Hűtlenség, megcsalás

"Nem elég az, hogy nem mondasz nemet..."

Na, szerintem ez a titok nyitja. Mert tényleg nem mindegy, h a nő csak belemegy pl az orálba, csinálja úgy ahogy, de igazából csak a párjának akarja teljesíteni a vágyát VAAAAAGY teljes beleéléssel, élvezettel falja a férfit, akiért megveszik. Azért ez a férfinek is totálisan más élmény és hiába kapja meg pl az orált, anált...mégiscsak az a teljes élmény, mikor nem a másik kedvéért tesszük meg, hanem azért, mert mi is kívánjuk, akarjuk csinálni, élvezzük....úgy teljesen más színezete van a dolgoknak ;)

én onnan indulnék ki hogy megcsaltak.. nem is 1x egy buli után.. hanem tudatosan.. rendszeresen.. jó sok időn át.. tudta jól hogy mit csinál.. hogy neked fájdalmat okoz ha kitudódik.. mégis csinálta.. ez sztem tökéletesen megmutatja hogy részéről nem szerelem az amit irántad táplál... te persze tényleg szereted őt.. különben rég felpofoztad volna és elküldöd a fenébe;)))
és még ezek után közli hogy nem igéri meg hogy hűséges lesz innentől.. na ekkor már tényleg érett volna a pofon+szakítás...

benne ez most úgy rakódott le hogy félreléptem.. lebuktam.. megbocsizott.. akkor ezt még néhányszor eljátszhatom.. ő nem képes velem szakítani...

23 éves vagy.. nem kell a legelső kapcsolatodban leragadnod.. pláne ha nem értékelnek..

a másik.. most minden visszatér a régi mederbe..de ő valamiért félrelépett.. valami hiányzott az ágyatokból.. most az hogy a nő domináljon? irányítson? esetleg ő más alkat mint te és most arra vágyott? (vékony-nőies.. fordítva..stb..) vagy csak az a másik nő több mindent megtett neki.. pl ha esetleg orálozásra.. análra te alapból nemet mondasz.. lehet hogy párod ezekért simán félrelép... amig nem deríted ki hogy mi is volt ez lényegében újra keresni fogja...

(de én akkor is azt vallom hogy ez halott kapcsolat és tényleges időpocsékolás..)

Ha engem megcsalnának /ami elvileg bárkivel megtörténhet.../, - és mondjuk rájönnék -, akkor biztosan elgondolkoznék, hogy mivel tudott /miben/ többet, jobbat, pluszt nyújtani a másik nő, mint én. Mert valamiben /vagy több dologban/ többet nyújthatott, amiért a férfi - aki elvileg engem szeret/ett/ hozzá ment /járt/. Biztosan számot vetnék önmagammal - is -, és a kapcsolatommal is, hogy nyújtjuk-e kölcsönösen egymásnak azt, amit régen. De elsősorban elgondolkoznék azon, hogy mennyiben tudott a másik nő többet adni. Van egy gyanúm, hogy itt elsősorban a szexuális plusz az, ami a barátodnak többet adott /a külső kapcsolatban/. És vajon mi lehetett ez? Ezen érdemes elgondolkozni. Bár, igazság szerint Te magad is megválaszoltad ezt: a másik nő "szeret irányítani"... Tehát valószínűleg felszabadultabb a szexben, igazán elengedi magát stb. És az sem mindegy, hogy a másik nővel több a szenvedély a barátod számára. Ha pedig ez így van, akkor valószínű a találkozgatások meg fognak maradni később is, mert a barátod valami pluszt kap attól a nőtől. Lehet, hogy érzelmileg ragaszkodik hozzád, de testileg ott többet kap.
Persze az sem utolsó dolog, ha a testi része a kapcsolatotoknak hiányos a barátod számára, akkor - teljesen mindegy milyen külső kapcsolatban -, ezt később is pótolhatja egy másik nővel. Ha most megtette, biztosan meg fogja tenni később is... Ez meg eléggé nyomasztó teher egy kapcsolatra nézve - szerintem.

Én sokáig voltam szerető...egy 9 évvel fiatalabb pasi csalta velem rendszeresen a szintén 9 évvel fiatalabb barátnőjét.
Nem véletlenül. Tőlem megkapott mindent, amit egy pasi megkaphat az ágyban, otthon pedig a sablonos szex volt. Hát ezért.
Szerintem nincs értelme folytatnotok, keress egy olyan ffit, akinek elég vagy az ágyban, persze azért gondolkodj el, hogy hogyan lehetnél egy kicsit tüzesebb, h nehogy megint így járj. Nem elég az, hogy nem mondasz nemet...

Fel a fejjel! :)

"nem érzem igazán pazarlásnak, mert szeretem, és nekem jó. csak nem tudom, hogy neki is jó-e"

A kérdés az, h neked elég-e az, h csak te szereted őt? Mert én azt látom, h ez nem egy megbotlás volt a részéről, hanem egy szeretői kapcsolat...amit még akkor se bánt meg, mikor kiderült. Sőt, még nem is nagyon teper azért, h visszanyerje a bizalmadat, hiszen meg sem akarja ígérni, h nem csal meg többet. Ez tudod, mit jelent az én nézetemben? Hogy igenis meg fog csalni! Ha ezt se bánta meg, nem akar mindenáron teljesen visszahódítani, akkor (bocsi), de ez egyoldalú kapcsolat. Szóval tedd fel magadban a kérdést, h biztosan boldog vagy egy olyan kapcsolatban, ahol a férfi így viselkedik? Pláne, h nem is tudod, h mikor lép megint félre :S

Az is érdekes, h a másikkal nagyobb volt a szenvedély. Kérdés, h ezt miért is mondja így a szemedbe? Ezzel egyenesen rád hárítja az egészet? Hogy te nem voltál elég tüzes neki, hát útra kelt, és elindult egy szenvedélyesebb nőt keresni? Akkor nem mondta el a problémáját, mikor először érezte? Miért nem veled próbálta megoldani? Miért nem azon volt, h javítsatok ezen? Miért törődött bele és keresett egy másik nőt?

Nem tudom...ha egy férfi megcsalna...egy szeretői kapcsolatban. És akkor se szánná-bánná tettét, mikor ez kiderül, sőt még arra sem képes, h ígéretet tegyen, h többször ilyen nem fordul elő....hááát...nem tudom, én arra a következtetésre jutnék, h ez a férfi nem szeret...és én nem érzem jól magam egyoldalú kapcsolatban. De persze nem vagyunk egyformák...ha neked ez elég, és nem tekinted pazarlásnak a vele töltött időt, tégy belátásod szerint.

Sziasztok

23 éves nőnemű vagyok, a barátom 31, és kiderült, hogy megcsalt egy 33 éves, két gyerekes elvált nővel. (nem egyszer)
Állítólag az volt a baj, hogy sokat voltunk együtt, ragaszkodó vagyok.
Illetve a nő tud valamit, szeret irányítani. Én meg nem tudom, hogy kell, mivel nekem ez az első szexuális kapcsolatom. Amikor kiderült, mi kb 1,5 éve voltunk már együtt.
Én mindig nyitott voltam, sosem mondtam, hogy most ne, nincs kedvem, stb, hisz nekem is jólesett. De elvileg a másikkal meg nagyobb volt a szenvedély.
Végülis én azt mondtam, hogy ok, nem dobom ki. Nem mondta, hogy többé nem tesz ilyet, mivel (azt mondta, hogy) olyat nem akar ígérni, amiben nem biztos, hogy be tudja tartani.

Félek, hogy csak én erőltettem rá, hogy folytassuk és nem a saját döntése, hogy mellettem maradt; vagy az lesz, hogy ő gondolkodik, gondolkodik, aztán rájön, hogy mégsem szeret annyira, én pedig "elpazaroltam" rá x évet. (nem érzem igazán pazarlásnak, mert szeretem, és nekem jó. csak nem tudom, hogy neki is jó-e)

Jókedvű vagyok, vidám; hangulatember, de nem hisztis. Sokáig magamban kerestem a hibát, most már nem annyira.
Ami biztos, hogy a felépített bizalmamat nagyon lerombolta, és azon vagyok, hogy visszaépítsem, és ne legyek féltékeny. (amit neki nem mondok. amíg nem derült ki az egész, addig egyszer se voltam féltékeny, mivel nem ezzel akartam "megmérgezni" a kapcsolatot)

Mi a véleményetek?
Köszi

"sokan ledöbbennek amikor a srác közli hogy így már nem oks a dolog..."

Jaja, és pislognak nagyokat, h mivel érdemelték ki azt,h csak "arra" kellettek, komolyabbra már nem.

1-t értek.. pláne a végével.. sosem fogja igazán megbecsülni a pasi azt a csajt akit a párjától ellehet szeretni könnyedén.. lehet hogy most oks minden..de idővel beugrik majd hogy hopsz.. én is megtettem.. mi van ha más meg tőlem szereti el hisz ez 1 ilyen lány....
Meg eleve.. a pasi máshogy viszonyul..hajt 1 csajra ha tudja hogy van kapcsolata és max szex lehet.. mint ha hirtelen már rendes kapcsi kéne vele...sokan ledöbbennek amikor a srác közli hogy így már nem oks a dolog...

"nem azért tettem meg, mert valami gáz lenne."

Vagy csak te sem akarod beismerni magadnak. Az ember nem azért szokott félrelépni, mert éppen nincs jobb dolga vagy csak úgy. Annak mindig oka van, valami a kapcsolatában megváltozik, hiányzik, amit azzal a másikkal ki tud élni. Egy jól működő kapcsolatban az ember nem kacsintgat, lép félre.

"Mi van ha rosszul döntök, ha döntök? "

Te írtad, h sajnálod barátodat. Nem azt írtad, h szánod-bánod, amit tettél, h nehogy megtudja, mert nem akarod elveszíteni...annyira szereted.Nem, nem ezt írtad. Csak azt, h neki ez rosszul esne, ő tényleg szeret, stb. A te részedről én nem nagyon látok mélyebb érzelmi kötődést a barátod felé. Ezen szerintem érdemes lenne elgondolkodnod.

"Amit úgy igazából nem bántam meg. "

Ez is csak azt mutatja, h bizony nem oké az a kapcsolat, amiben élsz. Érdemes lenne leülni és végiggondolni, mit is érzel és dönteni. Mielőbb lezárni valamelyik kapcsolatot...nem pedig meghagyni a barátodat, amíg nem ismered meg a másik pasit. Ez annyira tipikusan női vonás:a biztosat szépen tartalékolja. Ha pedig megismered jobban a másik pasit és rájössz, h nem lennél vele boldog, akkor szemet hunysz az egész megcsalás felett és szépen boldogan és nagy mosollyal az arcodon visszamész a barátodhoz (akit addig csak amolyan tartalékban tartogattál)?

Bár az is kérdés, h ha lezárnád a mostani kapcsod és belekezdenél egy újba azzal, akivel félreléptél..akkor vajon ő mennyire tudna megbízni benned? Elvégre le tudott nyúlni egy másik pasi mellől...mi a biztosíték, h ő nem lesz ugyanígy felültetve? Ilyen esetben sokszor nem 100%-os a bizalom és bizalom nélkül meg nem sokat ér a kapcsolat.

