FÓRUM
Hűtlenség, megcsalás
"Nem elég az, hogy nem mondasz nemet..."
Na,
szerintem ez a titok nyitja. Mert tényleg nem mindegy, h a nő csak
belemegy pl az orálba, csinálja úgy ahogy, de igazából csak a
párjának akarja teljesíteni a vágyát VAAAAAGY teljes
beleéléssel, élvezettel falja a férfit, akiért megveszik. Azért
ez a férfinek is totálisan más élmény és hiába kapja meg pl az
orált, anált...mégiscsak az a teljes élmény, mikor nem a másik
kedvéért tesszük meg, hanem azért, mert mi is kívánjuk, akarjuk
csinálni, élvezzük....úgy teljesen más színezete van a
dolgoknak ;)
én onnan indulnék ki hogy megcsaltak.. nem is 1x egy buli után..
hanem tudatosan.. rendszeresen.. jó sok időn át.. tudta jól hogy
mit csinál.. hogy neked fájdalmat okoz ha kitudódik.. mégis
csinálta.. ez sztem tökéletesen megmutatja hogy részéről nem
szerelem az amit irántad táplál... te persze tényleg szereted
őt.. különben rég felpofoztad volna és elküldöd a
fenébe;)))
és még ezek után közli hogy nem igéri meg hogy
hűséges lesz innentől.. na ekkor már tényleg érett volna a
pofon+szakítás...
benne ez most úgy rakódott le
hogy félreléptem.. lebuktam.. megbocsizott.. akkor ezt még
néhányszor eljátszhatom.. ő nem képes velem szakítani...
23 éves vagy.. nem kell a legelső kapcsolatodban
leragadnod.. pláne ha nem értékelnek..
a másik..
most minden visszatér a régi mederbe..de ő valamiért
félrelépett.. valami hiányzott az ágyatokból.. most az hogy a
nő domináljon? irányítson? esetleg ő más alkat mint te és most
arra vágyott? (vékony-nőies.. fordítva..stb..) vagy csak az a
másik nő több mindent megtett neki.. pl ha esetleg orálozásra..
análra te alapból nemet mondasz.. lehet hogy párod ezekért
simán félrelép... amig nem deríted ki hogy mi is volt ez
lényegében újra keresni fogja...
(de én akkor is azt
vallom hogy ez halott kapcsolat és tényleges időpocsékolás..)
Ha engem megcsalnának /ami elvileg bárkivel megtörténhet.../, -
és mondjuk rájönnék -, akkor biztosan elgondolkoznék, hogy mivel
tudott /miben/ többet, jobbat, pluszt nyújtani a másik nő, mint
én. Mert valamiben /vagy több dologban/ többet nyújthatott,
amiért a férfi - aki elvileg engem szeret/ett/ hozzá ment /járt/.
Biztosan számot vetnék önmagammal - is -, és a kapcsolatommal is,
hogy nyújtjuk-e kölcsönösen egymásnak azt, amit régen. De
elsősorban elgondolkoznék azon, hogy mennyiben tudott a másik nő
többet adni. Van egy gyanúm, hogy itt elsősorban a szexuális
plusz az, ami a barátodnak többet adott /a külső kapcsolatban/.
És vajon mi lehetett ez? Ezen érdemes elgondolkozni. Bár, igazság
szerint Te magad is megválaszoltad ezt: a másik nő "szeret
irányítani"... Tehát valószínűleg felszabadultabb a
szexben, igazán elengedi magát stb. És az sem mindegy, hogy a
másik nővel több a szenvedély a barátod számára. Ha pedig ez
így van, akkor valószínű a találkozgatások meg fognak maradni
később is, mert a barátod valami pluszt kap attól a nőtől.
Lehet, hogy érzelmileg ragaszkodik hozzád, de testileg ott többet
kap.
Persze az sem utolsó dolog, ha a testi része a
kapcsolatotoknak hiányos a barátod számára, akkor - teljesen
mindegy milyen külső kapcsolatban -, ezt később is pótolhatja
egy másik nővel. Ha most megtette, biztosan meg fogja tenni
később is... Ez meg eléggé nyomasztó teher egy kapcsolatra
nézve - szerintem.
Én sokáig voltam szerető...egy 9 évvel fiatalabb pasi csalta
velem rendszeresen a szintén 9 évvel fiatalabb barátnőjét.
