elég veszélyes
játék, hiszen ki tudja, hogy egy új valakivel való szex milyen
érzelmeket hozhat létre valakiben. Vagy, netán kiderül, hogy
sokkal izgatóbb a szex vele, mint a régi szerelmessel....??? Akkor
mi fog történni? Az egyik embert szeretni fogjuk, a másikra meg
sokkal jobban vágyunk majd...??
A dokumentumfilm egyik női
szereplője óva intett például stabil párkapcsolatban élőket,
hogy kipróbálják - az ő kapcsolata egy ilyen párcserélgetős
játékra ment rá - azóta is bánta. Az ilyen szexfelpezsdítős
játékokban szerintem mindig ott van a veszély, hogy valamelyik
fél érzései változnak, valaki féltékeny lesz valakire, és
valaki valahogy sérülni fog benne. A lényeg, hogy megéri-e egy
párkapcsolatot veszélyeztetni egy 3. bevonásával? Ez mindig
rizikós dolog - elég veszélyes.
Mondjuk, én személy
szerint eleve egy kapcsolat rombolásának tartok minden ilyen 3.
bevonásos ötletet, egy pillanatig nem tudnám elképzelni, hogy
akit szeretek, akinek én akarok mindent megadni szexuális és
egyéb téren is, egy másik nő csókolgassa, ölelgesse stb. Ez
szerintem ellenkezik a szerelemmel, a vágyat pedig nem ilyen
kockázatos játékokkal kell fokozni egy kapcsolatban - ha már így
kell fokozni, akkor ez hová fog vezetni?
Persze ez csak az
én véleményem, mindenkinek más a jó. Csak nehogy késő bánat
legyen.
Kérdés, h neki miért változott meg ennyire a véleménye? Eddig
megcsalásnak tekintette, de most már nem? Nem fog azon kiakadni, ha
a szerelme más nőt nyal, elégít ki és d*g meg a szeme láttára?
És neked nem lesz rossz érzés, h a szerelmed mellett ott lesz egy
másik nő?
Persze sok ember álma a 3-as, de komoly
kapcsolatot nagyon ritka esetben nem tesz ez tönkre. Hiszen ha
szerelem és érzések vannak, lesz ott megbántódás és
féltékenység is.
Szóval ha tényleg szeretitek egymást,
akkor nagyon gondoljátok meg...de ha nem baj, ha ilyesmire esetleg
rámegy a kapcsotok, akkor nincs semmi gond.
Sziasztok!
Elég fura helyzeteben vagyok vagyok s
kíváncsi lennék a véleményetekre.
Sokszor szoktam a
nőcimet heccelni milyen jó is lenne ha becsatlakozna egy harmadik
személy egy jó kis csajszi. Jókat hülyültük ezen. S már jó
ideje nem beszéltünk a témáról. Erre az egyik nap az a választ
kaptam lehet róla szó. Sőt már az utóbbi pár napban már
teljesen rám szállt s egy folytában erről beszél.
Csak
hát én tényleg csak vicceltem mert elég szégyenlős vagyok mert
nem túl nagy a szerszámom s hát még nem sok ideig bírom, így
nem biztos hogy bevállalnám a férfiak legszebb álmát.
Amire kiváncsi volnék mit gondoltok : Ti bele mennétek ebbe a
helyzetbe. Nem tudom mit is kéne most csinálni mert ha bele megyek
lehet 1 év múlva majd fiút akar majd harmadiknak bevenni. Mert
ugye úgy lenne fair. De én ezt megcsalásnak érezném. Nehéz ügy
ez....
Szia!
Na így már kicsit árnyaltabb a kép.
Amúgy tényleg az lett volna a korrekt, amit írtak itt páran és
én is próbáltam volna, hogy akkor elválni és új életet
kezdeni, ha ennyire nem tudtál lemondani a babáról. Így két
szék közül a földre estünk... Főleg nem egészséges, hogy még
a gyerekkel is kicsesztél, mert nem családban fog felnőni, nem fog
apamodellt, férfimodellt látni, max hétvégente, de az komoly
lelki sérüléseket okoz egy kisgyerekben. Vagy a folyamatos
partnercsere is árt a gyereknek, gondolom akarsz majd ismét
normális párkapcsolatot a jövőben valakivel. Írta itt valaki,
hogy van egy kisgyerek és van Xapa meg Yapa. Hát durva. Sajnálom
az ilyen gyerekeket, mert nem ők tehetnek arról, hogy defektesek
lesznek a szülők miatt. Itt van Gige élő példának (ahogy
olvastam mennyi problémája származik abból, amilyen a gyerekkora,
családja volt) és még számtalan ember mászkál a világban,
akiknek gyerekkorra visszavezethető problémáik, lelki sérülések
vannak.
A gyerek szereti megkérdezni, hogy ő hogy
született, miért született. Mit fogsz mondani? Hát összejártam
egy pasival, mert akartam nagyon egy gyereket? Vagy nem gondoltam,
hogy ilyen hamar teherbe esek házasságtörés idején? Ez olyan
lehangoló, meg a gyerekben is komoly törést tud okozni, mert hát
szerintem az a normális, ha valami olyasmi a válasz, hogy anyu
meg apu nagyon szeretik egymást és a szerelmük gyümölcseként
születtél meg kislányom, kisfiam. Vagy odahazudsz valami szép kis
történetet? Mondjuk a gyerekek érzik, mikor mond az ember igazat,
mikor nem. Mondjuk még ez sokára lesz, 3-5 év múlva, na de akkor
is...A gyereknek nagyon fontos az eredettörténete, a
megfogantatással kapcsolatos szülői (a te esetben csak anyai)
motiváció, mert ez alapján helyezi el magát a világban, hogy
mennyire van létjogosultsága az élethez stb. Pl. a besikerült de
megtartott gyerekeknél, ha ez kiderül, akkor hihetetlen mód
teljesítménykényszeresek, szorngók lesznek az élet minden
területen, mert be akarják bizonyítani, hogy ők megérdemelték,
hogy megszülettek, vagy magukba zuhannak és értéktelennek érzik
magukat, elkallódnak, depressziósak lesznek, és ez csak egy példa
a sok közül, hogy értelmezi a gyerek a létét, fogantatását,
megszületését. Ezek sosem tudatos folyamatok, így nagyon nehéz
ezeket kezelni. Hirtelen ezek jutottak eszembe, mint aggodalmak, bár
neked kell majd ezen aggódni, hogy tudod egészséges lelkületűre
nevelni a gyereked.
Egy biztos: visszaszerezni nem fogod a
férjed. Előbb gondolkodni kellett volna, de mivel visszacsinálni
nem lehet, inkább haladj előre és hozd ki a maximumot ebből az
egészből, amit magadnak alkottál. Remélem egészséges babád
lesz, és később lelki és fizikális egészsége is megmarad.
Bocs az ismételt borúlátás miatt, de szegény gyerek nem
tehet semmiről, szinte ő is mondhatni egy eszköz a te boldogságod
érdekében. Mondjuk megnyugtató, hogy azt írod, szeretnéd neki a
legjobbat biztosítani. Hát remélem sikerül! De a tárgyak mellett
a gyereknek a legfontosabb a stabilitás, lelki háttér, és a
szülők(!). Minden, amit a családban lát, azt elsajátítja,
magáévá teszi. De ha nincs mit magáévá tenni, az probléma
(gondolok itt az apa és a férfi szerepekre, amiket nem fog látni
nagy valószínűséggel). Olvasgass gyermeklélektannal és
fejlődéssel kapcsolatos pszichológiai könyveket. Mert nagy
szükséged lesz ezekre, vagyis inkább a gyerekednek!
Tényleg
bocsi még egyszer, de ezen a fajta önzőségen, amit itt
végigzongoráztál embereken és lényegében a gyereken is, nehezen
tudom emészteni. Nem gondoltál te bele igazán, hogy mit teszel.