Igen, ez nekem is szarul esne persze. Én se akarom megmagyarázni, h mért történt... és nem is akarom semmire se ráfogni. Csak az a baj, h már megvette a repjegyemet...

1-csak azért nem járunk valakivel mert ő szeret és nem akarjuk megbántani.. nem vagy te valami lelki-támaszos-manó... ha nem érzel iránta "úgy" akkor nincs értelme a dolognak..
2- mivel csak nyáron lehetnétek együtt.. utána ismét az jönne hogy 2 hónapig nuku találkozó.. én nem támogatom hogy valaki a fiatalságát egy ilyen kapcsolatban élje.. 1x vagy fiatal...
3-nem kell kifogás és különösebb indok sem.. ha megtetted akkor megtetted.. ez már innentől tény.... a pasik többsége simán kidobna ha ilyet megtudna a párjáról...
(de ráfogható hogy azért történt mert nincs veled..de akkor ismét csak a szakításhoz jutunk... sokkalta rosszabbul fog neki esni ha 1 átturbékolt nyár után fogsz szakítani...)

Aha értem, köszi. Igen erős érzelmeim vannak felé (mm az igazi párom felé) ... de az a helyzet, h csak nyáron lennék vele megint csak, mert haza kell jönnöm a suli miatt. Csak hát sajnálom őt mert ő tényleg szeret... és úgy tudom, meg úgy is érzem, hogy ő nem csal meg. Tulajdonképp nem tudom, ez csak jött magától... nem azért tettem meg, mert valami gáz lenne.

Alapból az a dolog hogy én nem hiszek a távkapcsolatokban.. most 7 hónapja jártok és 2 havonta látjátok 1mást??? egy normális kapcsolatban ezt a mennyiséget 1 hónap alatt lerendezik...
Totálisan érthető hogy ha folyton távol van a kedvesed idővel kezdesz ráunni a folytonos levelezésekre..telefonálásokra.. ahelyett hogy pl éppen hemperegnél vagy sétálnál a pároddal... a másik pasinak meg lehet hogy az a nagy előnye hogy ott van melletted... és ezért olyan tökéletes sok dologban szinte..
ha dönteni kéne én azt mondanám hogy hagyd a távkapcsidat ha nincs kilátás arra hogy változzon a dolog.. pl te tanulsz még évekig ő meg kint dolgozik.. akkor ne várjál rá.. a fiatalságodat nem 1 távkapcsolatban kell eltöltened... és kezdj jobban megismerkedni a másik sráccal..

de most ha te is kimennél..vagy ő hazajönne végleg.. akkor azt mondanám hogy várjál még..nincs sok hátra...kitartás még...


de amin gondolkozol.. hogy kipróbálod a járást a másik sráccal.. elvégre ő úgysem tudja meg hisz messze van.. az lényegében megcsalás.. bár ha jól vettem ki akkor már megtetted.. szoval nagyon nagyok lehetnek a párod felé az érzelmeid.. szoval sztem inkább szakítsál vele.. és fogd arra hogy nem működik a távkapcsi... mert ha inkább rendszeresen megcsalod sokkalta jobban összetöröd a lelkét és joggal hivna utána utolsó ku*vának.......neked hogy esne ha ő félrelépne és ismerkedne közben más csajokkal? elöbb zárd le a kapcsid és utána ismerkedjél.. nem úgy megy ez hogy akkor váltok ha tom hogy a másik is van legalább ilyen jó.... néhányan így csinálják..de azokról aztán olyan is a véleménye a többieknek...................

Sziasztok. ezt most így kicsit cikinek érzem leírni. de nem igazán tudok tanácsot kérni senkitől. Az a nagy helyzet, hogy 7 hónapja van barátom. Komolynak tűnik a dolog. Külföldön dolgozik, és kb 2 havonta látjuk egymást. Ő nagyon szeret, érzem. Én is szeretem, de az a baj, h amikor eltelik pl 1 hónap, akkor nem érzem, úgy, hogy szerelmes lennék...
Illetve van egy másik srác, akit már egy ideje ismerek és állatira vonzódunk, meg kedveljük egymást stb. És sajna elkövettem vele "a dolgot". Amit úgy igazából nem bántam meg. De lehet nagy ostobaság volt. És hát többet érzünk egymás iránt, mint barátság, és lenne köztünk több is, ha nekem nem lenne barátom. Most elég nagy gondban vagyok, hogy mit kéne tennem. Elmondani nem akarom a jelenlegi barátomnak, mert asszem összetörne a szíve. Viszont a másik srácot még nem ismerem annyira. De normálisnak és kedvesnek tűnik. És szerintem jó kapcsolatom lehetne vele. Egyikkel biztos nagyon jó lenne... Nah de kivel? Tulajdonképp senkit nem akarok megbántani, mert mindkettőjüket "imádom". És nagyon fájna, ha miattam bánkódnának.
De az a helyzet, h nekem júnusba kéne kimennem külföldre az eredeti barátomhoz. és elég sok mindent tett értem. A másik srác, pedig tudna rám várni, de az úgy nem jó.
Mi van ha rosszul döntök, ha döntök? És elcseszem vele a jót? Úgy gondolom, h időt kéne szakítanom rá, h a másik srácot is még jobban megismerjem, és tudjam, h mennyire lenne komoly a dolog. Elég hülye dolog, de legszívesebben mindkettővel együtt lennék.
Bocsi, h ilyen hosszan és bonyolultan írtam le. Légyszi írjatok választ!

Anthicooooo :D:D

Neeeeeeeeee :D:D

A realizmus arra is jó, hogy nem koppan nagyot az ember, ha a másikkal történik valami ...

mások vagyunk..valaki vizsgánál azt mondja 5-ös lesz simán.. más azt hogy úgyis megbuktam jaaajjj... de ha átmegy akkor örül mint majom a f...

Én nem nevezném ezt realistának, csak pesszimistának. Ha valaki nem hisz valamiben, azt úgy is fogja alakítani, akár tudat alatt. Ha te "realitásnak" nevezed, h úgyis elmúlik a szerelem, úgyis megunjuk a másikat, hát be is fogod ezt vonzani, így is fog lenni...

kiélvezem totálisan és jelenleg el sem tudnám képzelni mással-máshogy a dolgot... de azért én tudok realista is maradni azért..de mint mondtam..én leszek a legboldogabb ha tévednék...

Mi értelme van egy komoly kapcsolatnak, ha nem tudod elképzelni, h az életed le tudnád élni (csak) vele? A szerelem szerintem pontosan h ez az érzés...amikor igenis bele tudod élni magad abba, h mostantól csak ő lesz és csak te leszel neki. Ha egy percig sem vagy képes teljesen mélységig kiélvezni az érzelmeket, akkor mi értelmük van?

természetesen ilyen beszélgetések és ebben a formában nem következnek be ;))))
mint írtam.. remélem nem így alakul majd.. de most eddigi éveim távlatában belegondolva.. majd a jövő eldönti...

jáájh.. hárt mert ő ebből írta a francos dolgozatát.. és eleve rengeteg párral találkozott.. meg rengeteg problémás nővel.. és ő a maszti+orgazmus+szex+ elve egész párkapcsolat szakértő és minden úgy is van és ha mást gondolsz majd jól kioszt és pufff ;)))))))

Még egy bejegyzés erejéig…
„A szavaiból kivehető,hogy a szerelemtől mindig elválasztja egy hajszál,mert érzelmi téren bizonytalan.Ha nem volt még őszinte és kölcsönös szerelmi kapcsolatban,akkor áruld már el,honnan tudhatná milyen az,és mi alapján tagadja?”

Nem kivehető a szavaimból, hanem Te belemagyarázod. Én ebben a kapcsolatban nem érzek (még?) szerelmet. De voltam szerelmes. Házas is voltam. Nem úgy mentem férjhez, hogy miért is ne, miért ne hozzá. És nem ő volt az egyetlen szerelmem. Nem volt sok, de nem az egyetlen. Akárhányszor leírhatod, hogy nye-nye-nyeeeeee, úgyse voltál, úgyse voltál, attól még voltam.

Ezért a mondatodért jöttem vissza igazából egy hozzászólásra, ez verte ki nálam este a biztosítékot:
„Egyébként meg nem a te kapcsolatodról volt szó,hanem arról,hogy szerelemben van e hűség.”
Érintőlegesen volt szó a kapcsolatomról, de főleg nagyon is belepasszol a „Hűtlenség, megcsalás” témába, és a szerelem és hűség összefüggésébe is. Miután abszolút anonim ez a csatorna, szívesen csevegtem volna róla, ha már erre kanyarodott a téma. De semmi értelme azért bármi többet is írni, hogy elkezdjed ízekre szaggatni, és a Te valóságod által átszabni. Mivel már ilyen puskaporos a hangulat, nem is lenne kedve senkinek bekapcsolódni a fórumba, mert ha egyetért velem, vagy megértene egy fikarcnyit is, rögtön kikezdenél vele is.
Olvasgattam más máskor is az oldalt, párszor volt is már korábban bejegyzésem. De sokszor oda kanyarodik egy-két ember miatt a dolog, hogy sokan be sem szálnak a véleményükkel, vagy legyintenek és otthagyják, mert az a pár destruktőr nagyokos csak azért is beleköt minden szóba, ha valaki nem tetszik neki. Vannak véleményezők, akik árnyaltan látják a dolgot, vannak akik nem értenek egyet, de mégsem veszekednek. Csak ők elvesznek a hadakozásban.
Olyan ez, mint az esti TV műsor… Egész jó… lehetne… Csak túl sok benne az erőszak.

Aimée, már csak annyit mondj meg, ha akkora májer vagy, akkor miért nincs egy saját site-od, ahol kedvedre oszthatod az észt, megszabhatod ki mihez mivel szólhat hozzá, és a ködös, állítólagos ide kapcsolódó foglalkozásodat promócionálhatnád ezáltal?

"láttam és tapasztaltam is sok nagy szerelem, mindent elsöprő lángolás olyan gyors kihülését.... szoval én inkább kicsit racionálisabban szemlélem a dolgokat... legalább ha bekövetkezne valami nem koppannék akkorát mint akik vakon biznak a dolgokban...;))) "

Tehát felületesen kezeled az érzéseket, fenntartással. Racionálisan vizsgálsz mindent és nem bízol meg vakon a másikban. Az érzéseket nem te irányítod, legalábbis a mély érzéseket...szóval ha ekkora kontrollod van és ennyire távolságtartó vagy...akkor ....

"és mint mondtam..most el sem tudnám képzelni hogy megcsaljam a páromat... de azért kétlem hogy most 10-20-50éven keresztül csak 1 partnerrel szeretkezzek.... de ha tévedek.. és mégis minden tökéletes lesz én leszek a legboldogabb..."

Elképzelem azt,mikor a jövőről beszélgettek és valami hasonlót mondasz a párodnak:
-Figyu, én előtted is elég sok nővel voltam, és nem hiszem, h ha veled maradok sok-sok évig, akkor le tudnék mondani erről a változatosságról.Szóval készülj fel rá, h ha ebből több évtizedes kapcsolat lesz, akkor bizony lesz más nő is.