Nem véletlenül. Tőlem megkapott mindent, amit egy pasi megkaphat
az ágyban, otthon pedig a sablonos szex volt. Hát ezért.
Szerintem nincs értelme folytatnotok, keress egy olyan ffit,
akinek elég vagy az ágyban, persze azért gondolkodj el, hogy
hogyan lehetnél egy kicsit tüzesebb, h nehogy megint így járj.
Nem elég az, hogy nem mondasz nemet...
Fel a fejjel! :)
"nem érzem igazán pazarlásnak, mert szeretem, és nekem jó.
csak nem tudom, hogy neki is jó-e"
A kérdés az,
h neked elég-e az, h csak te szereted őt? Mert én azt látom, h ez
nem egy megbotlás volt a részéről, hanem egy szeretői
kapcsolat...amit még akkor se bánt meg, mikor kiderült. Sőt, még
nem is nagyon teper azért, h visszanyerje a bizalmadat, hiszen meg
sem akarja ígérni, h nem csal meg többet. Ez tudod, mit jelent az
én nézetemben? Hogy igenis meg fog csalni! Ha ezt se bánta meg,
nem akar mindenáron teljesen visszahódítani, akkor (bocsi), de ez
egyoldalú kapcsolat. Szóval tedd fel magadban a kérdést, h
biztosan boldog vagy egy olyan kapcsolatban, ahol a férfi így
viselkedik? Pláne, h nem is tudod, h mikor lép megint félre :S
Az is érdekes, h a másikkal nagyobb volt a
szenvedély. Kérdés, h ezt miért is mondja így a szemedbe? Ezzel
egyenesen rád hárítja az egészet? Hogy te nem voltál elég
tüzes neki, hát útra kelt, és elindult egy szenvedélyesebb nőt
keresni? Akkor nem mondta el a problémáját, mikor először
érezte? Miért nem veled próbálta megoldani? Miért nem azon volt,
h javítsatok ezen? Miért törődött bele és keresett egy másik
nőt?
Nem tudom...ha egy férfi megcsalna...egy
szeretői kapcsolatban. És akkor se szánná-bánná tettét, mikor
ez kiderül, sőt még arra sem képes, h ígéretet tegyen, h
többször ilyen nem fordul elő....hááát...nem tudom, én arra a
következtetésre jutnék, h ez a férfi nem szeret...és én nem
érzem jól magam egyoldalú kapcsolatban. De persze nem vagyunk
egyformák...ha neked ez elég, és nem tekinted pazarlásnak a vele
töltött időt, tégy belátásod szerint.
Sziasztok
23 éves nőnemű vagyok, a barátom 31, és
kiderült, hogy megcsalt egy 33 éves, két gyerekes elvált nővel.
(nem egyszer)
Állítólag az volt a baj, hogy sokat voltunk
együtt, ragaszkodó vagyok.
Illetve a nő tud valamit, szeret
irányítani. Én meg nem tudom, hogy kell, mivel nekem ez az első
szexuális kapcsolatom. Amikor kiderült, mi kb 1,5 éve voltunk már
együtt.
Én mindig nyitott voltam, sosem mondtam, hogy most
ne, nincs kedvem, stb, hisz nekem is jólesett. De elvileg a
másikkal meg nagyobb volt a szenvedély.
Végülis én azt
mondtam, hogy ok, nem dobom ki. Nem mondta, hogy többé nem tesz
ilyet, mivel (azt mondta, hogy) olyat nem akar ígérni, amiben nem
biztos, hogy be tudja tartani.
Félek, hogy csak én
erőltettem rá, hogy folytassuk és nem a saját döntése, hogy
mellettem maradt; vagy az lesz, hogy ő gondolkodik, gondolkodik,
aztán rájön, hogy mégsem szeret annyira, én pedig
"elpazaroltam" rá x évet. (nem érzem igazán
pazarlásnak, mert szeretem, és nekem jó. csak nem tudom, hogy neki
is jó-e)
Jókedvű vagyok, vidám; hangulatember, de
nem hisztis. Sokáig magamban kerestem a hibát, most már nem
annyira.