Tönkretetted a házasságod, mert nem tudtál leszállni a
témáról (igaz, ehhez két ember kell, a kommunikáció hiányzott,
ez evidens volt a legelejétől), a szeretőd eldobtad, és egy
gyerek fog megszületni egy igazán katyvasz családba (??-már ha az
családnak nevezhető).
Mindenkinek joga van a boldogsághoz,
de mások nem megbántásával. Neked valahogy ezt nem sikerült
megoldani. Remélem a gyerekednek nem ezt fogod tanítani.
Nem attól félt, hogy mástól terhes leszek, hanem hogy ezért
elfogom hagyni. Mert a gyerek apját fogom választani. De már ott
tartok, hogy költözöm a férjem még most sem akar válni, mert
neki nincs válásra pénz, de én beadom a válást ez az, amit most
tehetek, szép csendben eltünök, azt hogy hova majd kiderül.
Odafent ezt a babát most küldték nekem és mostmár rá
koncentrálok, neki minden jó legyen. Nagy út áll előttem. Hát
köszönöm mindenkinek mégegyszer a hozzászólásotokat!
további szép napot!
Én azért megértem a viselkedését. Ez hatalmas kudarc neki és
meg is lett alázva, hiszen nemhogy nem estél tőle teherbe, de még
szeretőt is tartottál, akivel ez sikerült.
Az lett volna az
egyenes megoldás, ha véget vetettél volna a házasságodnak.
Ehelyett megtartottad a férjed és kerestél "élő
donort" is. Az ilyen "a kecske is jól lakik és megmarad a
káposzta is" megoldások után szokott az ember a két szék
közül a földre pottyanni.
Írtad, h a férjed attól félt,
h a másiktól terhes maradsz...de mégis folytattad, azaz csak nem
volt annyira fontos számodra az ő akarata. Akkor kellett volna azt
meglépni, ha ennyire ragaszkodtál a gyerekhez, h "ok,
drágám, veled nem fog összejönni, de én akkor is akarok, bármi
áron és h ne legyen ebből megbántás, sértődés, ennek itt
vége". És akkor kereshettél volna bárkit bármire.
Köszönöm a hozzászólásotokat Gyöngykagyló és Kanyim!
Igazatok van sajnos sok mindenen keresztül mentünk a férjemmel.
És én és a férjem lettünk volna a legboldogabb, ha közös
vérszerinti gyerekünk lett volna, de mint mondtam nem adatott meg.
A férjem az utóbbi időben azt mondta, hogy azért nem sikerült a
donoros beavatkozás, mert nálam is biztosan van valami, és igen
féltem, hogy a sok beavatkozás, sok hormon tönkre tett bennem
valamit, és tényleg nem sikerül teherbe esni. Ha előre tudom,
hogy lehetek terhes valószínű nem így csinálom.
A
férjemet nagyon sajnálom, mert tényleg nem tehet erről és nehéz
ezt feldolgozni épp ésszel, hogy most sikerült egy másik sráccal
a baba. De nagyon rossz, hogy a 10 évünkből most csak ezt látja,
hogy félre léptem és nem tudunk normálisan beszélni a
válásról, kiabál, lökdös, és mindennek elmond. Én ebben is
igazat adok neki, csak abban nem, hogy a 10 évből én csak rosszat
adtam neki, higgyétek el szerelemből házasodtam és szeretem még.
De elengedem,mert azt mondják, ha szeretünk valakit tudni kell
elengedni. De jó lenne, ha úton-útfélen nem hordana el mindennek,
de hiába kérem engem és szüleimet, testvéremet is elmondja
mindennek, pedig ők nem tehetnek erről. És persze válásról nem
igazán akar hallani, mert ő nem akar nekem semmit adni.
Tudjátok sok olyan rész van, amit nem írtam le hiszen 10 évet
leírni nem lehet, talán, ha az ember előre tudná a sorsát akkor
másképpen döntene, de lehet jobb így. Rossz lesz a férjemet
együtt látni mással, de talán sikerül majd elkerülni.
További szép napot!
Reni
de.. amúgy mind a ketten totálisan érthetőek vagytok..
a
férjed nem képes gyermeket csinálni.. és tehetetlenül nézi a
sok-sok vizsgálatat.. műtétet ami mind miatta van.. majd azt hogy
mással próbálkozol.. bizti cudarul érezte magát.. és ezért
menekült ezektől ez emlékektől.. és ettől a kapcsolattól..
hisz érezhetően nem volt itt már akkora szerelem.. érzelem..
felörölte a sok nehézség amit rátok zúdított az elmult
időszak..
de a te részedről is érthető a dolog.
.hisz akartál gyereket.. ki ne akarna.. és egy anya legyen is
mindenre kész érte.. próbálkoztál mindenképpen..de nem ment..
és ekkor követtél el egyedül hibát.. hogy nem azt mondtad hogy
na itt a vége.. nekünk nem lehet.. nekem kell... és amúgy sem
olyan felhőtlen már ennyi viszonytagság után a kapcsolatunk...
szoval szakítasz.. keresel új partnert.. és azzal közösen
alakítasz családot..
most meg amolyan félig ezt, félig
amazt csináltad... de ilyenkor már nem lehet ugrabugrálni..
sokkalta több sansza van annak hogy az új partnereddel aki a
gyerek apja próbálkozzál mint hogy az exed egy idegen gyerekkel
újrakezdje...
hááát.. én mint pasi nézem a dolgot.. bár ennyi idősen 1 ilyen
szituba nehezen képzelném magamat..
1 viszont fix.. sok
testvérem és eléggé nagy családom van.. alap hogy szeretnék
gyereket..legalább 2-t... de nem idegentől. .az én vérem
legyen...és ezt 1 pasinak feldolgozni.. hogy ő nem képes
erre..belül már simán hulladéknak gondolhatta magát.. hát még
amikor te képes lettél mástól teherbe esni...
ilyen
dolgokra simán rámehet 1 házasság..
ha neki nem ment.. ha
nem ment orvosilag beavatkozásokkal.. akkor ez így volt megírva..
nektek nem lehet utódotok.. nincs sok jövője a kapcsitoknak ha
akartok közös gyereket..
sztem lehet a párod is
ráment belül erre a folytonos görcsölésre..
rohangászásra..aztán az ide/oda megcsalások...
ez már
nehezen nevezhető rendes kapcsolatnak...
te is a
végén már simán a gyerekcsinálásra hangolódtál 1 másik
alakkal.. és mégis mit is képzeltél??? ha majd sikerül akkor
visszatérsz a férjedhez és mindenki boldog???
ő láthatóan
tovább is lépet rajtad.. új párja van és új élete.. mi is
kapcsolná hozzád?? exfeleség..oks.. de a gyerek nem az
övé..semmi köze sincsen hozzá.. miért is akarnád most zargatni?
visszakapni? ez már elment... ráment a kapcsolatotok arra hogy nem
lehetett gyereketek.. és sokáig foglalkoztatok vele..persze ez így
természetes.. mindent megtennék én is majd hogy legyen..de ha nem
megy.. akkor mással..máshogy kell megpróbálni... de akkor már
nem lehet visszatérni a régihez...
Igazából arra ami történt, az a "mentség", a
magyarázat szerintem, hogy ennyi év alatt egy nő már teljesen
összetörik lelkileg, mikor annyira- de annyira szeretne gyermeket,
de a várt gyermek - attól a férfitől, akit szeret, nem sikerül.
Ráadásul itt nagyon úgy néz ki, illetve egyértelmű, hogy a
férjed volt terméketlen. Ha a dolgot másik oldalról nézzük, Te
is megtehetted volna már réges-régen, hogy elhagyod, mikor
megtudod, hogy problémái vannak a termékenységével. De nem
tetted meg, hanem próbálkoztál: és azért - ha nem is igazán
mentség a bonyolult történetedre, de szerintem tegye össze kezét
más nő, akinek nem kell annyi procedurán átmenni, mint amiken
átmentél. Ez azért magyarázat lehet arra, hogy irracionálisan
cselekedtél, és nem a legetikusabb volt a tetted, de azért a
férjed sem biztos, hogy mindig türelmesen viselkedett Veled a több
év nehéz próbálkozás után. És szerintem ember legyen a
talpán, aki ember bír maradni, és nem követ el hibát ennyi
kiábrándulás, csalódás után, mint, amin átmentetek a
férjeddel. Viszont ezek után a férjed, érthető módon nem nagyon
fog megbocsájtani. De, ha megbocsájtana, az mit segítene rajtad,
lehet, hogy visszakaphatnád, de többé már semmi sem lenne
ugyanaz. Állandó viták, veszekedések lennének.