:DDDD

tökéletesen megfogalmaztál mindent a témában...
és a problémát is jól láttad.. hogy itt sokan azért akadtak ki mert elmondták a véleményüket.. és iziben kapták hogy érzelmileg visszamaradottak.. szánalmas kapcsolataik vannak.. meg jájh szegény.. kivánom hogy 1x tapasztald meg a szerelmet..stb...
ki a fene ne hergelné fel magát ezen???

én továbbra is vallom hogy nincs csak 1 nagy szerelmünk..aki nekünk van rendelve.. mert mennyi is lenne a sansza hogy pont vele találkozunk a Földön??? inkább sok tökéletes, minden téren megfelelő, passzoló pertner.. akivel ha jól csináljuk nagy szerelem alakulhat ki..
de hogy ez örökké tartana? jó lenne.. örülnék.. de kétlem.. vagy akkor inkább úgy mondom hogy kicsi rá a sansz és eléggé ritka hogy idővel ne alakulna át az érzés...lehet hibákat véteni 1 kapcsolatban.. de van hogy különösebb hiba nélkül is a végéhez ér..
láttam és tapasztaltam is sok nagy szerelem, mindent elsöprő lángolás olyan gyors kihülését.... szoval én inkább kicsit racionálisabban szemlélem a dolgokat... legalább ha bekövetkezne valami nem koppannék akkorát mint akik vakon biznak a dolgokban...;)))

és mint mondtam..most el sem tudnám képzelni hogy megcsaljam a páromat... de azért kétlem hogy most 10-20-50éven keresztül csak 1 partnerrel szeretkezzek.... de ha tévedek.. és mégis minden tökéletes lesz én leszek a legboldogabb...

unatkozó szexológus?:)))
legalábbis eléggé nagy tapasztalattal.. és tömegi rálátással büszkélkedik...
de mindig ködösen fogalmaz ;))))))))

bocs, végig sem olvastam a szédelgésed, meg nem is érdkel.

Arany Babám! igazad van, nyertél! Többé be nem lépek a szexualitas.hu-ra.

"Már megint kilyukadtunk oda: én tudom mi a szerelem"
Nem,megint oda lyukadtunk ki,hogy amiről beszélsz,az önös érdekek mentén zajló kapcsolat,amiben mindketten találtok olyan momentumot,ami miatt azért megmaradtok benne.De ennek mi köze a szerelemhez?Semmi.

"Kizárok valamit, de egyben teret engedek egy más fajta kapcsolati mintának."
Igen,kizárod a szerelmet,a hűséget.És aminek teret engedsz,az egy kölcsönösen kifizetődő érdekkapcsolat.Nem szerelem.

Nem én ítélem meg,hanem saját magad mondod,és sorakoztatsz fel érveket amelett,hogy ez nem szerelem,hanem valami más.

Egyébként meg nem a te kapcsolatodról volt szó,hanem arról,hogy szerelemben van e hűség.Márpedig sok példa alapján mondom,hogy van.És ezáltal teljesen mindegy,hogy a te szeretői kapcsolatodban ez nem így van.Hiszen az szeretői kapcsolat,nem szerelmi.
Sok esetben találkoztam a hűséggel,és láttam példát örök szerelemre is.És nem az én értékítéletemtől,vagy a te kapcsolatodtól függ ez,hanem csak úgy van.Ugyanis ez csak azon a 2 emberen múlik,akik megélik.Nem tőlem,és nem tőled.
Fogalmazz úgy,hogy számodra nincs örök szerelem,és hűség.De az a te életed.Másoknál van.Még ha te nem is tudod elképzelni,vagy megérteni.Ez nem zárja ki,hogy te a saját szeretői kapcsolatodban boldog legyél,de fogadd el,hogy más meg tud úgy boldog lenni,hogy egyvalakit szeret,és hűséges.Ha olyan boldog és elégedett vagy,akkor fogadd el,hogy más emberek úgy boldogok,és szabadok a szerelemben,hogy hűségesek.

Teeeeeeeee, ne mondj ilyet, mindjárt bebizonyítom én a világvégét is!!!!! :DDDDDDDDDD

Kihasznál, hogy rám zúdítsa a gondolatait. Kihasznál azzal, hogy érdeklődik utánam, meghallgat, és megért, és már megint csak jönnek az ő gondolatai. Mindezt valami hihetetlen megismerési és megmutatási vággyal. Néha találkozunk, s akkor szexelünk is.
Neked nem jut eszedbe, hogy nekem ez jó? Én azért vagyok ebben a kapcsolatban, mert élvezem, mert előre visz. Nem beleegyezek, akarom. Én tudom, hogy számomra ő részben pótlék. Ezért nem is mondtam (mert nem éreztem tisztán), hogy szeretném. Ami kialakult bennem, az már nem csak pótlás. Ha rá akarnánk mutatni, hogy hol van a kihasználás, akkor az az én térfelemen volt, mert én egyértelműen tudtam, hogy miért keresem én is őt. Eleve egy véges múló dolognak tekintettem, ő nem így szeretné.
Én nem veszek mindig mindent egyértelmű adok-kapoknak. Adtam is, kaptam is. Adok is, akapok is. És jó. Néha érzi, hogy kevés ez, kevés az. Néha én szeretnék többet. De teljes ez a kapcsolat soha nem lehetne egyelőre befolyásolhatatlan külső tényezők miatt.

Kizárok valamit, de egyben teret engedek egy más fajta kapcsolati mintának.

Már megint kilyukadtunk oda: én tudom mi a szerelem, nincs ez sohol kőbe vésve. Nem Te fogod megítélni.

Én nem akarom meggyőzni.Összefoglaltam,hogy párkapcsolati problák során,a hűtleséggel kapcsolatban miket tapasztaltam,és hogy mi okozhatja.

Brutálisnak tűnő,és talán nem teljesen jó példa(és meg lehet rajta sértődni),de olyan,mintha egy intézeti gyerek próbálná bizonygatni,hogy nem létezik szülői szeretet.Számára persze hogy nehezen elképzelhető,és lehet hogy vitatja is.De attól mert ő még nem élte át,létezik.(És egy intézeti gyerek is kerülhet olyan családi környezetbe,hogy átélheti azt a szeretetet,még ha nem is vérszerinti szülőktől.)

A szavaiból kivehető,hogy a szerelemtől mindig elválasztja egy hajszál,mert érzelmi téren bizonytalan.Ha nem volt még őszinte és kölcsönös szerelmi kapcsolatban,akkor áruld már el,honnan tudhatná milyen az,és mi alapján tagadja?

Mindketten optimisták vagytok, ha azt gondoljátok meg tudjátok győzni egymást. Bár a világvége még remélhetőleg messze van, addig vitatkozhattok még elég sokat.

"Mondd már meg, hogy mivel használ ki!"
Azzal,hogy csak egy pótlék vagy neki.Ő a maga részéről kihasznál(az más kérdés,hogy te ezt hagyod).

"Szerintem nincs örök szerelem. A hosszú távú kapcsolatok esetében nem hiszek a hűségben."
azt ugye tudod,hogy ezzel szinte ki is zárod a lehetőségét annak,hogy a te életedben ezek a dolgok bekövetkezzenek.

"Képes vagyok lefeküdni mással, ha egy hajszál választ el a szerelemtől, és az a hajszál az valami kis zavartság, ami miatt nem tudom pontosan kivenni az érzelmeimet. Mindez azért, mert poligám jellem vagyok."

Nem vagy poligám jellem,csak érzelmileg bizonytalan.
És nem voltál még szerelmes.Ha elhiszed hogy lehetsz,és be is következik majd,akkor már tudni fogod,hogy van hűség.Persze csak ha nem zárkózol el,és elhiszed,hogy létezik.

Mondd már meg, hogy mivel használ ki!


Szerintem nincs örök szerelem. A hosszú távú kapcsolatok esetében nem hiszek a hűségben. Én képes vagyok lefeküdni még úgy is mással, ha valakiért borzasztóan oda vagyok. Képes vagyok lefeküdni mással, ha egy hajszál választ el a szerelemtől, és az a hajszál az valami kis zavartság, ami miatt nem tudom pontosan kivenni az érzelmeimet. Mindez azért, mert pligám jellem vagyok.
Ezeket a nézeteimet, tapasztalataimat nem egy szeretői kapcsolatban szedtem magamra, ezekkel együtt csöppentem bele.

"Neked és nekem mást jelent a szerelem, én ezt már nem akarom összevetni. Ne kérdőjelezd már meg valakinek a szerelmét, aki még itt sincs!"
Tehát szerinted nincs igazam,és egy egy igazi boldog szerelmi kapcsolat?
A te érdekedben remélem,hogy ezt nem gondolod komolyan.
Én elismerem,hogy lehetnek erős érzelmek a részéről,de sokkal valószínűbb,hogy inkább csak kihasznál.Sőt,ha szeret is,akkor is kihasznál,hiszen nem veled van.Ebből a szempontból nem lényeges,hogy te ezt a kihasználást elviseled,beleegyezel.

Vitába szálltál azzal a véleménnyel,hogy van örök szerelem,és hogy a szerelem együtt jár a hűséggel.Most azért ha komolyan magadba nézel,egy szeretői kapcsolatra alapozva nem is furcsa,hogy így gondolod.De hol beszélhetünk itt a szerelemről?

Lehetne annyi is a kapcsolatunk, hogy ha úgy jön ki a lépés, találkozunk, ha nem nem. Ha találkozunk, kefélünk, ha nem nem. Mind a kettőnknek ez lenne a legkényelmesebb.

Ő kezdett ábrándozni ilyenről, hogy mi lenne, ha inkább velem. Aztán azt mondtam, hogy ácsi, én erről hallani sem akarok. Meg nem lehet minden kapcsolatból pikk-pakk kilépni. Én is szar alaknak tartanám, ha most otthagyná a családját, és azt mondanám, hogy aki a baj közepén így otthagyja a társát, az nekem nem kell.
Neked és nekem mást jelent a szerelem, én ezt már nem akarom összevetni. Ne kérdőjelezd már meg valakinek a szerelmét, aki még itt sincs!

A szerelemről olyan vonatkozásban beszéltem,amikor egy kölcsönös érzés,mindkét fél részéréről.Ekkor beszélhetünk igazi szerelemről,ami önzetlen,és ilyen esetben nem lesz benne hűtlenség.
A te eseted más.Azért nincs hűség,mert nem szerelmes az illető.Sem abba,akivel épp van,sem pedig beléd,akit kihasznál.
A dolog egészen egyszerűen megállapítható.Ha miattad,érted nem hagyja ott a kapcsolatát,akkor nem szerelmes beléd.Erős érzelmei talán(nem biztos ettől a dolog jobb) vannak irántad,de ez semmiképp sem szerelem,ezt te is beláthatod.
Az igaz és őszinte szerelem alapja a kölcsönösség,és az egymás iránti érzések egyensúlya a két fél közt.Ez egy szerető kapcsolatban elképzelhetetlen,hiszen az egyik fél mindig több fog adni mint a másik.
Ezt most ne úgy értsd,hogy kényszeresen ugyanazt kell adni egy kapcsolatban,amit kap az ember,hanem ennek az egyensúlynak magát értedődönek kell lenni.