Ami biztos, hogy a felépített bizalmamat nagyon
lerombolta, és azon vagyok, hogy visszaépítsem, és ne legyek
féltékeny. (amit neki nem mondok. amíg nem derült ki az egész,
addig egyszer se voltam féltékeny, mivel nem ezzel akartam
"megmérgezni" a kapcsolatot)
Mi a
véleményetek?
Köszi
"sokan ledöbbennek amikor a srác közli hogy így már nem oks
a dolog..."
Jaja, és pislognak nagyokat, h mivel
érdemelték ki azt,h csak "arra" kellettek, komolyabbra
már nem.
1-t értek.. pláne a végével.. sosem fogja igazán megbecsülni a
pasi azt a csajt akit a párjától ellehet szeretni könnyedén..
lehet hogy most oks minden..de idővel beugrik majd hogy hopsz.. én
is megtettem.. mi van ha más meg tőlem szereti el hisz ez 1 ilyen
lány....
Meg eleve.. a pasi máshogy viszonyul..hajt 1 csajra
ha tudja hogy van kapcsolata és max szex lehet.. mint ha hirtelen
már rendes kapcsi kéne vele...sokan ledöbbennek amikor a srác
közli hogy így már nem oks a dolog...
"nem azért tettem meg, mert valami gáz lenne."
Vagy csak te sem akarod beismerni magadnak. Az ember nem azért
szokott félrelépni, mert éppen nincs jobb dolga vagy csak úgy.
Annak mindig oka van, valami a kapcsolatában megváltozik,
hiányzik, amit azzal a másikkal ki tud élni. Egy jól működő
kapcsolatban az ember nem kacsintgat, lép félre.
"Mi van ha rosszul döntök, ha döntök? "
Te írtad, h sajnálod barátodat. Nem azt írtad, h
szánod-bánod, amit tettél, h nehogy megtudja, mert nem akarod
elveszíteni...annyira szereted.Nem, nem ezt írtad. Csak azt, h neki
ez rosszul esne, ő tényleg szeret, stb. A te részedről én nem
nagyon látok mélyebb érzelmi kötődést a barátod felé. Ezen
szerintem érdemes lenne elgondolkodnod.
"Amit úgy
igazából nem bántam meg. "
Ez is csak azt
mutatja, h bizony nem oké az a kapcsolat, amiben élsz. Érdemes
lenne leülni és végiggondolni, mit is érzel és dönteni.
Mielőbb lezárni valamelyik kapcsolatot...nem pedig meghagyni a
barátodat, amíg nem ismered meg a másik pasit. Ez annyira
tipikusan női vonás:a biztosat szépen tartalékolja. Ha pedig
megismered jobban a másik pasit és rájössz, h nem lennél vele
boldog, akkor szemet hunysz az egész megcsalás felett és szépen
boldogan és nagy mosollyal az arcodon visszamész a barátodhoz
(akit addig csak amolyan tartalékban tartogattál)?
Bár az is kérdés, h ha lezárnád a mostani kapcsod és
belekezdenél egy újba azzal, akivel félreléptél..akkor vajon ő
mennyire tudna megbízni benned? Elvégre le tudott nyúlni egy
másik pasi mellől...mi a biztosíték, h ő nem lesz ugyanígy
felültetve? Ilyen esetben sokszor nem 100%-os a bizalom és bizalom
nélkül meg nem sokat ér a kapcsolat.
Igen, ez nekem is szarul esne persze. Én se akarom megmagyarázni, h
mért történt... és nem is akarom semmire se ráfogni. Csak az a
baj, h már megvette a repjegyemet...
1-csak azért nem járunk valakivel mert ő szeret és nem akarjuk
megbántani.. nem vagy te valami lelki-támaszos-manó... ha nem
érzel iránta "úgy" akkor nincs értelme a dolognak..
2- mivel csak nyáron lehetnétek együtt.. utána ismét az jönne
hogy 2 hónapig nuku találkozó.. én nem támogatom hogy valaki a
fiatalságát egy ilyen kapcsolatban élje.. 1x vagy fiatal...
3-nem kell kifogás és különösebb indok sem.. ha megtetted
akkor megtetted.. ez már innentől tény.... a pasik többsége
simán kidobna ha ilyet megtudna a párjáról...
(de
ráfogható hogy azért történt mert nincs veled..de akkor ismét
csak a szakításhoz jutunk... sokkalta rosszabbul fog neki esni ha 1
átturbékolt nyár után fogsz szakítani...)