A
legnagyobb nehézség lesz az - a két férfin kívül - ahol az
egyik már nem akar Téged, a másik meg akarna, de Te nem nagyon
akarod őt - a megszületni készülő baba, akit a férjed, ha
elméletileg vállalt volna egyáltalán - mindig ott lett volna a
visszavágás lehetősége férjed részéről: hogy nem a közös
gyereketek, hanem más férfié. A másik férfitől nem szeretnél
semmit sem kérni anyagilag stb. - de ettől függetlenül azért azt
tudod, ugye, hogy a leendő gyermeknek szüksége van apára -
lehetőleg a vér szerinti édesapjára. A Te döntésed az, hogy
büszkén nem kérsz segítséget - akár senkitől sem -, de a
gyermekednek jogod lesz az édesapjára: és, ha kizárod az
életetekből a gyermekeddel az édesapját, akkor a gyermek fog
sérülni. Pedig a gyermekednek szüksége lenne apa mintára is - de
a lehetőségre, hogy az édespja része legyen az életének
valamilyen formában joga van.
Itt talán a lehetőségekhez
képest a legjobb kompromisszumos megoldást kellene megtalálnod,
hogy lelkiekben megerősödve tudjad majd felnevelni ezt a babát,
akinek a születéséhez Neked elég nagy árat kellett fizetned. De,
ki tudja, lehet, megtalálod egyszer azt a férfit, aki a
gyermekeddel együtt vállal, és szeretni fog, és akit nem kell
megcsalnod, hogy anya tudjál lenni.
És - a baba feletti
örömöd mellett sajnos - az árnyoldala a történetnek, hogy a
férjed már talált egy új nőt magának.
Tudom, hogy durva nem is vagyok magamra büszke. És most nagyon
nehéz lesz átvészelnem ezt az időt, remélem a picivel nem lesz
gond.
Na de a módszer sem mindegy. Mert ha donornak kérted volna fel, az
egy dolog lett volna, de nem ezt tetted. Eljártál hozzá/vele
szexelni.
Azt még megértem, h egy meddő pár mondjuk
belemegy abba sok-sok próbálkozás után, h egy másik férfi
spermáját bevesse, de h a férfi szabad utat adjon, h a felesége,
akivel gyereket akarnak, elmehessen d*gni máshoz...ez már kicsit
durva az én szememben. :S
A férjem tudta, hogy ettől a sráctól gyereket akarok.
Néha azért szerintem érdemes előre is gondolkozni. Jelenleg
minden gondolatodat egy gyerek tölti ki, aki tök mindegy, hogyan
fogan meg, tök mindegy, kitől, csak legyen már végre. És aki ha
megszületik, már nem lesz apukája, aki pedig a vér szerinti apja,
azt az anyja nem szereti, nem akar vele élni.
Itt az
egészből nekem az jön le, h a pasik is teljesen lényegtelen
résztvevők és mintha a születendő baba is, csak neked legyen
végre :S
Szerintem a mostani állapot nem annak köszönhető, h 10 év telt
el, hanem, h eltávolodtatok, megcsaltátok egymást és te egy
másik férfitől vársz gyereket.
Nem akarok gonosz
lenni, de amikor azzal a másikkal elkezdtetek találkozgatni, akkor
nem érezted, h húz a szíved a férjed felé? Amikor pedig egyre
intimebb lett a kapcsolatotok, akkor sem? És mikor megbeszéltétek,
h belevágtok a gyerekprojectbe a férjed háta mögött, akkor sem
érezted ezt?
Még valami, ha egy nő biológiai órái nem ketyegnének megsem
fordult volna a fejembe ez a próbálkozás, csak én sem leszek
fiatalabb és nem gondoltam, hogy sikerül teherbe esnem ilyen
kisidő próbálkozás után. A férjem 43 éves és tudjátok egy
férfi 60 évesen is lehet akár apa, de a nő max. 40 évig.
Valószínű ha tudtam volna és persze a férjem is nem így
járunk el.
Én rájöttem, hogy nagyon szeretem még a férjem, csak még egy
esélyem lenne neki bebizonyítani. A rendszeres megcsalás az a
gyerek miatt volt, hisz a férjem is egyfolytába azt hajtotta, hogy
nálam is van baj, ha nem sikerült a sok orvosi beavatkozással sem
teherbe esni. És talán azért jutottunk ide, mert nem beszéltük
meg a csalódást, henem újra próbálkoztunk, hogy boldogabbak
lehessünk. Hiszen mindig azt kérdezték hát baba mikor lesz, és
erre nehéz volt válaszolnunk.
11 éve mikor megismertem a
férjem 6 hónap után gyűrűt húztunk annyira szerettük egymást
és én még mindig. Tudod 7 év alatt annyi vizsgálaton és mint
írtam műtéten átmentem, hogy nem kívánom senkinek, már nőnek
sem éreztem magam, hiszen mindenki matatott bennem, ami rossz volt.
És nem az anyagi miatt vonzódom a férjemhez, hanem a szívem húz
hozzá. De elfogadom a férjem döntését és megpróbálom
tiszteletbe tartani, csak egy gond van nem tudok vele beszélni, csak
az utcán, udvaron hajlandó kiabálni velem. Ez is fáj, hogy 10 év
után nem tudunk normálisan beszélni. Remélem az idő megold
mindent.
Engem egy dolog érdekelne: miért akarod visszaszerezni a
férjed?
Írtad, h számtalanszor csalt meg, ami azért
valljuk be, nem a szerető férjre jellemző tulajdonság. Sőt, azt
is tudta, h eljárogatsz egy másik pasihoz és tűrte. Vajon itt
mennyi kötődés van már köztetek? Mert ha érez irántad még
valamit, minimum kikelt volna magából, h másik pasival is
szexelsz. Ehelyett se őt, se téged nem érintett annyira meg ez a
félrelépés. Én úgy látom, h régen nincs már köztetek
semmi...csak megszokás. Megvan mindenetek és ennyi? Ezt neveznék
házasságnak? :S
Azt ne is említsük, h neki is már van
más...ami kimondottan téged sem érint meg túlságosan.
Írod, h szereted, de akkor miért léptél félre? Csak nem volt
ott már az, aminek kellett volna lennie, ha nemcsak, h szeretőt
tartottál, de még vele belefogtatok a babaprojectbe is. És az se
magyarázat erre, h "mert ő is hányszor megcsalt?!"...
Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat. Tudom igazatok van,
miléna kb. 7 évig próbálkoztunk idegen donorral kórházakban
évente kb. 4-szer volt műtétem (lombikprogram is volt), de mentem
csináltam, mert a férjemmel boldog akartam lenni és más nem
érdekelt azt sem érdekelt hogy 3 hétig napi 2-3 injekciót kaptam,
hol a hasamba, hol a karomba, hol a fenekembe szóval arra a
kérdésedre, hogy miért nem próbáltuk donor spermiummal, hát
csak azzal próbáltuk, mert másképp nem lehetett. Volt hogy
műtétre kellett ennem és a férjem közölte menjek be a
kórházba reggel a műtétre, mert ő dolgozik, majd utánam jön,
nagyon féltem hasi műtét volt,sírtam hogy jöjjön velem, de nem
mert ő dolgozik és végül a sógorom mondta neki, hogy nem pénzt
kérektőle, henem, hogy fogja a kezem, és így végül velem jött,
de nagyon mérges és ideges volt. A férjem tudta, hogy a sráchoz
járok, csak félt attól elfogom majd hagyni, ha összejön a baba.