Ahham, hogyne...
Miután "összejöttünk" 1,5-2 hónapig nem találkoztunk, csak e-mail meg telefon, de az nagyon sűrű folyamban. Azóta is ritkán látjuk egymást (ezt alatt több hét szüneteket kell érteni). A szexuális életünk pedig nem egészen volt teljes ez időben sem, mert nálam problémák adódtak. Nem, nem csak a szexbe szerelmes, elég sok próbát kiállt már. Persze lehetne, hogy én megérjek ennyi energiát, hogyne szexistennő vagyok, de ennyire azért nem...
...és nem most jöttem a falvédőről.
Nem sokára elutazik több hónapra, és akkor újra csak neten keresztül fogunk kommunikálni. Rozsdásbökőt, hogy ugyanígy tartani fogjuk a kapcsolatot, és ez nem fogja megszakítani a kapcsolatunkat.

Szexet "érzelmek" nélkül kaphat, kapott is nálam. Nekem semmi féle érzelmi kötődés nem kell ahhoz, hogy szexeljek, és rövid úton kihajítom aki "szerelemmel" etet, mert beszéljen lyukat más hasába, nekem elég van a lában között. Semmi értelme nem lenne hazudnia. Meg nem is tud...

Az élet egyáltalán nem bonyolult, csak vannak a hazugok és a becsületesek. A pasid egy hazug, mert még veled is elhiteti, hogy beléd szerelmes, holott az egész egy brutálisan nagy hazugság, hogy még te is bedőlsz neki, ő a szexbe szerelmes és nem beléd, otthon nem kapja meg azt, amit veled igen... próbáld ki, hogy nem adod meg neki azt, amire vágyik, vajon meddig marad melletted? Mindaddig, amíg úgy hiszi, hogy hízelgéssel, kedveskedéssel, álnok és számító taktikázással valahogy csak-csak kicsikarja belőled, amire vágyik vagy pedig feladja és keres másikat, akibe szintén szerelmes lehet, egy szóval: egy balekot, aki elhiszi, hogy az.

És mi a beteljesületlen szerelem? Mert ugye ilyen is van...


A pasim szerelmes belém, de végtére is hűtlen, mert vkihez hazamegy, és bizonyos látszatért valami minimálisat csak kell teljesíteni itthon. Otthon van egy társaskapcsolata, belém szerelmes, hűség sehol, az élet meg bonyolult.

"Szerintem társas kapcsolat plusz hűség nem egyenlő a szerelemmel."
Nem azt mondtam,hogy az a szerelem,hanem onnan kezdve már beszélhetünk róla.Amíg azonban nincs meg a szexuális hűség,addig nem beszélhetünk szerelemről sem(csak társas kapcsolatról).
Lehet ezt vitatni,de idővel mindig kiderül,hogy ez így van.

Még zárásnak azt mondd meg, a való életben pontosan miként praktizálsz?

Most ezt nem tőled szerettem volna megkérdezni, mert a te véleményedet ismerem:)

Magyarázd, magyarázd, hátha kijön valami jó...
Itt már felvetődik az a kérdés: a csinos szövethalmazon felül mi az ember, ha nem az érzelmei által befolyásolt gondolatrendszer, és minden, ami ezen a halmazon átfolyik és kijön az a hozzá tartozó gondolat, vélemény. De ennél jobban nem offolok...

Szerintem társas kapcsolat plusz hűség nem egyenlő a szerelemmel. De kár folytatni. Mást gondolok, és Veled nem tudom ezt megvitatni.

Ani ebbe szerintem nem kéne belemenni. Vannak nők, akik tesznek érte, érzik azt, h képesek befogadni, mások nem. Ez azért két nagyon különálló csoport.

És meddig bírja egy nő orgazmus nélkül úgy hogy ne menjen tönkre a kapcsolat?

Úgy látszik nem lehet elégszer leírni,hogy érthetővé váljon:
nem a saját személyes tapasztalatom az alap,mert az statisztikai értelemben elhanyagolható lenne.Számtalanszor leírtam,hogy rengeteg pár kapcsolata,szexuális élete alapján írtam mindent.Ez szerintem elég alapot ad egy átfogó képhez.
Nem tudom világos e: nem arról írok,hogy én hogyan élek,meg 1-2 "ismimnél" mit láttam.Nyilván a saját megélt dolgaim is számítanak,de nem az az alap.
Thymian is félreértette: én nem arról írtam,hogy ÉN milyen érzelmi szinten vagyok,hanem hogy az ember,a párok általában hogy vannak ezzel,és ez milyen problémák alapja szokott lenni.Nem helyeztem én sehova magam,hanem leírtam,hogy milyen típusú emberek vannak,hogyan viselkednek egy kapcsolatban.Magamról egy szót nem ejtettem,és nem mondtam hogy én másnál jobb vagy rosszabb lennék.Az emberekről,és párkapcsolatokról írtam.

Rendben,elismerem,rosszul fogalmaztam.Tehát nem a te kapcsolatodról(rólad) írtam(hiszen nem tudom milyen),hanem a kapcsolatokról írt véleményedről.

"Én a társaskapcsolati hűség és a szexuális hűség közé nem teszek egyenlőség jelet."
Nem is kell egy "társas" kapcsolatban.Amikor már megvan az egyenlőségjel,onnantól beszélünk szerelemről.

Mások a tapasztalatok és mindenki a saját tapasztalata, véleménye alapján írogat.
(ugyanez volt, van, ha én írok az orgazmusról pl., ahogy én látom a témát, akkor én is meg vagyok kövezve, pedig az is csak egy álláspont)

Ez van, az embereknek az a szimpi, akik hasonlóan gondolkodnak, mint ők.

Én rákérdezek: kisisten ügyeletes igazságosztó szerepében?
Én meg a kisördög, legalábbis az kezd előjönni belőlem >:)

Nem rólam, csak a véleményemről... Nem én csak a gondolataim... :DDD
Legyen meg az igazad: sértett vagyok. Vörös az arcom, és vérben forog a szemem. Valójában már pár billentyű is kitört a kezem alatt, de mindjárt a monitort is befejelem :DDDDDDD Nem csak sértett vagyok! Dühös!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ :DDDDDDD Tombolok!!!!

Én a társaskapcsolati hűség és a szexuális hűség közé nem teszek egyenlőség jelet.

"Nem kétségbe vontam viselkedésben tett érzelmi megnyilvánulásokat" idézet az én korábbi hsz-omból.
Olvasd újra ezt a mondatot, aztán válaszold meg magadnak a kérdésed!

" csak azt nem látod, hogy nem vagyok sértett. Tudom magamról, hogy nem vagyok érzelmileg fejletlen, se erkölcsileg fogyatékos"
Pedig úgy néz ki sértett vagy,különben nem vetted volna magadra a dolgot,hiszen nem rólad írtam,hanem a véleményedre reagáltam.Ez 2 különböző dolog.Elmondtam,hogy amit írtam elég sok pár kapcsolata alapján keletkezett tapasztalat.Nem rólad írtam,hanem párokról,kapcsolatokról,viselkedésformákról,és az ez alapján leszűrt tapasztalatokról.

"más modellt követnek, mint amit Te kívánatosnak titulálsz."

Nem hiszem,hogy a hűségnek több modellje lenne.A hűség egyfajta,és azt jelenti,a pár tagjai nem szexelnek másokkal.(Persze akad olyan,aki szerint ha csak szex van,érzelmek nélkül valaki mással,az nem megcsalás,meg ha nő egy nővel lép félre,az sem megcsalás,de hagy ne kelljen kifejtenem,hogy ezek milyen nevetséges mentegetőzések.)
Én nem titulálok kívánatosnak semmilyet,mindössze csak elmondtam,milyen kapcsolatokban milyen problémák lehetnek,és azok honnan eredhetnek,mik okozhatják.Mindenki úgy él,ahogy akar,a boldogság nem kötelező,és nem attól függ,hogy én kívánatosnak tartom e vagy sem.

Az érzelmi,lelki világnak is vannak fejlettségi szintjei.Sok minden határozza meg,neveltetés,környezet,az embert ért hatások,stb. Ebből mi nem érthető,vagy mit vitatsz belőle?

egyetértek. na ezt próbáltam leírni, csak kicsit terjengősebb lett.
örülök, hogy más is így látja.

kevesen vannak szerintem azok, akik rögtön megtalálják a másikat.
azért mi sem elsőre találtunk egymásra. és korábbi tapasztalataimból kiindulva vártam, hogy na mikor múlik a dolog. de nem múlt, sőőőt :)

azért ez egy elég komplex terület, főleg, hogy érzelmekről és megannyi faktorról beszélhetünk, amely befolyásolhatja a kapcsolat, érzelmek alakulását. így nehéz általánosságban beszélni erről a témáról.
ezért sem értem a kialakult "vitát", rágalmazásos hadműveletet egyik oldalról sem. pusztán azért, mert másképp gondolkodtok. lehet egyiknek sincs igaza, lehet mindkettőnek....
a lényeg, hogy mindenki legyen boldog. ha valaki egy illúzióban boldog, egészségére, ha racionalitásokban, egészségére, ha az örök szerelemben, hajrá, ha az elmúlóban, hajrá. a lényeg, hogy boldog legyen őszintén.
de ne akarjátok már megmondani, hogy az egyik debil, meg csökkentértékű, a másik meg konzervatív, mert a tapasztalataiból indul ki. lehet, majd x év után saját magát fogja megkérdőjelezni, ha összejött a világmegváltó szerelem vagy épp amiatt, mert élete szerelmének hitt nője, férfija elhagyta...
megértem, hogy a saját kis világotokat, világnézeteteket (ego) véditek. de mégsem. mert ez a másik nem elfogadása és csak a saját dolgaitok fújása elég nagy merevségre, szűklátókörűségre vall. lényegében a kommunikációs stratégia a bizonygatás, védekezés és támadás háromszögében kimerült. ha elfogadnátok egymás világát, akkor nem született volna ennyi hozzászólás... miért bizonygatjátok itt egymásnak az igazatokat? van értelme? fog változni valami tőle? nem hinném.

beszéltek itt érzelmi magasságokról. hát valahogy nem sikerült észrevennem egyik oldalról sem, főleg nem tőled aimée. óhatatlanul is, de folyamatosan támadólag írsz. észre sem veszed, ugye? nincs nekem bajom azzal, amit írsz, mert jókat szoktál, csak a stílus, megfogalmazás ("érzelmi magasságokban" tudnád, hogy a különböző embertípusoknak másképp kell fogalmazni, hogy befogadóbbak legyenek a mondandódra, s ne támadásnak, sértésnek vegyék. utána már megállíthatatlan a lavina. láthatjuk itt a verbális támadásokat rendesen. vagy te tényleg lenézed azokat, aki nem a te "szinteden" vannak?), de ezzel annakidején anthicot is csesztettem elég rendesen. bűvös szó: empátia, megértés. és nemcsak a való életben, de a neten is ugyanúgy fontos ennek kimutatása, ha nem jobban. mivel elég deficites a net (nincs hangsúly, nem látjuk a másikat stb....). nem pedig egyből leoltani a másikat, mert ő nem azt tapasztalta, amit _én_.

bocs gyöngyagyló. ez a vége már abszolút nem neked ment. :) lényegében csak az első bekezdést gondoltam neked :)

"Hanem én itt inkább az aszexuális nő és normális lelkületű, jólelkű, érzékeny férfi kapcsolatán keresztül láttam a szexmegvonás, szex fokozatos eltűnése témát."