Aha értem, köszi. Igen erős érzelmeim vannak felé (mm az igazi
párom felé) ... de az a helyzet, h csak nyáron lennék vele megint
csak, mert haza kell jönnöm a suli miatt. Csak hát sajnálom őt
mert ő tényleg szeret... és úgy tudom, meg úgy is érzem, hogy
ő nem csal meg. Tulajdonképp nem tudom, ez csak jött magától...
nem azért tettem meg, mert valami gáz lenne.
Alapból az a dolog hogy én nem hiszek a távkapcsolatokban.. most 7
hónapja jártok és 2 havonta látjátok 1mást??? egy normális
kapcsolatban ezt a mennyiséget 1 hónap alatt lerendezik...
Totálisan érthető hogy ha folyton távol van a kedvesed idővel
kezdesz ráunni a folytonos levelezésekre..telefonálásokra..
ahelyett hogy pl éppen hemperegnél vagy sétálnál a pároddal...
a másik pasinak meg lehet hogy az a nagy előnye hogy ott van
melletted... és ezért olyan tökéletes sok dologban szinte..
ha dönteni kéne én azt mondanám hogy hagyd a távkapcsidat ha
nincs kilátás arra hogy változzon a dolog.. pl te tanulsz még
évekig ő meg kint dolgozik.. akkor ne várjál rá.. a
fiatalságodat nem 1 távkapcsolatban kell eltöltened... és kezdj
jobban megismerkedni a másik sráccal..
de most ha te
is kimennél..vagy ő hazajönne végleg.. akkor azt mondanám hogy
várjál még..nincs sok hátra...kitartás még...
de amin gondolkozol.. hogy kipróbálod a járást a másik
sráccal.. elvégre ő úgysem tudja meg hisz messze van.. az
lényegében megcsalás.. bár ha jól vettem ki akkor már
megtetted.. szoval nagyon nagyok lehetnek a párod felé az
érzelmeid.. szoval sztem inkább szakítsál vele.. és fogd arra
hogy nem működik a távkapcsi... mert ha inkább rendszeresen
megcsalod sokkalta jobban összetöröd a lelkét és joggal hivna
utána utolsó ku*vának.......neked hogy esne ha ő félrelépne és
ismerkedne közben más csajokkal? elöbb zárd le a kapcsid és
utána ismerkedjél.. nem úgy megy ez hogy akkor váltok ha tom hogy
a másik is van legalább ilyen jó.... néhányan így
csinálják..de azokról aztán olyan is a véleménye a
többieknek...................
Sziasztok. ezt most így kicsit cikinek érzem leírni. de nem
igazán tudok tanácsot kérni senkitől. Az a nagy helyzet, hogy 7
hónapja van barátom. Komolynak tűnik a dolog. Külföldön
dolgozik, és kb 2 havonta látjuk egymást. Ő nagyon szeret,
érzem. Én is szeretem, de az a baj, h amikor eltelik pl 1 hónap,
akkor nem érzem, úgy, hogy szerelmes lennék...
Illetve van
egy másik srác, akit már egy ideje ismerek és állatira
vonzódunk, meg kedveljük egymást stb. És sajna elkövettem vele
"a dolgot". Amit úgy igazából nem bántam meg. De lehet
nagy ostobaság volt. És hát többet érzünk egymás iránt, mint
barátság, és lenne köztünk több is, ha nekem nem lenne
barátom. Most elég nagy gondban vagyok, hogy mit kéne tennem.
Elmondani nem akarom a jelenlegi barátomnak, mert asszem
összetörne a szíve. Viszont a másik srácot még nem ismerem
annyira. De normálisnak és kedvesnek tűnik. És szerintem jó
kapcsolatom lehetne vele. Egyikkel biztos nagyon jó lenne... Nah de
kivel? Tulajdonképp senkit nem akarok megbántani, mert
mindkettőjüket "imádom". És nagyon fájna, ha miattam
bánkódnának.
De az a helyzet, h nekem júnusba kéne
kimennem külföldre az eredeti barátomhoz. és elég sok mindent
tett értem. A másik srác, pedig tudna rám várni, de az úgy nem
jó.