És az hogy ő hányszor csalt meg azt nem tudom, neki a munkája
változó. Persze megértem a férjemet is és nagyon sajnálom, és
még valami, nem vagyok boldog, nagyon félek és tudjátok az, aki
nem ismer és nem élt át hasonló helyzetet, vagy könnyen jött
neki a baba az nem tudja milyen kincset kapott az élettől. Hogy mi
a férjemmel miért kaptuk ezt a sorstól sajnos nem tudom, sokan
szúrkoltak már a házasságunk elején, hogy szétmenjünk, hát
most sikerült. Igen önző voltam, mert anya akartam lenni, hogy
érezzem a szívem alatt a kisbabát, de ez csak így adatott
meg.
Sajnálom, ha magyarázkodásnak és védésnek tünt a
leírásom, de köszönöm az őszinte véleményeket és igen fáj,
amit írtatok, hiszen az igazság mindig fáj az embernek. Talpra
fogok állni, és a férjem már talpra állt ő már szerencsére
éli az életét más nővel és remélem tényleg boldog lesz.
Persze ez is fáj, hiszen szeretem, akár milyen hihetetlen is.
További szép napot nektek!
üdv.: reni06
Kedves Reni!
...nem irigyellek. Az előttem szólóknak
igazat adok. Nagyon kemények voltak.
Felkavart a
történeted. Megint csak azt gondolom, hogy mint mindnyájunknak, el
kellene indulnod az önismeret útján. Azt gondolom, hogy az
önzésed túl sok bajt okoz másoknak és Neked is!
Lehet
utólag és előre is okoskodni...
Van egy számomra kedves
barátnőm. Ha nem ismerném, hajlamos lennék ítélkezni felette
is. ( pedig erősen próbálom erről a rossz szokásról leszoktatni
önmagam)
Egy biztos. A férjétől ő sem lett terhes hosszú
évekig. ...mástól az lett... A kislányát oktatom táncra,
hetente kétszer. Tehát ismerem... Most éppen külön él a
férjétől a barátnőm. Teljes káosz az élete, életük. A
mosolygós, szép barátnőm tiszta görcs, fóbia, nem győz
megfelelni önmagának és a két férfinak. A két férfi is teljes
KO. A férj évekig nevelte a kislányt sajátjaként... Most külön
élnek, de szereti a volt feleségét is és a kislányt is. Őt
szólítja Apunak. A mai napig megy a vita. Gond, hogy mi legyen a
kislány családi neve.... A múlt héten azt vettem észre, hogy a
kislány már a Xapu, Yapu megkülönböztetést is használja. Ugyan
ez a helyzet a Nagyszülőkkel is. Becsapva, megfosztva érzi magát
mindenki. A kislány kapaszkodik mindenkibe. Görcsös, feszült
sokszor. Velem is, másokkal is. Az Édesapával élnek most, de csak
miután kirúgta őket a volt Apuka. Ez azért frusztrál rendesen
egy férfit! Nincs a nevén a kislány, ami érthető, mert már nem
akarják ezzel is megzavarni a kislányt.
Nem tudom, hogy
érzékelhető-e az a sokrétű probléma, ami csak a
hétköznapokban jön elő, de akkor nagyon keserű tud lenni.
Kétségtelen, hogy a fő hibát a barátnőm követte el.
Elmesélte, hogy miért tette. Én megértem. Hibázott. Buta volt
és önző. Én is szoktam hibázni, de ekkorát nem!!!
Döntéseket kell hoznunk az életben. Sokat. Úgy, hogy jó legyen
Nekünk, DE NE ÁRTSUNK MÁSOKNAK! Szerintem itt lehet a határ.
Hát igen! Lehet, hogy ő boldog, de hány embert kellett ahhoz
megbántania, tönkretennie! Ezért írtam, hogy az egója
irányítja, önző, és semmi nem számított, csak az
én,én,én...
Én nem tudnék úgy boldog lenni, hogy tudom,
közben két emberrel, azok érzéseivel szórakoztam; gerincem nem
lenne azon agyalni, hogy szerezzem vissza a férjem.... hanem inkább
csöndben elkullognék. Mert tényleg nem az történt, hogy egyszeri
alkalommal félrelépés, hanem rendszeresen, egy idő után
gyerekcsinálási célból!
reni06: Itt senkinek nem azzal
lesz baja, hogy gyerekre vágytál, jobban mondva iszonyat akartál,
hanem azzal, ahogy bántál a két férfival. És most ezt azzal
indokolni, hogy mindez azért történt, mert te gyereket szerettél
volna, elég visszás a leírtak alapján.
Írtad, h most boldog vagy. Mitől is vagy boldog? Csak attól a
ténytől, h terhes vagy.
Nem tudom, de ilyen helyzetben azt
kéne írni, h szenvedsz, mert kezd széthullni a házasságod és
mert van egy szeretőd, akitől gyereked, akit nem szeretsz és tőle
sem akarsz semmit. Ehelyett azt írod,h boldog vagy...csak a gyerek
az, ami téged boldoggá tesz, a férfiak ebbe nem tartoznak
bele...ez is érdekes.
Azért szerintem itt jóval többről van szó,mint
"szimpla" megcsalás. Itt nemcsak félreléptél egy
"gyenge" pillanatodban, hanem hónapok óta rendszeresen
szexeltél egy másik pasival abból a célból, h gyereket
csináljon neked. Ez nálam már nem az a kategória, h "jaj,
hibáztam, drágám, kérlek bocsáss meg, soha többet nem fog
előfordulni". Ez már igencsak nem tartozik bele abba a
kategóriába, amit sokan meg tudnának bocsátani.
Bár
az is kérdéses, h erről mennyit tud(ott) a férjed, mert ha
szépen a háta mögött, őt kirekesztve a helyzetből, a saját
kezedbe vetted az irányítást és tojtál mindenkire, csak teherbe
akartál már esni, akkor hol beszélünk mi itt házasságról,
őszinteségről, kapcsolatról? Ebben a helyzetben már nem TI
voltatok a középpontban, hanem csak TE. Bármibe is került
volna,összehoztál volna egy babát...és sikerült is. Mintha
számodra teljesen mindegy lenne, h most porig alázod a férjed
...csak legyen már baba :S
A másik pasit is hogy emlegeted?
Közelebbi kapcsolatba kerültünk, ő szerelmes lett és ezért
elkezdtünk próbálkozni, sikerült, de nem akarok vele együtt
élni. Egyik szavad sem arról árulkodik, h szeretnéd őt, h
szeretnél vele lenni. De mivel beléd esett, így ő felajánlotta,
h próbálkozzatok...milyen kapóra jött a szerelme, ugye?
És most boldog vagy? Van egy gyereked egy olyan férfitől,
akit nem szeretsz és nem is akarsz közös életet vele. És a
férjedet agyonaláztad, de mégis vissza akarod kapni, mert a 10 év
mégiscsak 10 év. Ha ezt kicsit jobban megnézzük,láthatjuk, h a
férfiakat csak kihasználod, kihasználtad (bocsi). A másik kapóra
jött, mert gyereket akart csinálni, a férjed pedig egy biztos pont
a megszokott életedben és hát azt se veszítsük már el :S
Egyértelműen látszik számomra, h egyik férfit se akarod
igazán, nem is akartad... az egész baba-projectből egyszemélyes
hadműveletet csináltál, csak TE voltál a középpontban, csak TE
voltál a fontos és bármit megtettél volna, csak h teherbe ess.
És még egyszer bocsánat, ha túl kemények a szavaim. Remélem
nemcsak kritikának fogod fel, hanem észreveszed, hogy a
viselkedésed milyen volt és hogy a tetteknek következménye van,
vállald a felelősséget, és talán találsz benne hasznos dolgokat
is, ha mélyen magadba nézel. De ebbe ne akard belevonni a férjed,
boldogok már nem hiszem, hogy lehettek együtt.
Egyben
sajnálom, hogy ennyire görcsösen akartál saját gyereket, és
tönkretettél egy gondolom kezdetben jól működő kapcsolatot.