Az egész onnan indult,hogy igazi szerelemben milyen a felek egymás iránti érzése,és van e esélye a hűtlenségnek,illetve igazi szerelemben érez e késztetést az ember a megcsalásra.
Szerelemben nincs olyan,hogy bárki is aszexuális lenne.Ha nincsen a szeretet mellett szexuális vágy,akkor nyilvánvalóan az nem szerelem.És az sem,ahol szexmegvonás,vagy eltűnő szexuális élet van.



"Az egyértelmű, hogy az ilyen - és amiket leírtál kapcsolatok már eléggé a patológiás kapcsolatok kategóriába tartoznak - és persze, hogy az ilyen emberek érzelmi világával probléma van."
Sajnos azt kell hogy mondjam,az ilyen dolgok rendkívül gyakoriak,sokkal inkább mint ahogy azt gondolnád.

Sok esetben a legnagyobb gond az,hogy a szex nem kölcsönös örömszerzés,hanem egymás testét használva történő önkielégítés.És akik a szexet így élik meg,önző módon,azoknál a megcsalás egészen biztosan be fog következni.Egy igazi szerelemben ilyen nem történik.

Egyébként pedig mindenki azt csinál amit akar, de fogalmazhatnék úgy is ami leginkább divat. Én azt sem bánom, ha valaki jó dolgában már nem tud mit csinálni és harmadiknak bevonja a kutyáját a játékba. De ha valaki nem ért egyet az Ő véleményével, akkor ne neki álljon feljebb, mint ahogy itt is elkezdődött a vita. Fiatal barátunk tanácsot kért, hogy szerinte bele menjen-e a hármas felállásba. Akik egy kicsit keményebben nyilvánítottak véleményt azoknak rögtön neki tapadt.Mindenki elmondhatja a véleményét. Valakinek az a furcsa, hogy nem kíván meg egy harmadik, negyedik, ötödik embert mikor /boldog/ párkapcsolatban él, másoknak, köztük nekem is, pedig az, hogy ha van valakinek egy jól működő kapcsolata, miért akar ilyen dolgokkal kockáztatni.

A megkívánom, meg az ágybabújok elég távol áll egymástól.

A lángoló szerelem valóban elmúlhat, de attól függetlenül nem azt jelenti, hogy minden szembe jövő csajjal, aki egy kicsit megtetszik ágyba is bújok. Az is hatalmas dolog, ha két ember között szeretet van, ami nálam egyet jelent a megbecsüléssel, és akit megbecsülök nem fogom becsapni.

Én sem vagyok borúlátó, csak tudom, hogy benne van a pakliban, hogy
- vége lesz
- megcsaljuk egymást.

Ha a szerelem elmúlik (ami meglátásom szerint törvényszerű), a szeretet ott lesz (mi máshogy definiáljuk a szerelmet, ezt kár ragozni).
Szerintem az is törvényszerű, hogy megkívánunk mást. Én pl. nem hiszem el, hogy nincs olyan férfi, aki ne nézne meg a nőjén kívül más nőt. Meg a nők szeme is megakad egy jóképű férfin. És ha megnézki vki vkit, akkor elkalandozik akaratlanul a fantáziája. Ha nem is az jut eszébe, hogy de leteperném vagy más ilyen konkrét dolog. Ez szerintem már a megkívánás, mégha csak porszemnyi szintem is, és aligha lehet bárkinek felróni.

Én sem vagyok negatív. A szerelemre, a párkapcsolatra és a házasságra is derűsen gondolok, mert egy jó dolog. Csak nem tekintem létszükségletnek, hogy legyen, és minden áron kizárólagosságot hozzak létre vagy várjak el.

Én legalább nem vagyok olyan borúlátó, mint sokan, h
-úgyis vége lesz
-úgyis elmúlik a szerelem pár éven belül
-úgyis meg fogjuk csalni egymást
-úgyis mást is meg fogunk kívánni

Nem vagyok ennyire negatív, mert nap mint megtapasztalom, milyen is a szerelem csodája. A poén az, h sokszor olyanok szólnak le, akik mögött nincs is ennyi éves kapcsolat vagy akár egy normális kapcsolat sem.

Ha 30 szerelmes év lenne mögötted, akkor esetleg azt mondanám, már tudod miről beszélsz...
Nem kell visszajönnöd 80 évesen, mert egyáltalán nem érdekel, hogy miként alakul a kapcsolatod.

aiméének mi a szakmája konkrétan?

A hatalmas rálátásoddal és szakmai tapasztalatoddal csak azt nem látod, hogy nem vagyok sértett. Tudom magamról, hogy nem vagyok érzelmileg fejletlen, se erkölcsileg fogyatékos, és ha akarnál sem tudnál érdemben véleményezni, plusz nem érdekel a véleményed, mert elfogultnak tartalak.

Nem kétségbe vontam viselkedésben tett érzelmi megnyilvánulásokat, meg nem is a szerinted megkérdőjelezhetetlen tudásodat. Egyszerűen nem kellene érzelmi fogyatékosnak titulálni másokat azért, mert más modelt követnek, mint amit Te kívánatosnak titulálsz. Meg nem kellene pont úgy viselkedni egy fórumon, mint ahogy mások a párkapcsolatukat rontják el...
Ennyi.

Persze, nem vitatom, hogy az ilyen párkapcsolati jelenségek sokkal összetettebbek, és ahány ilyen problémás kapcsolat, annyi variáció.
Szex-szel manipulálhat nyilván férfi is ugyanúgy - használhatja dominancia kifejezésére stb. -, mint nő. Én amit leírtam most nem a klasszikus "durva, domináns férfi", és szegény határozatlan nő kapcsolatból mintáztam. Hanem én itt inkább az aszexuális nő és normális lelkületű, jólelkű, érzékeny férfi kapcsolatán keresztül láttam a szexmegvonás, szex fokozatos eltűnése témát.
Az egyértelmű, hogy az ilyen - és amiket leírtál kapcsolatok már eléggé a patológiás kapcsolatok kategóriába tartoznak - és persze, hogy az ilyen emberek érzelmi világával probléma van.

"de el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk. nem mindenki képes megtalálni azt a társat, akivel élete végéig boldog, "szerelmes lehet."
Sajnos kevés ember mondhatja azt - ahogy én látom tágabb és szűkebb környezetemben is -, hogy megtalálta élete párját, hogy elsőre, vagy akár másodikra sikerült neki az "örök boldogság". Ez valahogy olyan kicsit végzetszerű-dolog is, hogy pontosan azzal az emberrel jöjjön össze mindenki, aki a "másik fele" lesz.
És, elég egyetlen-egyszer "tévedni", rosszul dönteni, félreismerni a másikat, beleképzelni olyan tulajdonságokat is, amik - talán soha sem voltak benne: máris kész egy csalódás, és akkor több értelme van új kapcsolatot nyitni, mint évtizedekig nyüstölni a másikat, és tönkretenni két /vagy több ember/ életét.
Szóval, elég egyetlen "holtvágány", és az élet már nem lesz soha sem az a rózsaszínű valami, ahogy elképzeltük.
A párkapcsolati kommunikáció szerintem sem mindig oldhat meg problémákat, mert, ahol makacs a probléma, ott nem mindig segít a kommunikáció.
A szerelem kémiájáról szerintem annyit, hogy ahol meg van a kezdeti varázs, de vannak problémák, nyomasztó terhek, ott tényleg igyekezni kell a meglévő parázsból újra elővarázsolni a lángot, és rendszeresen újra- és újra előhozni. Sokkal fantasztikusabb élmény újra- és újra megtalálni azt a valakit a kapcsolatunkban, akibe beleszerettünk, mint könnyebb utat keresni, és új kapcsolatban új varázst kergetni. Persze ez utóbbi ott működik, ahol meg van a vonzalom, és a szeretet.

Ez azért nem ennyire egyszerű.Általában összefüggében kell nézni a dolgot.
ahol a férfi a másik félen való uralodásra is használja szexet(kötelező dolognak tartja,hogy ha neki épp vágya ébred,akkor a nő azt kielégítse,függetlenül attól,ha van épp kedve),ott szokott előfordulni az is,hogy a nő a szexet megtagadva akar valahogy visszavágni.De természetesen ezekben az esetekben már egy kapcsolat régen rossz.
Gyakori,hogy a férfi nem a közös,vagy saját örömére szexel,hanem a szexet büntetésnek,a dominanciát kifejező eszköznek használja.
A házasságon belüli erőszaknál ugyanis nem a szex a lényeg,nem azért történik mert a férfi a szexuális vágyát akarja kielégíteni,hanem a nő megalázására,elnyomására használja eszközként a szexet.
Megcsalásnál is gyakori eset,hogy valaki nem azért lép félre,mert vágyik másra,hanem egyfajta kicsinyes bosszúként.

Ezek azok az esetek,amikor egy kapcsolatban a szex nem a megfelelő helyen és módon van kezelve.És azt nem lehet vitatni,hogy akik ilyen dolgokat tesznek,azok érzelmi világa bizony fogyatékos.

"egyes emberek egy kapcsolatban nem képesek a szexet a megfelelő módon kezelni,megélni,és problémákat okoz,vagy a "felek a szexet hatalmi játszmákhoz,érzelmi zsaroláshoz használják a kölcsönös örömszerzés helyett?"
Ez viszont sok helyen nagyon így van: a nő a szex-szel szinte "zsarolja a férfit", és valóban hatalmi fegyverként használja a szexualitását a nő. Elég szomorú. Vagy szexuális traumán átesett nő évtizedes együttélés után sem képes megnyílni a társának, de ennek ellenére a másikat hibáztatja - és évtizedek után sok-sok leélt év után dobja be a törülközőt, és dobja ki a férfit: holott ő nem volt képes soha valódi nőként funkcionálni a kapcsolatban. És mégis ki lesz a hibás, a férfi. És valójában ki az érzelmileg éretlen - a nő. És az igaz, hogy mennyi olyan kapcsolat van, amit már semmi sem tart össze, a felek meg szinte allergiásak egymásra...

Az érzelmi fejlettség egyébként valóban magában foglalja a tolerancia-szintet is, hogy képesek legyünk elviselni, ha másoknak más a véleménye...