Mi van ha rosszul döntök, ha döntök? És elcseszem
vele a jót? Úgy gondolom, h időt kéne szakítanom rá, h a másik
srácot is még jobban megismerjem, és tudjam, h mennyire lenne
komoly a dolog. Elég hülye dolog, de legszívesebben mindkettővel
együtt lennék.
Bocsi, h ilyen hosszan és bonyolultan írtam
le. Légyszi írjatok választ!
Anthicooooo :D:D
Neeeeeeeeee :D:D
A realizmus arra is jó, hogy nem koppan nagyot az ember, ha a
másikkal történik valami ...
mások vagyunk..valaki vizsgánál azt mondja 5-ös lesz simán..
más azt hogy úgyis megbuktam jaaajjj... de ha átmegy akkor örül
mint majom a f...
Én nem nevezném ezt realistának, csak pesszimistának. Ha valaki
nem hisz valamiben, azt úgy is fogja alakítani, akár tudat alatt.
Ha te "realitásnak" nevezed, h úgyis elmúlik a szerelem,
úgyis megunjuk a másikat, hát be is fogod ezt vonzani, így is fog
lenni...
kiélvezem totálisan és jelenleg el sem tudnám képzelni
mással-máshogy a dolgot... de azért én tudok realista is maradni
azért..de mint mondtam..én leszek a legboldogabb ha tévednék...
Mi értelme van egy komoly kapcsolatnak, ha nem tudod elképzelni, h
az életed le tudnád élni (csak) vele? A szerelem szerintem
pontosan h ez az érzés...amikor igenis bele tudod élni magad abba,
h mostantól csak ő lesz és csak te leszel neki. Ha egy percig sem
vagy képes teljesen mélységig kiélvezni az érzelmeket, akkor mi
értelmük van?
természetesen ilyen beszélgetések és ebben a formában nem
következnek be ;))))
mint írtam.. remélem nem így alakul
majd.. de most eddigi éveim távlatában belegondolva.. majd a
jövő eldönti...
jáájh.. hárt mert ő ebből írta a francos dolgozatát.. és
eleve rengeteg párral találkozott.. meg rengeteg problémás
nővel.. és ő a maszti+orgazmus+szex+ elve egész párkapcsolat
szakértő és minden úgy is van és ha mást gondolsz majd jól
kioszt és pufff ;)))))))
Még egy bejegyzés erejéig…
„A szavaiból
kivehető,hogy a szerelemtől mindig elválasztja egy hajszál,mert
érzelmi téren bizonytalan.Ha nem volt még őszinte és
kölcsönös szerelmi kapcsolatban,akkor áruld már el,honnan
tudhatná milyen az,és mi alapján tagadja?”
Nem
kivehető a szavaimból, hanem Te belemagyarázod. Én ebben a
kapcsolatban nem érzek (még?) szerelmet. De voltam szerelmes.
Házas is voltam. Nem úgy mentem férjhez, hogy miért is ne, miért
ne hozzá. És nem ő volt az egyetlen szerelmem. Nem volt sok, de
nem az egyetlen. Akárhányszor leírhatod, hogy nye-nye-nyeeeeee,
úgyse voltál, úgyse voltál, attól még voltam.
Ezért a mondatodért jöttem vissza igazából egy
hozzászólásra, ez verte ki nálam este a biztosítékot:
„Egyébként meg nem a te kapcsolatodról volt szó,hanem
arról,hogy szerelemben van e hűség.”
Érintőlegesen
volt szó a kapcsolatomról, de főleg nagyon is belepasszol a
„Hűtlenség, megcsalás” témába, és a szerelem és
hűség összefüggésébe is. Miután abszolút anonim ez a
csatorna, szívesen csevegtem volna róla, ha már erre kanyarodott a
téma. De semmi értelme azért bármi többet is írni, hogy
elkezdjed ízekre szaggatni, és a Te valóságod által átszabni.
Mivel már ilyen puskaporos a hangulat, nem is lenne kedve senkinek
bekapcsolódni a fórumba, mert ha egyetért velem, vagy megértene
egy fikarcnyit is, rögtön kikezdenél vele is.
Olvasgattam
más máskor is az oldalt, párszor volt is már korábban
bejegyzésem. De sokszor oda kanyarodik egy-két ember miatt a dolog,
hogy sokan be sem szálnak a véleményükkel, vagy legyintenek és
otthagyják, mert az a pár destruktőr nagyokos csak azért is
beleköt minden szóba, ha valaki nem tetszik neki. Vannak
véleményezők, akik árnyaltan látják a dolgot, vannak akik nem
értenek egyet, de mégsem veszekednek. Csak ők elvesznek a
hadakozásban.