Azért a kemény szavak ellenére ne hidd, hogy nem értelek meg. És
mint írtam az ítéletem nem a gyerek utáni vágynak szólt, hanem
ahogy cselekedtél. Én biztos legvégső elkeseredésemben más pasi
spermáját+lombikot választottam volna, ha nem ment volna bele,
akkor pedig elválni, mert az tisztességes a másikkal szemben, ha
nem tudtam volna lemondani a saját gyerekről.
És mi lesz, ha szeretnél majd egy második gyereket is? Akkor is
halálba alázod a férjed, félredugsz, hogy teljesüljön az
akaratod? (Te írtad így, hogy >akartam< . Én, én, én
akartam. Mindegy hogy, de teljesüljön, akár mások
megbántásával, máson átgázolva. A visszaszerzéskor is csak
magadra gondolsz! Nem veszed észre, hogy erőteljesen az egód
irányít?)
Már csak emiatt is azt tanácsolom, hogy ne akard
visszaszerezni őt. Jobb lenne nektek külön utakon. És talán a
férjednek még lesz lehetősége arra, hogy visszanyerje férfi
mivoltát, önbizalmát.
Szia!
Nekem az első gondolatom az volt, hogy jól
sz_rrá aláztad a férjedet, nem is egyszer egy olyan dolog miatt,
amiről nem tehet (lévén kevés a spermája). Minek is vagy
vele?
Tudod mit kellett volna tenni? (de ez csak az én
véleményem- egyébként volt pár hete egy meddőséggel
foglalkozó amcsi film, ahol a nő nem tudott teherbe esni,
megszállott lett, ráment a párkapcsolata, majd miután kiderült,
hogy az ő petéivel van a gond, a pasi nem félredugott, hogy legyen
gyereke, hanem egy béranyát fogadtak fel szervezeten keresztül,
megbeszélték, hogy legyen így, A béranya volt aszt hiszem a film
címe) Szóval tudod mit kellett volna tenni?: megbeszélni a
férjeddel, hogy más pasinak a spermáját használjátok fel a
lombikozáshoz(de nem dugni mással, mint ahogy te csináltad!!!). Ha
ebbe nem ment volna bele, akkor meg elválni vagy beletörődni abba,
hogy gyermektelen pár vagytok(főleg, h örökbefogadni nem
akartál). Elég önzőn viselkedtél. Plusz jópárszor
belerugdostál abba a férfiba, akit állítólag szeretsz,
tisztelsz.
Itt jön a kérdésre a válaszom: Én
elítéllek. Nem az anyaságra vágyás miatt, hanem ahogy intézted
az egészet!!!!!! És most hogy terhes vagy, kényelmes mellette
maradni, mi? Vagy az a része homályos, hogy január óta
próbálkoztál a másik fickóval, ezt tudta a férjed, belement?
Vagy mivel úgyis a váláson gondolkodtál, tökmindegy volt? Amúgy
ha már külön kasszán vagytok, váljatok el, hisz ez a bizalom
megrendülését jelenti. Ráadásul többször is a váláson
gondolkodtál. Miért félsz az együttéléstől a másik pasival?
Talán bizonytalan az anyagi háttere, vagy nem vagy belé szerelmes
(mint írod), csak jól jött a spermája?
Ez a tanács rész
illetve mit tennék rész(plusz az előző folytatása): Na akard
visszaszerezni a férjed. Megaláztad, megtiportad, hazudtál neki.
A másik srácot meg jól kihasználtad, miután elszállt a
rózsaszín köd. Ezt nem lehet újra kezdeni, főleg, hogy egy
másik pasi gyerekét hordod úgy és olyan körülményekből
eredően, ahogy történt! Ezt egy egészséges lelkületű ember nem
emésztené meg egykönnyen.
Ráadásul egy igen gyenge
jellemű nő vagy a leírtak alapján (nem voltál szerelmes már a
pasiba, mégis vele maradtál a férjed mellett, a férjedtől
többször el akartál válni, de nem tetted meg, mert megszoktad,
kényelmes mellette, most meg hogy jön a gyerek, kellene a biztos
háttér, legalábbis nem azt írtad, hogy hát mennyire szereted a
férjed, hanem hogy jó anyagi körülmények vannak és a
megszokás. Főleg miután rájöttél, hogy a másikkal nem akarsz
együttélni...Azért ez is árulkodó, hogy mi az ember első
gondolata a másikkal kapcsolatban-ez nekem olyan számító, önző
viselkedés). Ne haragudj, ha kemény voltam, de remélem ez
felnyitja a szemed. A legjobb az lenne, ha elköltöznél és
egyedül lennél, hogy rendbetedd magad, mert ezzel a mindenáron
gyereket akarokkal másokat tönkretettél (a férjed tuti, 2 pasit
is megbántottál), de magaddal sem vagy tisztában. Kéne egy kis
önállóság, egyedüllét. Szóval mit akarsz te a férjedtől még
ezek után?
Persze a te életed, neked kell dönteni,
én csak leírtam, mit gondolok ennyi információ alapján rólad
és a kialakult helyzetről. Mivel nem ismerlek, így a leírtak
alapján erre következtettem. Lehet erős voltam, de én a legjobb
barátnőmmel is kemény vagyok és őszinte, ha jót akarok neki,
segíteni szeretnék neki. Sok sikert önmagad és a lelkiismereted
rendbeszedéséhez!
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, hogyan lehet
visszaszerezni a férjemet, miután én megcsaltam. Röviden
megpróbálom leírni történetemet.
2000-ben
összeházasodtunk és kb. 1 évre rá kiderült, hogy természetes
úton nem lehet gyerekünk, mert a férjemnek sajnos nincs spermiuma.
Nagyon elkeseredtünk, de mondták donorral sikerülhet, nálam
mindig minden rendben volt vizsgálatokon, műtéteken mentem át
mindig a legjobb eredményeim voltak, de még sem sikerült a
terhesség lombokokkal sem. Nagyon sok kudarcon, calódáson mentünk
keresztül, amit persze nem teregedtünk ki, biztunk abban, hogy
sikerül. 2008-ban aztán úgy gondoltam a férjemnek azt mondom,
hogy kezelésre megyek és közben élő donorral próbálkoztam,
csak elkövettem egy hibát akkor azt hittem szerelmes lettem, de
most tudom, csak fellángolás volt és el akartam hagyni, végül
vele maradtam, persze a kapcsolatunkban ez mindig
visszaköszöntött, a férjem mindennap felhozta, pedig többször
mondta nem teszi, persze megértem. Majd 2009 szeptemberben az
utolsó lombikra mentünk, sajnos nem sikerült, akkor a férjem azt
mondta elenged. Nagyon kibuktam barátnőmmel egy hétvégi buliba
elmentem, hogy kicsit kikapcsolja a zene, tánc nyugtat. Akkor este
megismerkedtem egy sráccal, akivel táncoltam, majd elköszöntünk.
Persze ezt férjem nem tudta, de mivel buliba voltam az autót
elzárta tőlem, persze már több. mint egy éve külön kasszán
voltunk. Nagyon rosszul esett, hogy az autót, ami közös volt
elzárta tőleim, így szüleim segítségével vettem egy autót,
persze ezt a férjem sérelmezte. Közben a sráccal iwiwen
leveleztünk és kb. 1 hónap után találkoztunk. Akkor úgy
éreztem nem érdekel tovább a férjem, elválok tőle, persze
jöttek a rendszeres hangos veszekedések, volt hogy majdnem megvert.