Azok az emberek egyébként, akik valamiért nem lettek hűségesek, annak is meg van az oka, és nem mindig a hűtlenkedő fél a hibás.A kommunikáció sem ment meg egy idő után sok kapcsolatot, mert, ahol elbeszélnek a felek egymás mellett, az egyik mondjuk tizen /stb./ év után mondjuk azt szajkózza, hogy mindenért a másik a hibás, ami nem sikerült az életükben stb. - ott mit lehet tenni? Egyik erről kommunikál, a másik meg a maga igazát fújja... - közös pont meg nem létezik. Meg a hűtlenség is hogyan definiálható: úgy, hogy az hűtlen, aki nem bírja elhagyni az elhidegült társát, mondjuk, mikor semmi sincsen már köztük, azért mert anyagilag nem teheti meg, azért mert máshoz kötődik már, de ő vele meg nem lehet tartósan? Dr. Lux Elviránál olvastam, hogy ő alapjában véve elítéli a hűtlenséget, de olyan kapcsolatban például nem tartja klasszikusan hűtlenségnek azt a cselekedetet, mikor az egyik féltől alapvető szükségletek: szeretet, szex, közös kommunikáció is adott esetben teljesen meg vannak vonva - az egyik fél ilyenkor azért szó szerint kényszerül szeretetet keresni, mert nem kapja meg azt, ami alapjában véve minden érző embernek szükséglet, a szeretetet. Anélkül pedig nehezen képzelhető el emberi létezés. Szóval klasszikus értelemben hűtlenkedni ott lehet, ahol még van két ember között bármilyen érzelmi vagy szexuális kapocs, ahol nincs, és mégis belekényszerül az egyik fél egy másik kapcsolatba, ott egészen másról beszélhetünk.
És rengeteg elromlott kapcsolat van, ahol tizen-huszonév után nem engedhetik meg adott esetben egy tisztességgel ledolgozott élet után sem, hogy új lakást, vagy házat vegyenek, és nyitott lappal kezdjenek új életet.

Tapasztalatokra,megfigyelésekre alapozva írtam mindent,és ezen a sértődöttséged nem változtat.
Elég nagy rálátásom van a dologra,lévén ez a munkám.
Te hány válságban lévő kapcsolattal,szexuális problémával foglalkoztál életedben?
Én megosztottam a megfigyeléseimet,amit pár év munka során tettem.Nem kötelező elhinni,de akkor is,nagy részben onnan erednek a párkapcsolati problémák,amikről írtam.

Szerinted nem léteznek fejletlen érzelmi világú emberek,akinek a párkapcsolati problémáik innen erednek?
Szerinted nem létezik a párkapcsolatokban az agresszió,vagy az önzésből eredően a másik fél elnyomása?
Szerinted nem létezik olyan,hogy az alacsony konfliktustűrő képesség zavart okoz egy párkacsolatban?
Szerinted nem létezik,hogy egyes emberek egy kapcsolatban nem képesek a szexet a megfelelő módon kezelni,megélni,és problémákat okoz,vagy a felek a szexet hatalmi játszmákhoz,érzelmi zsaroláshoz használják a kölcsönös örömszerzés helyett?
Számtalan,példaként felhozható esetet tudnék mondani.

ÉRZELMILEG FEJLETLENEBBEK (és emiatt a hűség számukra teher,illetve nehézséget okoz)általában megfigyelhető más erkölcsi és érzelmi FOGYATÉKOSSÁG is

Nem érzed ebben a mondatban
- az alacsonyabb toleranciaszintet? Nem bírod elfogadni, hogy valaki nem úgy gondolkodik, mint Te.
-alacsony konfliktustűrő képességet? Lekezeled, alacsonyrendűnek veszed a másikat, hogy ezzel fölényre törve zárd az igazaddal a vitát.
-magasabb agresszivitási szint? Vedd az előző pontot.
-túlzott egoizmust? Csakis Neked lehet igazad.

Nem, nem érzed. Még ezt sem érzed, akkor mit papolsz érzelmi fejlettségről?

ez fogyatékosság ??

azt nem írja egyikőtök sem, hogy mi van, ha nem illenek össze. ez is előfordulhat. és együtt vannak megszokásból vagy anyagi dolgok miatt. jól elvannak, de már nem szerelmesek, csak a kémia működött az elején.
ha egy kapcsolat vergődik, nem feltétlen a kommunikációban van a hiba, vagy abban, hogy nem tettek meg mindent a kapcsolatért. van olyan, hogy egyszerűen nem működik. és sokszor évekig elvannak így emberek, mert nem lépnek.
amúgymeg nyugodtan lehet az állatvilággal jönni. ott is van hűtlenség, megcsalás és sírig tartó szerelem. az embereknél is megvannak ezek. és igenis összefüggésbe hozható a kémiával, mert ha az nem működik két ember között, akkor a hamuból nem lehet lángokat csiholni.

én hiszek az életen át tartó szerelemben. eddig jó sok év van kedvesemmel a hátunk mögött. mi már az első perctől tudtuk, hogy összeillünk, azóta is hatalmas a szerelem, a bűvös hetes számot észre sem vettük (nem értem mitől vízválasztó:)).

de el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk. nem mindenki képes megtalálni azt a társat, akivel élete végéig boldog, szerelmes lehet.
én elfogadom diavolino és miriam, kanyim véleményét is, hisz az ő szemszögükből igazuk van. mi, akik meg az örök szerelemben hiszünk, nehezen tudjuk elképzelni, hogy az is szerelem lehet, amit ők éreznek. és azért, mert nem tudjuk elképzelni, máris lealacsonyítóan kell beszélni a dologról?!
inkább aimée és anthico: örüljetek, hogy ti olyan szerelmet tapasztaltok meg, amilyent.
de mások világképét, tapasztalatait megkérdőjelezni hülyeség, vagy letámadni pláne. de a másik tábornak is. a lényeg az, hogy mindenki a maga kapcsolatában őszintén boldog legyen, őszintén szeressen.

írtátok itt a láncokat stb. a véleményem hasonló ebben, mint anthicoé. én a szerelmem mellett szabadabb vagyok, mint előtte voltam. és ez nem vicc. szerintem ehhez egészséges személyiségek kellenek. mindkét félnek önmagával és a másikkal is harmóniában kell lennie. e nélkül szerintem egy kapcsolat valóban lehet fullasztó. legalábbis más esetet nem tudok elképzelni, hogy mitől lenne terhes, rabláncos stb. nem hiába mondják, hogy a szerelem szárnyakat ad. ha ezt nem tapasztaltátok a kapcsolatotokban, ott valami _szerintem_ nem működik jól. de hát csak a saját tapasztalataimból, gondolkodásmódomból tudok kiindulni. ha ti teljesnek, egésznek, szárnyakat biztosítónak érzitek a kapcsolatot, akkor nem szóltam :) ha viszont nem így érzitek, akkor _szerintem_ nem az igazival vagytok együtt. lehet fújjogni stb, nem érdekel. és fölösleges is, mert engem nem kell meggyőzni arról, hogy szerelmesek vagytok. elég, ha ti legbelül tudjátok és érzitek.

még annyit mondok, hogy biztos tudjátok, milyenek az első hónapok, hogy a gyomrod is beleremeg az izgalomtól. hogy epekedve várod, hogy lásd a másikat, szinte szimbiózisban éltek, egymás gondolatában olvastok, egymás mondatát befejezitek. aztán ezt képzeljétek el úgy, hogy már x ideje együtt vagytok és hiheteltlen kötődés, szenvedély van és ez x év után is ilyen és még inkább olyanabb! na, sikerült elképzelni? :)
egyébként az elején meg voltam arról győződve, amiről ti beszéltek. aztán vártam és vártam mikor jön a szerelemből szeretetté alakulás, mikor kacsintgatunk másfelé.először 3 év után (ugye arra is mondják, hogy válaszvonal, aztán a 7. évnél is vártam, s csak évfordulókor vettem észre, hogy jah, hát a 7. év már elmúlt egy ideje)....hát helyette inkább még mélyebb, még szenvedélyesebb, izgalmasabb lett a kapcsolatunk.
nálunk nagyon durván működik a kémia, ami másoknál 1,5 év, 3 év után alábbhagy. és utána keményen dolgozni kell a kapcsolatért vagy pedig elválni egymástól.
nah ezek voltak az én tapasztalataim.:) lehet kövezni :)

további jó harcos vitatkozást. értelme nem sok van, hisz mindenki a saját világképéből indul ki. innentől kezdve meg parttalan az egész vita.

"de azért a férfiak igenis jó százaléka inkább poligám, már csak genetikailag is erre van beprogramozva"
Szerintem ezt hagyjuk,ez a hűtlenek mentegetőzése.A szerelemnek semmi köze a genetikához.Sokan példálóznak azzal,hogy az állatvilágban is a hím egyedek arra törekszenek,hogy minél több nősténnyel párosodjanak,de ez egy általánosítás.Van ilyen is,de van más is,léteznek az állatvilágban is monogám fajok,léteznek olyan fajok is,ahol a hím neveli az utodót,létezik olyan,ahol a nőstények közösen a hímek nélkül.Szóval széles a paletta.A hűtlenségre hajlamos ember számára persze könnyű kiragadni egy példát,ami őt igazolhatná.De mivel az ember érzelmileg jóval fejlettebb mint az állatvilág nagy része,ezért nem szerencsés összehasonlítgani.
Azoknál az embereknél egyébként,akik érzelmileg fejletlenebbek(és emiatt a hűség számukra teher,illetve nehézséget okoz)általában megfigyelhető más erkölcsi és érzelmi fogyatékosság is:
-alacsonyabb toleranciaszint
-alacsony konfliktustűrőképesség
-magasabb agresszivitási szint
-túlzott egoizmus


"A másik viszont, hogy az alapjában véve érzelmes, nem megcsalom a párom típusú férfi is iszonyat érzékeny arra, ha visszautasítják, sorozatosan visszautasítják stb. egy állandó kapcsolaton belül például. És sok nő elköveti ezt a hibát.
Sok olyan férfi meg, aki alapjában véve még tizen stb. év után is hűséges /lenne/ a párjához, élettársához, feleségéhez stb., iszonyat rosszul veszi ki, ha visszautasítják: mert azért egy szerelmes férfinek igenis hozzá tartozik a szeretett nőhöz a testiség is! Ezt meg sok nő egy stabil kapcsolatban hajlamos elfelejteni. Csak az jön le nekik, hogy "na, apánk már megint azt akarja"."
Itt gondolom olyasmire gondolsz,hogy a férfi szeretné az orális vagy anális szexet,de a nő nem,és akkor a férfi egy idő után máshol keresi ezt.
A hűségről a szerelem kapcsán beszéltünk.Nos,amit példaként említesz,olyan esetnél eleve nem beszélhetünk feltétlen és őszinte szerelemről,hiszen egy olyan kapcsolatban fel sem merül,hogy tabuk vannak egymás teste kapcsán,tehát hiányérzete sem lehet egyik félnek sem.Ha egy kapcsolatban a teljesen hétköznapi szexuális dolgok is kényszerként jelennek meg,az nem szerelem.
Szerelemben nem tabu az orális szex,az anális szex,így nem is lehet hiányérzet,ezáltal fel sem merül,hogy ezt mással kellene megvalósítani.
Ha mégis valami akadályozza ezeket a dolgokat,de van szerelem,akkor a szerelmes embernek nem fog hiányozni,hiszen az ember a párjába szerelmes,nem az anális vagy orális szexbe.Aki szerelmes a párjába,annak soha nem lesz hiányérzete,hiszen amire(akire) vágyik,az ott van mellette.Nem nagyon tudom jól szavakba foglalni ezt,de aki szerelmes,az pontosan tudja miről beszélek.