Olyan ez, mint az esti TV műsor… Egész
jó… lehetne… Csak túl sok benne az erőszak.
Aimée, már csak annyit mondj meg, ha akkora májer vagy, akkor
miért nincs egy saját site-od, ahol kedvedre oszthatod az észt,
megszabhatod ki mihez mivel szólhat hozzá, és a ködös,
állítólagos ide kapcsolódó foglalkozásodat promócionálhatnád
ezáltal?
"láttam és tapasztaltam is sok nagy szerelem, mindent
elsöprő lángolás olyan gyors kihülését.... szoval én inkább
kicsit racionálisabban szemlélem a dolgokat... legalább ha
bekövetkezne valami nem koppannék akkorát mint akik vakon biznak a
dolgokban...;))) "
Tehát felületesen kezeled az
érzéseket, fenntartással. Racionálisan vizsgálsz mindent és nem
bízol meg vakon a másikban. Az érzéseket nem te irányítod,
legalábbis a mély érzéseket...szóval ha ekkora kontrollod van
és ennyire távolságtartó vagy...akkor ....
"és mint mondtam..most el sem tudnám képzelni hogy megcsaljam
a páromat... de azért kétlem hogy most 10-20-50éven keresztül
csak 1 partnerrel szeretkezzek.... de ha tévedek.. és mégis minden
tökéletes lesz én leszek a legboldogabb..."
Elképzelem azt,mikor a jövőről beszélgettek és valami
hasonlót mondasz a párodnak:
-Figyu, én előtted is elég
sok nővel voltam, és nem hiszem, h ha veled maradok sok-sok évig,
akkor le tudnék mondani erről a változatosságról.Szóval
készülj fel rá, h ha ebből több évtizedes kapcsolat lesz, akkor
bizony lesz más nő is.
:DDDD
tökéletesen megfogalmaztál mindent a témában...
és a
problémát is jól láttad.. hogy itt sokan azért akadtak ki mert
elmondták a véleményüket.. és iziben kapták hogy érzelmileg
visszamaradottak.. szánalmas kapcsolataik vannak.. meg jájh
szegény.. kivánom hogy 1x tapasztald meg a szerelmet..stb...
ki a fene ne hergelné fel magát ezen???
én
továbbra is vallom hogy nincs csak 1 nagy szerelmünk..aki nekünk
van rendelve.. mert mennyi is lenne a sansza hogy pont vele
találkozunk a Földön??? inkább sok tökéletes, minden téren
megfelelő, passzoló pertner.. akivel ha jól csináljuk nagy
szerelem alakulhat ki..
de hogy ez örökké tartana? jó
lenne.. örülnék.. de kétlem.. vagy akkor inkább úgy mondom hogy
kicsi rá a sansz és eléggé ritka hogy idővel ne alakulna át az
érzés...lehet hibákat véteni 1 kapcsolatban.. de van hogy
különösebb hiba nélkül is a végéhez ér..
láttam és
tapasztaltam is sok nagy szerelem, mindent elsöprő lángolás olyan
gyors kihülését.... szoval én inkább kicsit racionálisabban
szemlélem a dolgokat... legalább ha bekövetkezne valami nem
koppannék akkorát mint akik vakon biznak a dolgokban...;)))
és mint mondtam..most el sem tudnám képzelni hogy
megcsaljam a páromat... de azért kétlem hogy most 10-20-50éven
keresztül csak 1 partnerrel szeretkezzek.... de ha tévedek.. és
mégis minden tökéletes lesz én leszek a legboldogabb...
unatkozó szexológus?:)))
legalábbis eléggé nagy
tapasztalattal.. és tömegi rálátással büszkélkedik...
de mindig ködösen fogalmaz ;))))))))
bocs, végig sem olvastam a szédelgésed, meg nem is érdkel.
Arany Babám! igazad van, nyertél! Többé be nem lépek a
szexualitas.hu-ra.
"Már megint kilyukadtunk oda: én tudom mi a szerelem"
Nem,megint oda lyukadtunk ki,hogy amiről beszélsz,az önös
érdekek mentén zajló kapcsolat,amiben mindketten találtok olyan
momentumot,ami miatt azért megmaradtok benne.De ennek mi köze a
szerelemhez?Semmi.