A sráccal közelebbi kapcsolatba kerültem, ő nagyon
beleémszeretett elmondtam a gyerek próbálkozásunkat és ő azt
mondta próbálkozzunk. Januártól próbálkoztunk és márciusban
kiderült, hogy babátvárok, amit életemben a legjobban szerettem
volna a férjemmel, az most mással megadatott, persze boldog vagyok,
de a férjemmel lenne jó végig csinálni ő vele 10 évet éltem
ismerem, tudom mire hogy reagál, és persze mindenünk meg van. A
srác azonban akarja a babát velem, de tőle félek az együtt
élésrtől. Nem tudom mit tegyek, a férjemet hogyan kaphatnám
vissza, illetve a srácot sem akarom tönkre tenni lelkileg, de azt
szeretném a babámnak legyen a legjobb. A férjemnek sajnos nem
lehetett volna másképpen gyerek, donorral nem sikerült, és én
anya akartam lenni, nem örökbe fogadó szülő, remélem sikerül
végig csinálni a 9 hónapot és egészséges babának adok életet.
A srácnak van már egy kislánya, elvált a feleségétől.
Sajnálom őt is, de én ha egyedül is maradok pénzt nem akarok
tőle. Lehet zavaros kicsit a történetem, de azért segítsetek, ti
hogyan döntenétek? Nagyon elítéltek azért mert ennyire akartam
anya lenni? Már azt hittem nálam is baj van csak még az orvosok
nem tudják mi miatt nem esem teherbe. Köszönöm válaszotokat!
Kedves Fórumosok!
Nagyon szépen köszönöm
mindazoknak akik kitöltötték a kutatásomat, rengeteget
segítettek vele, hogy ilyen gyorsan össze tudtam gyűjteni az
adatokat. Most már "csak" az elemzés maradt hátra:-)
Üdv Mindenkinek
Évi
Kedves fórumosok!
Akik eddig kitöltötték a
kérdőívemet, azoknak nagyon szépen köszönöm, és azt
szeretném kérni, hogy mostantól ha lehetséges csak férfiak
töltsék már ki.
Előre is köszönöm
Kedves fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni a
szakdolgozati kérdőívem kitöltéséhez.
Gondoltam, itt
talán találok segítséget hozzá, mert a szakdolgozatomat a nemek
kommunikációja témakörében írom, a kérdőív pedig a
párkapcsolati kommunikációval kapcsolatos.
A kitöltés
teljesen névtelenül történik, semmiféle személyes adatot nem
kell közreadni benne, és a válaszok is összesítve kerülnek
feldolgozásra.
Sajnos szorít a határidő, március 21-ig ki
kell őket töltetnem, szóval, aki addig kitöltené, annak nagyon
szépen megköszönném, és sokat segítene vele.
Nem
hosszú, mindösszesen 10 kérdés az egész
www.kerdoivem.hu/kerdoiv/311454136/
Köszönettel: Évi
..., akkor nekem a "csillagokig kellene" repülnöm - hát
igen, ettől "nemesedik" az ember lelke...
Köszönöm, jól esik amit írtál!
Az elmebeteget nem
bántásnak vettem. Szerintem még a szakemberek sem tudják, hogy
hol a határ.
Az édesanyám már fiatalon is hisztériás,
ideggyenge volt, most öregségére meg szerintem már önveszélyes
is. Többször beszéltem orvossal. Nem jutottam semmire. Azt
mondták, hogy ha ő maga nem akarja... Elvitethetem kivizsgálásra,
de még nekem lehet problémám belőle. Sok bajt csinált az egész
életében maga körül. Remélem megbocsájtottam már neki, de még
az Édesapám idő előtti halálát is az ő számlájára írtam.
Egy mentsége van, hogy a végtelen ostobasága és primitívsége
mellet nincs tudatában annak, hogy mit is művel valójában és
hogy hogyan él. A föld egyik legboldogtalanabb, szerencsétlenebb
embere.
A volt férjemről pedig azt gondolom, hogy részemről
úgy olt jó, ahogy volt. Sok hibát elkövettem én is. Nagyon
kemény leckéket kaptam.
Azt gondolom, ha nem így lett volna,
akkor magamat ismerve egy elkényelmesedett, besavanyodott,
elégedetlenkedő, a hibákat önmagán kívül kereső nő lennék.
Megjártam a magam poklait, mennyországait. Bele menekültem
olyan tevékenységekbe, amelyek számomra örömet okoztak.
Önmegvalósítások, kiteljesedések, amikre büszke lehetek.
Belemenekültem ezekbe.
Büszke vagyok arra, hogy lassan
felnőnek a gyerekeim és szeretjük, tiszteljük egymást. EMBEREK
lesznek ők is.
Keményen hangzik, de lehet, hogy
vannak akikbe ha "belerúgnak, magasra tudnak repülni" :)
Igazából, - hogy őszinte legyek - én elsírtam magam a
történetedet olvasva - az elmebeteget nem bántásként írtam -,
csak nekem annyira nonszensz, hogy egy férfi a fesesége mellé
odavigye a barátnőjét - ez az ötlet is nekem hallatlan...
Igen, elmebeteg.Vagy legalább is nem egészséges. Nem tudom, hogy
ti hogy vagytok vele, de az elmúlt időszakban többször is
belefutottam ismerősökbe, akiknél felmerült ugyan ez,vagy
valamilyen hasonló variáció.
Van régi, jó barátnőm, aki
annyira jutott, hogy már maga sem tudta ki a gyereke apja.
Vizsgálat kellett az apaság megállapításához. Tönkre is mentek
lelkileg mindnyájan. Nem jutottak sehova.
A barátnőm is
elmagyarázta és én meg is értettem őt, hogy miért kellett neki
szerető. Hatalmas megoldhatatlan káosz lett az egész, lelkileg
sérült gyerekkel, felnőttekkel.
"Volt, hogy felvetődött az is, hogy mi lenne ha ide
költözhetne a barátnő..." - bocs, de ez eléggé
"elmebeteg" ötletnek tűnik..., ilyet felhozni egy
feleségnek - ez szörnyű!
Kedves Moby!
Azt gondolom, hogy hasonló élethelyzetet
éltem át, mint te. 25 évig éltem a volt férjemmel. Most is
szeretem, de már nem úgy és sosem tudnék már vele élni, meg nem
is szeretnék.
Kb házasságunk 10. évében kerültem olyan
helyzetbe, hogy egyértelmű volt, hogy komoly kapcsolata van. Éppen
három hónapos terhes voltam a második gyerekünkkel. Sok
vívódások, beszélgetések, veszekedések után eljutottunk oda,
hogy ő nem akar elhagyni minket, de szakítani sem tudott. Tehát
én esténként elnéztem, hogy ő megy a szeretőjéhez. Persze nem
volt ez ilyen sima ügy, ...de ő ment. Sokat könyörgött,
kérlelt... Volt, hogy felvetődött az is, hogy mi lenne ha ide
költözhetne a barátnő...Megszületett a kislányunk, én közben
beadtam a válópert. Nem sikerült elválnunk. Nem voltam elég
erős. Pár éves volt már a pici, mikor megszakadt a kapcsolatuk.
Én megint terhes lettem. Nem figyeltem, magammal voltam elfoglalva.
Nem tudtam elvettetni. Imádom őket.
Újra kezdtünk. Lehet,
hihetetlennek tűnik, de szerettem a férjem, tisztára mostam a
szívem, igyekeztem mindent megtenni, hogy sikerüljön. Nem
sikerült. Jött a következő kapcsolata, meg a következő...
A hiba akkor sem elsősorban bennem volt.
40 évesen
jutottam el oda, hogy elhagytam, hogy tudom, hogy jól tettem, hogy
nem bánom sem a múltat, sem a jelent. Előbb nem voltam rá érett
még.
Azt gondolom, hogy nekem kellett
változnom!!!
Ő így érzi jól magát.
Őszintén
mondom, tudom, hogy hiányzok neki. Hogy sosem fogja megemészteni,
hogy képes voltam elhagyni. Sajnálom.
Olyan leckét,
iskolát kaptam tőle, amit őszintén megköszönök. Tudom, hogy
más ember lettem.
Ő nélkülem is ugyan azt az életet éli
most is.
Én nélküle képes lettem szeretni Önmagam és
megtudom becsülni azt a társam, akit azóta kaptam, mert tudom,
hogy mik azok az értékrendek, amik fontosak nekem!