Úgy gondolom,hogy még egy sima hüvelyi szeretkezés is annyi de annyi kiaknázatlan lehetőset rejt,hogy érthetetlen egyesek hogy unhatják meg,vagy miért égnek ki szexuálisan már huszonéves korukra.
Könyörgöm,a nők kb. 60%-nak még hüvelyi orgazmusa sincs,a férfiaknak nem tudom,talán szintén 60%-a korai magömléssel,merevedési zavarral küzd,mit akarnak az anális meg hármas szexszel,meg ilyenekkel?Megmondom én: azt hiszik ezek megoldják az orgazmus és merevedési zavarokat,korai magömlést,meg úgy általában a párkapcsolati problémákat.És akkor ott vagyunk,amit korábban is mondtam: ahol felmerül a hármas szex,ott voltaképpen ez egy kompenzálás,vagy megoldáskeresés egy rossz kapcsolatra,szexuális problémákra.De sehova sem vezet,vagyis csak rosszra.

ha te nem lennél....

eskű csak a te hozzászolásaidat kéne elolvasnom
nah meg Kanyimét ;)

Szerintem lehet azzal vitatkozni, hogy biztosan nem, mert rengeteg a hűséges, párjához x ideig hű férfi stb. - de azért a férfiak igenis jó százaléka inkább poligám, már csak genetikailag is erre van beprogramozva. A másik viszont, hogy az alapjában véve érzelmes, nem megcsalom a párom típusú férfi is iszonyat érzékeny arra, ha visszautasítják, sorozatosan visszautasítják stb. egy állandó kapcsolaton belül például. És sok nő elköveti ezt a hibát. Kivétel az aszexuális férfi /de az más kategória/.
Sok olyan férfi meg, aki alapjában véve még tizen stb. év után is hűséges /lenne/ a párjához, élettársához, feleségéhez stb., iszonyat rosszul veszi ki, ha visszautasítják: mert azért egy szerelmes férfinek igenis hozzá tartozik a szeretett nőhöz a testiség is! Ezt meg sok nő egy stabil kapcsolatban hajlamos elfelejteni. Csak az jön le nekik, hogy "na, apánk már megint azt akarja". Azt hiszem, dr. Lux Elviránál olvastam régen, hogy írja, hogy a "nőknek büszkének kellene lenniük arra, hogy a társuk kívánja őket" - szó szerint nem tudom, hogyan volt - de a lényeg, az eszmei mondanivaló ez volt! - Ez a mondat azóta is nagyon tetszik, és nagyon elgondolkoztat...

...és mondhat rám bárki bármit...hogy naív vagyok, hogy fiatal, hogy vak, hogy konzervatív vagy hogy egy álomvilágban élek vagy hogy az ilyen hozzáállás manapság nem trendi, megszokott vagy hogy a föld felett lebegek...akkor is minden nap köszönetet adok azért, h ezt a csodát átélhet(t)em.
Ha ez azzal jár, h más lenéz emiatt vagy megszól vagy csak megmosolyog, mert egy kis naív csitrinek tart, hát akkor ezzel jár.

"azért a lényeg állandó... "

És pontosan ez a legszebb benne, h azzal a férfivel lehetek, akit szeretek, akit imádok, akiért bármit képes lennék megtenni. Nem azt látom benne, h minden alkalommal ugyanazt a testet simogatom,érzem...hanem h minden egyes alkalommal élvezhetem annak a férfinak az érintéseit, kényeztetését, akit imádok.

Ha valaki a következőket írja, abból lehet következtetni egyre s másra:
- jaj, hát úgyse tart örökké
- pfff, milyen már az, h 50 évig csak vele szeretkezhetek?
- nekem a szerelem csupa lemondás, bezárva érzem magam
- én le akarok feküdni mással is, mert vágyok másra

Mellesleg nekem is jogom van a véleményemhez, ha már rám mondhatják, h szörnyen korlátolt vagy konzervatív vagyok...vagy mikor szinte majdnemhogy le lettem csitrizve.

esetleg nem lehet hogy xx év után kicsit megunta hogy mindig csak 1 partnerrel volt??? lehet bármilyen segédeszköz.. lehet bármilyen sexy fehérnemű.. csinálhatják 1x a konyhában..1x a parkban.. azért a lényeg állandó...

és mondom hogy jelenleg nem tudnám elképzelni sem a dolgot..
de azért furán hangzik most hogy 50éven keresztül 1 partnerrel csak...
(de közel 3 év után minden happy és vágyakkal teli bőségesen.. de ebből nem jelentem ki most hogy pl 20év múlva is így lészen...csak remélem..)

a másik.. hogy mi is elmondtuk a véleményünket... hogy a legszebb dolog a mindenek feletti szerelem..de lehet tapasztalni hogy bizony a legnagyobb érzelmek is képesek kihülni.. és lehet hogy senki sem hibázott.. így alakult.. nem lehet mindig-mindent megmenteni...
aki kicsit is jártas a párkapcsolatokban biztosan ért véget nagy szerelme.. ha meg éppen az aktuális a legnagyobb és az örök.. aham.. értem;)))))
és most hogy azt mondjuk hogy nem hiszünk abban hogy bizti örökké lángolni fog ez az érzés..de örülünk ha mégis.. és nem biztos hogy 1 partnerrel fogunk mostantól 50 éven keresztül szeretkezni.. 2-3-5 évből nem lehet még ennyire előre következtetni hogy már pedig nem...
és példákat persze hogy tud mindenki mondani... én pl ismerek olyat aki 4est ért el a lotton.. és??? ez csak 1 példa...
sem te sem én nem beszélünk csakis a magunk véleményét mondogatjuk.. ennyi...

de attól még senkinek sincsen joga olyan stilusban reagálgatni mint itt néhányan.. hogy nem is vagy szerelmes.. sosem voltál.. remélem majd 1x megtapasztalod..stb... mert nem pont úgy érzel mint én.. nem úgy mutatod ki.. akkor már nem is lehet az..... na azért ácsika...

"persze.. lehet tenni érte.. beszélgetni... feldobni a testiséget..stb..
de most ha valami megváltozik az egyik félben és nem vágyódik a másik után akkor ott eléggé necces a dolog..."

Minden visszavezethető valamire. Lehet, h az az oka, h keveset voltak együtt, egyik többet dolgozott, másik jobban belemerül valami másba vagy elhagyta az egyik magát vagy bármi. Lehet, h csak kevesebbet beszéltek, vagy csak alapvető dolgokról beszéltek, a napjaikról, de elmaradtak a mély beszélgetések, eltávolodtak. Ezer és ezer oka lehet ennek...csak rá kell jönni és úgy kell alakítani a dolgokat, h minimálisra csökkenjen a gondot okozó, zavaró tényező.

Én viszont akármerre nézek, azt látom, h a párok titkolóznak, nem beszélnek őszintén, nem mondják el a problémát, nem közlik a másikkal, ha a kapcsolatban valami változást érzékelnek, nem tesznek a kapcsolat helyrehozásáért. Inkább belenyugszanak, várnak, és panaszkodnak úton-útfélen, aztán jön egy másik férfi/nő, aki elcsábítja őket stb.

Én sem azt mondtam, h ugrálva, szökellve, kézen fogva nevetgéljék át a napjaikat...és ha nem ezt teszik,akkor nem szerelmesek.

De ha valaki azt mondja, h neki csak bezártság, lemondás a szerelem, tele korlátokkal, "muszáj"-okkal és "kell"-ekkel, akkor abban hol a boldogság? Ez mind-mind csupa negatív érzés...vajon a szerelem h lehet valakinek ilyen negatív?

mások vagyunk.. más érzésekkel.. ás kapcsolatokkal.. és mindenki máshogy éli meg a kapcsolatait..
valaki infantilis vigyorgéppé változik ha szerelmes.. más érzékeny pityergővé.. más folyton pirul... de most kijelenteni hogy ha nem így vagy úgy viselkedsz akkor nem is vagy szerelmes... enyhén erőltetett és szánalmas...

és bizti van olyan hogy örök szerelem.. de gyakoribb az hogy lobogva ingadozik.. 1x jobban..másszor kevésbé lángol..de az eléggé ritka hogy az első hónapok ködös-lobogó szerelme örökké vagy igen sokáig úgy maradjon..még többször meg átalakul szeretetté a 2 ember között...
persze.. lehet tenni érte.. beszélgetni... feldobni a testiséget..stb..
de most ha valami megváltozik az egyik félben és nem vágyódik a másik után akkor ott eléggé necces a dolog...

Kisarkosítod, amit írtam. Én egy feltételezéssel éltem a %-okat illetően. Azt mondtam, h ha valaki azt állítaná, h ennyi párból annyi kapcsolata szétmegy x időn belül, akkor én arra gyanakodnék, h bizony nem nagyon dolgoztak meg azért, h az működjön.
Mert bizony ez így van...ide is hány és hány ember írt olyan indokkal, h sajnáltassa magát,mert milyen rossz a kapcsolata, blabla, meg h szeretőt tart emiatt. És legtöbbször kiderül, h otthon a párjának meg sem említi, h valami szerinte hiányzik. A legkönnyebb egy másik embernél keresni a megoldást...vagyis ez nem a legkönnyebb, csak a legegyszerűbb. Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad.

Szóval nem azt mondtam, h 10-ból 9 kapcsolat ilyen...csak h ha valaki mutatna nekem egy ilyen statisztikát, én akkor mire gondolnék legelőször...és ez nemcsak úgy a fejemből pattanna ki, hanem azokra alapoznám,amit itt a fórumon 3,5 év alatt láttam,olvastam, amiket az ismerőseim, rokonok körében láttam.

Abban igazad van, h nem vagyok 30 éves. De mi lenne akkor, ha 30 évesen lenne mögöttem ez a mostani 3,5 éves kapcsolat? Akkor mondhatnék ilyeneket, de most nem? Vagy majd jöjjek vissza 80 évesen, h "igen, megcsináltam!" vagy mire gondolsz? Én láttam/látok ilyen kapcsolatot...és jelenleg én is olyanban élek, ahol nem azon kattog az agyam, h "atya úr isten, ez lehet, h 30 évig fog tartani", hanem inkább olyanok gondolatok cikáznak a fejemben, h "bárcsak életem végéig tartana!". Sose tudhatja az ember, h mit hoz a sors, ezt aláírom. De én úgy élem a mindennapjaimat, h hálát adok a sorsnak, egyszerűen boldog vagyok és inkább örömmel tölt el az a gondolat, ha ez életem végéig fog tartani...nem pedig a napokat számolom, h mennyi időt kell lemondásokkal töltenek, kalitkába zárva.

Nem küldtelek el sehova.Arra céloztam,hogy magadból,a saját kapcsolatodból kiindulva fogalmaztál meg egy olyan véleményt,ami nem a valóság.
Azért mert egyesek szerint nem sok van,vagy csak alig létezik olyan kapcsolat két ember közt,ami életük végéig tartó szerelem,az nem azt jelenti nincs.Ha nem gyakori,akkor is van ilyen.Az már az ember személyes döntése,hogy ilyenre vágyik e,vagy megelégszik rövidebb,kevésbé teljes kapcsolatokkal.
Te azt írtad,részedről maradsz ahol vagy.De nehogy már az legyen a hülye,aki mást él meg.
Csak azért mert te el sem tudod ezt képzelni.Ha úgy érzed,nincs örök szerelem,akkor élj aszerint,biztosan sikerül így alakítani az életed.