"Kizárok valamit, de egyben
teret engedek egy más fajta kapcsolati mintának."
Igen,kizárod a szerelmet,a hűséget.És aminek teret engedsz,az
egy kölcsönösen kifizetődő érdekkapcsolat.Nem szerelem.
Nem én ítélem meg,hanem saját magad mondod,és
sorakoztatsz fel érveket amelett,hogy ez nem szerelem,hanem valami
más.
Egyébként meg nem a te kapcsolatodról volt
szó,hanem arról,hogy szerelemben van e hűség.Márpedig sok példa
alapján mondom,hogy van.És ezáltal teljesen mindegy,hogy a te
szeretői kapcsolatodban ez nem így van.Hiszen az szeretői
kapcsolat,nem szerelmi.
Sok esetben találkoztam a
hűséggel,és láttam példát örök szerelemre is.És nem az én
értékítéletemtől,vagy a te kapcsolatodtól függ ez,hanem csak
úgy van.Ugyanis ez csak azon a 2 emberen múlik,akik megélik.Nem
tőlem,és nem tőled.
Fogalmazz úgy,hogy számodra nincs
örök szerelem,és hűség.De az a te életed.Másoknál van.Még ha
te nem is tudod elképzelni,vagy megérteni.Ez nem zárja ki,hogy te
a saját szeretői kapcsolatodban boldog legyél,de fogadd el,hogy
más meg tud úgy boldog lenni,hogy egyvalakit szeret,és
hűséges.Ha olyan boldog és elégedett vagy,akkor fogadd el,hogy
más emberek úgy boldogok,és szabadok a szerelemben,hogy
hűségesek.
Teeeeeeeee, ne mondj ilyet, mindjárt bebizonyítom én a
világvégét is!!!!! :DDDDDDDDDD
Kihasznál, hogy rám zúdítsa a gondolatait. Kihasznál azzal, hogy
érdeklődik utánam, meghallgat, és megért, és már megint csak
jönnek az ő gondolatai. Mindezt valami hihetetlen megismerési és
megmutatási vággyal. Néha találkozunk, s akkor szexelünk
is.
Neked nem jut eszedbe, hogy nekem ez jó? Én azért vagyok
ebben a kapcsolatban, mert élvezem, mert előre visz. Nem
beleegyezek, akarom. Én tudom, hogy számomra ő részben pótlék.
Ezért nem is mondtam (mert nem éreztem tisztán), hogy szeretném.
Ami kialakult bennem, az már nem csak pótlás. Ha rá akarnánk
mutatni, hogy hol van a kihasználás, akkor az az én térfelemen
volt, mert én egyértelműen tudtam, hogy miért keresem én is őt.
Eleve egy véges múló dolognak tekintettem, ő nem így
szeretné.
Én nem veszek mindig mindent egyértelmű
adok-kapoknak. Adtam is, kaptam is. Adok is, akapok is. És jó.
Néha érzi, hogy kevés ez, kevés az. Néha én szeretnék többet.
De teljes ez a kapcsolat soha nem lehetne egyelőre
befolyásolhatatlan külső tényezők miatt.
Kizárok
valamit, de egyben teret engedek egy más fajta kapcsolati
mintának.
Már megint kilyukadtunk oda: én tudom mi a
szerelem, nincs ez sohol kőbe vésve. Nem Te fogod megítélni.
Én nem akarom meggyőzni.Összefoglaltam,hogy párkapcsolati
problák során,a hűtleséggel kapcsolatban miket tapasztaltam,és
hogy mi okozhatja.
Brutálisnak tűnő,és talán nem
teljesen jó példa(és meg lehet rajta sértődni),de olyan,mintha
egy intézeti gyerek próbálná bizonygatni,hogy nem létezik
szülői szeretet.Számára persze hogy nehezen elképzelhető,és
lehet hogy vitatja is.De attól mert ő még nem élte
át,létezik.(És egy intézeti gyerek is kerülhet olyan családi
környezetbe,hogy átélheti azt a szeretetet,még ha nem is
vérszerinti szülőktől.)