Értékelni tudom azt az új világot, amit együtt fedezünk fel.
reám sem figyelnek mindig.. pláne nem akarják felfogni amiket
mondok.. és??? elmondom újra..vagy feldolgozom ezt a tényt..
de most ha valakire nem figyelnek.. akkor mennyi próbálkozás
után érzi feljogosítónak magát a megcsalásra? ahelyett hogy pl
nyiltan válalná akkor inkább a szakítást.. enyhén egyenesebb
dolog... pláne nem lebukva hárítgatni és mosakodni... ez verte
ITT inkább a biztosítékot... hogy még a feleség támadott....
apám is megcsalta anyumat.. tudta jól hogy ennek mi a
következménye.. lebukott.. 17év után, 2 gyerekkel is iziben
beadta anyum a válást.. apám elfogadta.. nem magyarázkodott..
pedig lehettek "okai".. lehet hogy 2 kicsi gyereknél
elhanyagolva érezte magát? nem törődtek annyira az érzéseivel?
esetleg a kaland volt csábító? de legalább volt annyira egyenes
hogy nem akart magyarázkodni... hisz max szépítgetni lehetne a
tényt... mert ezt enyhén nehéz magyarázni.. legalábbis nekem
nehezen tudna olyan érvet felhozni amiért nem dobnám ki iziben a
páromat ha megcsalna... ennyi...deh máshogy vélekedünk...
az 5 szavas véleményről meg annyit, hogy ha monoklival
megjelensz és kérdezik hogy mi is történt.. és ezeket meséled..
akkor lehetséges hogy ezeket a következtetéseket gondolják, max
nem közlik veled... nem csak azt amit te is mondtál....
az a
tény meg hogy a férjed sanszosan csak téged és abban a szituban
ütött meg megmutatja hogy mennyire felfokozott dolog ez 1
párkapcsolatban.. és bizony a szeretőt tartott csalfa feleség
azon kevés eset közé tartozik amikor amúgy jámbor pasiknak is
viszket a tenyere.............
Teljes mértékig osztom a véleményed.
Nem elég, h a
félred*gó feleség játsza az áldozatot és minden szituációból
úgy jön ki, h őt kell sajnálni, de h még valaki ezt jogosnak is
tartsa....LOL
Egy kapcsolat alapja a kommunikáció és
az őszinteség (és még pár dolog, de jelen esetben ezeket
hangsúlyozom ki). Gondolom, ebbe senki sem köt bele. Amikor pedig
jön a probléma, gond, elégedetlenség, boldogtalanság,
problémák...egyszóval bármi, ami belerondít az addig jól
működő kapcsolatba, akkor fontos igazán a kommunikáció. Nem
dísznek van az a nyílás ott az arcunkon, hanem arra, h
használjuk, beszéljünk. Ehelyett mit csinálnak sokan? Hallgatnak,
tűrnek és inkább máshol keresik a megoldást. Nekem ne mondja
senki, h "hát én nem tudtam, h velünk gond volt, ez úgy
jött, mint a villámcsapás". Nem, ezt lehet érezni, mikor nem
úgy közelednek egymáshoz vagy titkolóznak vagy keveset
beszélnek...egyszerűen lehet érezni, mikor megbomlik az addigi
"egyensúly". Csak könnyű ráfogni, h hát én ezt nem
éreztem akkor. És persze ezzel meg is gyártja magának a
kibúvót, a mentesítőt a megcsalás alól...szinte legalizálja
azzal, h a másikra hárít, aki elhanyagolta, nem figyelt rá,
kevés időt volt vele, stb.
Szóval ha valaki nem azt
az utat választja, h igenis kommunikál a párjával, hanem inkább
elvan magában (és a szeretővel), az azért ne áldozatként
jöjjön ki ebből az egészből. Azért ez kicsit nonszensz.
Persze, egyébként az érthető, hogy a megcsalás valaminek a
következménye..., valami esetleg elvezet odáig valakit. És a
világ nem "fekete meg fehér", ezt már én is réges-
régen tudom.
És persze, hogy "zabálással" is
tönkre lehet tenni egy kapcsolatot, mert egyszer csak valaki
akkorára hízik - hogy már nem hogy kívánalmat, hanam undort fog
kiváltani a párjából - és a saját egészségének is árt vele
- nem utolsó sorban. És igen, elég sok a megcsalás, beszélgettem
olyan idős asszonnyal /aki már a 3. házasságán túl volt, aki
mondta, hogy "Ugyan, minden férfi legalább egyszer megcsalja a
párját..." - tehát illúzióim nincsenek, max. próbálok
hinni még, akivel vagyok "nem vág át a palánkon" -
persze, minden lehetséges, a tündérmesékben én sem hiszek, az
igaz - csak szeretnék hinni.
Hogy ne kelljen komolyabb szaktudás… Szépirodalmat –
jó esetben – alapszinten tanult mindenki. A szerelem és
minden velejárója, a vágyakozás, a belejesülés, a megcsalás,
az elmúlás, az elvesztés, a reménytelenség ugyanolyan alaptéma.
Esetleg nem csak romantikus darabokat kell olvasni, ahol olyan
világos mindig, hogy ki a jó és ki a rossz.
Az, hogy
a hülye tippeket nem nyeli darabosan, legalább rágni próbálja,
az egy jó dolog. A szem és fül eltakarás az itteni
hozzászólásokra vonatkozott. Azért ez még nem isteni
kinyilatkoztatás, bármennyire is hiszik sokan –
természetesen a saját soraikra leginkább.
Ha
valakinek nem fáj, hogy a „szerette” a szeme előtt
teszi magát tönkre akár a zabálással, akkor azt az embert nem
szereti, és a megcsalás aligha fáj neki. Nekem van egy erősen
túlsúlyos öreg rokonom, és a szívem megszakad érte, mert tudom,
hogy mennyit árt magának, és tudom, hogy így előbb fog meghalni.
És a férjemnek is volt rossz szokása, az apámnak is van, ami nem
tesz jól az egészségének, más meg mentálisan rombolja magát.
Lehet az helytelen táplálkozás, kevés alvás, túlzott
netfüggőség. Az egy dolog, hogy nem tetszik, de elfogadom.
Gyöngykagyló, én értettem az empátiát abban amit
írsz. Jogod van, hogy annak és azt a lépését értsd meg,
amelyiket akarod/tudod. Én több mozzanattal kapcsolatban értem a
motivációt mindkét félnél. Amúgy nem is a te írásaid
ihlették ezt az irányú megnyilvánulásomat.
Sok van,
aki nem csalja meg a párját, de több, aki igen. Minden
tündérmesében nem hiszek. Nem könyörgött senki empátiáért,
főleg nem én. Az megfordult már a fejetekben, hogy valamikor a
megcsalt félben felmerül, hogy hogy a …csába jutottunk
idáig?
Kedves Kanyim! Neked nagyon jó dolgod van,
mindig, mindenki figyelt Rád, és érteni akarta miről beszélsz.
Bravó és ennyi. Tudom, hogy elfogult vagy a kérdésben, és én
már próbáltam fal keménységű agyhoz beszélni. Szóval 1. a
betonnak még én sem futok neki 2. duplán igaz, hogy semmi
érdekeltségem, mert vajmi kevés közöm van Hozzád.
Névelőt is beleszámolva 5 szóból eljutottál a totális
képig… És még azt mondják, hogy a férfiak nem
gondolatolvasók…
U.i.: (de csak annak, aki nincs ezzel a
ritka emberi tulajdonsággal megáldva) a férjem rajtam soha kívül
soha senkit nem ütött meg, és a nyakam teszem rá, hogy nem is
fog, egyszer mindenkinél szakadhat el cérna, mert az ember esendő,
és ezt akkor érdemes leginkább felidézni, ha nekünk ártanak.
Üdv mindenkinek, a beton komolyan kemény dolog, de az
emberi agyhoz képest kutya f@sz@
azért ácsika már hogy a csalfa feleséget mentegetjük...