"Azért egyet ne feledjetek: egyikőtök sincs 30, úgyhogy ha nem készültök a napokban meghalni, ne gondoljátok, hogy Ti már megcsináltátok a sírig tartó szerelmet."
Ez egy újabb példa a közhelyekre.Mi köze a szerelemnek ahhoz,hogy ki hány éves?Vagy te úgy vagy szerelmes,hogy azon gondolkozol,hogy "jajj,még 60-70 évet kell leélnem a párommal?"Én a magam részéről inkább örülök hogy fiatal vagyok,és elvileg még sok sok boldog és szerelmes év van előttünk a párommal.
Szóval nem értem hogy jön a témához,hogy ki mennyi idős.A szerelem,ha igazi,minden életkortban az.

Te most elküldesz a ..csába, mert elmondtam egy nyilvános fórumon a véleményem? Nem értünk egyet. Ettől még nem kell valakit leminősíteni. Nem várok én itt senkitől semmit.
Az "örök szerelem" elég ritka. Anthico, a másik igazság osztó mester szerint 90%-ban nem jön be a jó kapcsolat, ergo az örök szerelem sem. Szóval ez a 90% a looser, Ti meg vagyok a Janik. Valószínű. Tutira én vagyok a hülye, hisz' én csak egy pondró vagyok a buta 90%-ból...
És akkor még számításba sem vettül, hogy a maradék 10% sem a felhőtlenül jó kapcsolat, és szerelem.

Azért egyet ne feledjetek: egyikőtök sincs 30, úgyhogy ha nem készültök a napokban meghalni, ne gondoljátok, hogy Ti már megcsináltátok a sírig tartó szerelmet.

Azért mert a te szerelmi életed nem teljes,attól még nem kellene elvárnod másoktól,hogy azon a szinten maradjanak mint te.Az erre pazarolt energiát hasznosíthatnád másképpen is.Egyébként remélem idővel leszel majd igazán szerelmes,hogy megtudd,milyen érzés is az,és akkor megérted ezeket a dolgokat.

Csak úgy látszik te nem vagy az neki.Ha az lennél,nem vágyna arra,hogy másokkal lefeküdjön(és itt most teljesen mindegy,hogy nézheted,vagy beszállhatsz).Megsértődhetsz ezen,de akkor is ez az igazság.Sajnos az,hogy te igazán és őszintén szerelmes vagy,nem garantálja azt,hogy az ő érzései is hasonlóan erősek.

Amit meg korábban írtam,azon sem kellet volna felkapnod a vizet.Leírtam,hogy számtalan párkapcsolati probléma áttekintése mellet merem azt kijelenteni,hogy ahol felmerült a hármas szex,ott komoly problémák voltak a kapcsolatban.Jó működő kapcsolatban ilyen dolog nem merül fel.

Elhiszem hogy nehéz ezzel szembenézned,de sajnos ez az igazság.

Jól van, igazatok van. Soha nem voltam szerelmes, Ti meg kergessétek az örök szerelmet! Köszönöm, én jól érzem magam két lábban a földön.

"Szerintem aki egyszer volt már igazán szerelmes, az nem mond olyat, hogy létezik örök szerelem. Szerelmesen bolond az ember. Nem bírja kiverni a szerelmét a feléből, koncentrálni sem tud, teljesen őrült dolgokat csinál, és egy teljes napig vigyorog, mint egy kosár jonatán alma, ha egy röpke SMS-t kap, szinte érzi a szikrázást, ha a másikhoz ér, és észre sem veszi a hibáit. Kb. így írnám körbe a szerelmet. "

Hát,ebből a kis leírásodból pontosan az érezhető,hogy nem igazán voltál még szerelmes.Ha lettél volna,akkor tudnád,hogy létezik örök szerelem.Az meg a legócskább közhely,(főleg hűtlenek használják önigazolásra),hogy elmúlik meg átalakul a szerelem.A legfőbb tévedés abból adódik,hogy sokan azt hiszik,erőltetetten kell mindig újat és újat mutatni a másiknak,hogy ne unja meg az embert.Érzelmileg éretleneknél ez lehet hogy így van,mert ők az új élményt szeretik,nem a másik embert,ezért csak adott ideig működik a vonzalom.Akinek mindig újdonságra van szüksége hogy szexuális vágya legyen,az a szexet szereti,nem a párját.
Ha két ember közt erős vonzalom,és lelki együttállás van,az sosem múlik el,legfeljebb az idők során a közös élmények,és akár nehezségek során is csak még erősebb,szilárdabb lesz.
A másik szánalmas közhely,hogy a szerelem az valami korlátok közé zárná az embert,meg lemondással,önfeladással járna,és hogy a hűség az valami erőltetett kényszer.Ez egyáltalán nincs így.Aki szerelmes,nem azért nem vágyik másra,és nem fekszik le mással,mert fél,hogy megbántaná a párját,hanem mert nincsen erre igénye,nem érdekli más,csak a szerelme.

Nem azt mondta, hogy nem működhet, de gyakoribb, hogy "már nem ugyanolyan". Nem el kell múlnia, de gyakran elmúlik. És azért a férfiaknál szokott előbb vagy gyakrabban bekövetkezni, mert arra vannak beprogramozva, hogy csináljanak mindenfele sok-sok gyereket. De gondolom, ebbe is bele fogsz kötni.
Miért lenne ostoba példa? Szerinted a szerelemnek nem része a szexuális vonzalom? Arra akartam rávilágítani, hogy nem kellene ezzel a példával dobálózni, ha egyszerűen a két különböző élethelyzet, tehát állapot is más. Vagyis, ha az elején volt a szerelem, akkor az más valami más. Nem rosszabb, nem kevesebb, hanem más.

És miért olyan hihetetlen elképzelni, h egy 20-30 éve együtt élő pár egyszerűen gerjed egymásra? Ennek el kell múlni vagy mi?
Amúgy a 80 éves példa elég ostoba példa, hiszen akkor már senki sem úgy gerjed senkire...sőt akkor már a szex sok esetben el van felejtve.

Ne gyere már állandóan ezzel a "magad nevedben beszélj"-jel! Mindig mindenki a saját nevében beszél, az ő világnézetéről, tapasztalatáról.
És kanyim nem vadidegenről beszélt, hanem arról, hogy egy nőt először vetköztet le. A kettő nem ugyanaz.

Csak hogy észrevedd magad: Te most egy olyan példával hozakodsz elő, amit sehogy nem lehet bizonyítani. Tudod, azokon a vidékeken élnek általában a leghosszabban az emberek, ahol nincs rendes anyakönyvvezetés.
A szerelem nem létezik szexuális vágy nélkül, márpedig 80 éves mámi meg pápi aligha gerjed olyan hévvel, mint 60 éve.

"Egy jó kapcsolatot lehet ápolni, de a szerelemből szeretet lesz. Tiltakozhatsz, meg azt hiszel amit akarsz, de biológiai törvényszerűséget akarsz megcáfolni. "

Ha jól emlékszem, Thymian is felhozta példának a saját szüleit és én is említettem már. Köztük nem erős szeretet, nem megszokás,kötődés van, hanem az az igazi, gyermeki, őszinte, néha bolondos szerelem. Lehet, h nem állandóan, de időről-időre erősen fellobban...

A szerelem akkor az igazi, ha magától jön. Máshogy nincs is. Nem lehet mesterségesen generálni. Ha így lenne, akkor pl. fognánk egy minden szempontból ideális nőt vagy férfit, aztán behergelnénk magunkat, és ott lenne a tökéletes kapcsolat. De mivel ez sem lehetséges, ezért mesterségesen fenntartani sem lehet. Olyan ez, mint egy kómás ember. Életben tartják, de tényleg ember az a test?
Szerintem aki egyszer volt már igazán szerelmes, az nem mond olyat, hogy létezik örök szerelem. Szerelmesen bolond az ember. Nem bírja kiverni a szerelmét a feléből, koncentrálni sem tud, teljesen őrült dolgokat csinál, és egy teljes napig vigyorog, mint egy kosár jonatán alma, ha egy röpke SMS-t kap, szinte érzi a szikrázást, ha a másikhoz ér, és észre sem veszi a hibáit. Kb. így írnám körbe a szerelmet.
Egy jó kapcsolatot lehet ápolni, de a szerelemből szeretet lesz. Tiltakozhatsz, meg azt hiszel amit akarsz, de biológiai törvényszerűséget akarsz megcáfolni.

Szép, szép, hogy szerinted mindent meg lehet beszélni, de pl. az aktuális pasimnak csak egy hiányzott a jól működő társaskapcsolatából: a jó szex. Lehet erről tengernyit beszélni, de attól még nem fog újra gerjedni a nőjére. Persze, időről időre "lerendezi az asszonyt", de már nem az igazi egyiküknek sem. Mondhatsz akármilyen tippet, trükköt, azt az érzést, hogy ránéz egy nőre és rájön az "úristendemeg..sznám!" nem lehet visszacsinálni. És férfi... Nem csak nekik van szükségül erre, de mégis jellemzőbb. Biológiai szükséglet. Nem kell ezen semmit idealizálni. Időközben meg belém szeretett. És magával ragadta az érzelmi szenvedély. Szerintem ezt sem kell túlzottam magyarázni, hogy miért jó.
Az ő szerelmük már elmúlt rég, és maradt köztük egy nagyon erős érzelmi kapocs, amit nem akarnak megbontani, és szerintem nem is kell. El fog múlni az is, amit irántam érez. A társas kapcsolatáért tesz. Nagyon sokat tesz. Ami pedig köztünk kialakult, az van.

Anitico nem értem hogy miért támadsz te mindig mindenkit....
Valami akkor nálad sincsen rendben...

Mindenkinek mást jelent a szerelem neked is van egy értékrended a másiknak is, ha ez különbözik már ő a hülye. Meg te tudatod vele nem is szerelmes, az ilyen hozzáállás olyan gyerekes.

"nem jobbat dehogy..csak egész mást mint amit 1 szerelmes kapcsolatban tudnak adni.. "

A magad nevében beszélj :) Nem mindenkit vonz, h egy vadidegen emberrel bújjon ágyba, csak mert ez olyan izgalmas, h új test, új idomok.

"és erről kell lemondani amikor belmegyünk egy kapcsolatba.. és persze hogy sokkalta többet kapunk... "

A lemondás egy negatív kifejezés, egy megalkuvás, amikor valamit el kell viselni. Ez mind mind a muszájra, kényszerre utal. A szerelem nem kényszer, nem negatív...a szerelem mellett nem szenvedsz, h ezekről lemondtál, mert nem mondtál le, egyszerűen hidegen hagynak az ilyenek.

Ha konzervatív vagyok, mert a PÁR(=2)kapcsolatban hűséges vagyok, mert nem kívánok meg mást, mert élvezem a szerelmet több mint 3,5 év után is, akkor az vagyok. És nem szégyellem, ha ez másnak konzervativizmussal egyenlő, akkor inkább büszke vagyok erre.
Mellesleg 1 évvel vagy idősebb nálam és ne hidd azért, h te olyan ejjjdesokat tapasztaltál kapcsolat terén. Nekem is voltak jó és rossz kapcsolataim, voltak rövidek és hosszúak, voltak lazák és komolyak. Szóval...