én megértem hogy bizti nagyon nehéz időszakon megy
keresztül..de talán jelezhette volna a párja felé.. kérhetett
volna támogatást...
ehelyett ő sunyin megcsalta.. hazudott..
lebukott.. majd semmi tiszteletett nem mutatva még magát mosdatja
és hárítja a felelősséget.. ahelyett hogy örülne hogy a párja
olyan jámbor hogy ad még 1 sanszott.. míg az emberek többsége
simán kidobná.... (totálisan jogosan...)
ui.:
""félreléptem, lebuktam, a férjem
megütött..."" tényleg nem szép dolog...de azért
legalább totális képet kaptak arról milyen pár is voltatok... ő
vadbarom aki verekszik..te meg 1 csalfa ku*va...........
"egyesek nem képesek elfogadni alapvető emberi
folyamatokat..." - a megcsalás szerintem nem alapvető emberi
folyamat. De mindenki úgy él ahogy neki tetszik persze, Moby pedig
nyugodtan befoghatja a fülét és a szemét is eltakarhatja
tőlem..., annyit csalja meg a felesége, amennyit akarja..., igaz,
majd netán a következő kapcsolatában - ha ez nem működne -
rájön majd, hogy mit rontott el... Végül is mindenki
értékrendje más, aki csal, félrekefél, az csinálja azt, ha ez
az ő értékrendje.
Persze, a GYES-szindrómában /mellesleg
én nem szenvedtem ilyesmitől, de tudom, hogy van, aki szenved/
lehet holtrazabálni magát egy nőnek stb., persze, hogy ezek
pótcselekvések, lehet valakinek inni is..., mert úgy könnyebb
"elviselni a világot" - vagyis mindenki úgy rontja el az
életét, ahogy akarja... - csak a megcsalás és mondjuk a beteges
zabálás stb. között az a különbség, hogy nem tapossuk meg vele
a párunk lelkét...
Persze, az érthető, hogy valahol a
megcsalás "segélykiáltás" - ez OK, /van akinél meg
egyfajta jellemgyengeség is lehet.../ és attól, mert emberek
megírják a véleményüket, még lehet bennük empátia, de
mellesleg ebben a történetben én Moby mellett érzek empátiát,
és nem a felesége mellett. De, egyébként Mobyt úgy csalja meg a
felesége, és annyiszor, ahányszor akarja, lelke legyen rajta.
Sok-sok nő és férfi van, aki nem csalja meg a párját, de ha
meg is csalja, akkor minimum nem empátiáért kell könyörögni,
maximum megbocsájtásért. De, mindenki úgy él ahogy akar, az ő
lelkiismerete, az ő élete.
Moby, fogd be a füled, mikor itt egyesek nem képesek elfogadni
alapvető emberi folyamatokat. Szerintem okosan vitted/viszed véghez
a dolgokat. Akik tökéletesnek gondolják magukat, azoknak az a
legegyszerűbb, hogy bevágják a sablont: megcsalás=a félrelépő
tönkretette a kapcsolatot=rúgjuk fel az egészet anélkül, hogy
megértenénk, mit is rontottunk mi el. Valakinek ész, valakinek
empátia, valakinek egyik sem jutott. Lehet, hogy végül így is
véget ér házasságotok akár 5 vagy 10 év múlva, ezt most nem
lehet megmondani. De ha véget érne, akkor a következő
kapcsolatodban már jobb eséllyel nem követnéd el azt a
hibát.
Persze, „GYES-szindrómára” és
hasonlókra van sok felületkezelés, ott van a hárpiaság, a
zabálás, az értelmetlen fórum-függőség, a hosszú távú
begyöpösödésnek, az értékrend felborulásnak első horgainak
megvetése (csak gyerek a világ, oszt no more észhasználat; ergo
örökre háziasszony maradt lusta, nyavalygó vulva, ki arra nem
gondol, hogy ebből nem él meg a világ), és lehetne még
sorolni… Ezek hosszú távon jobb eredményre vezetnek? Nem, a
vége ugyanaz, csak fájdalmasabb.
A megcsalás olyan, mint a
segélykiáltó öngyilkosság, azért nem szúrunk le senkit, mert
öngyilkossági kísérlete volt. Ha valamire jutni akarunk vele,
akkor meg kell hallgatni, és hagyni, hogy ő is megoldja a
konfliktusokat magában. A fenti, társadalmilag elfogadható
lereagálások meg olyanok, mint az alkoholizmus is. Egy rossz
válaszreakció a külvilág impulzusaira, ami hosszú távon
borzasztó káros, de senki nem veti az ember szemére, amíg nem
lesz idült, csak akkor más sokszor késő.
Addig mindenki
nagyvonalú tud lenni, amíg nem varrnak mindent az ő nyakába.
Utána meg már csak az, akinek olyan alaptermészete van, hogy
kiskorától a kihívásokra hajtott, de messze nem ilyen
mindenki.
Nem vagy naív, hanem azzal a ritka
képességgel bírsz, hogy felül tudsz kerekedni olyan erős
érzelmeken, amit az „erkölcsön” kívül a legbelső
ösztönök diktálnak.
„egyéb könnyű testi
sértéstől nem zárkózom el” Na, ezt kell elfelejteni!
Eltervezetten valakit fizikailag bántalmazni?! Vegyük azt,
megütnéd a gyerekedet? Nem, mert nincs értelme, abból nem tanul
egy gyerek sem. Akkor hogy hatna egy felnőttre, aki már
harcedzettebb?
De előfordulhat, hogy egy kicsit nagyobb,
kicsit nem úgy, és máris komolyabb a baj. Megütött a férjem
úgy, hogy le sem tagadhattam volna, lilán be volt dagadva a fél
fejem. Nem mis-másoltam semmit (persze mindenki rákérdezett),
félreléptem, lebuktam, a férjem megütött. Ha félrelépésről
van szó, mindenkinek, még nekem is, az ugrik be elsőre, hogy
helytelen. De így elég visszásan sült el: így az lett a
reakció, amit jegyeztek, hogy az a vadbarom a férjem.
Persze
valami birkaterelő vagy echte
nyóc-óra-munka-nyól-óra-pihenés-nyócóra-be..szás szcénában
akár lehetne ő a Jani, mert megmutatta a ..rvájának ki a zúr, de
annyit leszűrtem, hogy nem oda tartozol.
Szerintem sok asszony érezheti magányosnak magát a
gyereknevelésben "GYES-szindróma" ... stb., de közülük
nem mindegyik orvosolja a "problémáját" másik férfi
karjában, tehát ez valahogy csak enyhe kifogás, gyenge
magyarázkodás, magyarázása a "szegény áldozat"
szerepnek.
A lényeg, hogy mindenki más, de, például, ha
engem egyetlen-egyszer megcsalna valaki, garantáltan nem tudnék
már többet benne megbízni, lehet, próbálkoznék, de a teljes
bizodalmam biztosan elveszne.
"A dolgok átbeszélése folyamatban, szerintem több
összetevője is van, amiket eddig megtudtam, hogy mik vezettek ide:
elhanyagoltnak érezte magát, meg hogy magára hagyom alkalmanként
a gyermeknevelésben, szóval, hogy magányosnak kezdte érezni
magát. "
És ennek a legegyszerűbb és legjobb
módja, ha egy másik férfi felé nyit, akitől ezeket majd
megkapja. Én nem tudom elfogadni ezeket magyarázatnak vagyis
indoknak a megcsaláshoz. Ezeket érzi az ember, ezek hiányoznak
neki és ezeknek ő tudatában van (főleg akkor mikor mondjuk más
iránt is már vágyakozik). De ahelyett, h ezzel szembenézzen,
eléd álljon, és megmondja, mi bántja, mit hiányol, inkább
becsukta a szemét, hagyta a dolgokat folyni a maguk kis medrében
és inkább "kilépett" a kapcsolatotokból, nem ott
kereste a megoldást, hanem egy másik férfinál. Egyszerűen én
nem lennék képes elfogadni ezt magyarázatként.
...Ja és
mellesleg ezzel ismét azt érte el, h önön magát tüntette fel
áldozatként.