A szavaiból kivehető,hogy
a szerelemtől mindig elválasztja egy hajszál,mert érzelmi téren
bizonytalan.Ha nem volt még őszinte és kölcsönös szerelmi
kapcsolatban,akkor áruld már el,honnan tudhatná milyen az,és mi
alapján tagadja?
Mindketten optimisták vagytok, ha azt gondoljátok meg tudjátok
győzni egymást. Bár a világvége még remélhetőleg messze van,
addig vitatkozhattok még elég sokat.
"Mondd már meg, hogy mivel használ ki!"
Azzal,hogy
csak egy pótlék vagy neki.Ő a maga részéről kihasznál(az más
kérdés,hogy te ezt hagyod).
"Szerintem nincs
örök szerelem. A hosszú távú kapcsolatok esetében nem hiszek a
hűségben."
azt ugye tudod,hogy ezzel szinte ki is zárod
a lehetőségét annak,hogy a te életedben ezek a dolgok
bekövetkezzenek.
"Képes vagyok lefeküdni
mással, ha egy hajszál választ el a szerelemtől, és az a
hajszál az valami kis zavartság, ami miatt nem tudom pontosan
kivenni az érzelmeimet. Mindez azért, mert poligám jellem
vagyok."
Nem vagy poligám jellem,csak érzelmileg
bizonytalan.
És nem voltál még szerelmes.Ha elhiszed hogy
lehetsz,és be is következik majd,akkor már tudni fogod,hogy van
hűség.Persze csak ha nem zárkózol el,és elhiszed,hogy létezik.
Mondd már meg, hogy mivel használ ki!
Szerintem
nincs örök szerelem. A hosszú távú kapcsolatok esetében nem
hiszek a hűségben. Én képes vagyok lefeküdni még úgy is
mással, ha valakiért borzasztóan oda vagyok. Képes vagyok
lefeküdni mással, ha egy hajszál választ el a szerelemtől, és
az a hajszál az valami kis zavartság, ami miatt nem tudom pontosan
kivenni az érzelmeimet. Mindez azért, mert pligám jellem
vagyok.
Ezeket a nézeteimet, tapasztalataimat nem egy
szeretői kapcsolatban szedtem magamra, ezekkel együtt csöppentem
bele.
"Neked és nekem mást jelent a szerelem, én ezt már nem
akarom összevetni. Ne kérdőjelezd már meg valakinek a szerelmét,
aki még itt sincs!"
Tehát szerinted nincs igazam,és egy
egy igazi boldog szerelmi kapcsolat?
A te érdekedben
remélem,hogy ezt nem gondolod komolyan.
Én elismerem,hogy
lehetnek erős érzelmek a részéről,de sokkal valószínűbb,hogy
inkább csak kihasznál.Sőt,ha szeret is,akkor is kihasznál,hiszen
nem veled van.Ebből a szempontból nem lényeges,hogy te ezt a
kihasználást elviseled,beleegyezel.
Vitába szálltál
azzal a véleménnyel,hogy van örök szerelem,és hogy a szerelem
együtt jár a hűséggel.Most azért ha komolyan magadba nézel,egy
szeretői kapcsolatra alapozva nem is furcsa,hogy így gondolod.De
hol beszélhetünk itt a szerelemről?
Lehetne annyi is a kapcsolatunk, hogy ha úgy jön ki a lépés,
találkozunk, ha nem nem. Ha találkozunk, kefélünk, ha nem nem.
Mind a kettőnknek ez lenne a legkényelmesebb.
Ő
kezdett ábrándozni ilyenről, hogy mi lenne, ha inkább velem.
Aztán azt mondtam, hogy ácsi, én erről hallani sem akarok. Meg
nem lehet minden kapcsolatból pikk-pakk kilépni. Én is szar
alaknak tartanám, ha most otthagyná a családját, és azt
mondanám, hogy aki a baj közepén így otthagyja a társát, az
nekem nem kell.
Neked és nekem mást jelent a szerelem, én
ezt már nem akarom összevetni. Ne kérdőjelezd már meg valakinek
a szerelmét, aki még itt sincs!
A szerelemről olyan vonatkozásban beszéltem,amikor egy
kölcsönös érzés,mindkét fél részéréről.Ekkor
beszélhetünk igazi szerelemről,ami önzetlen,és ilyen esetben nem
lesz benne hűtlenség.
A te eseted más.Azért nincs
hűség,mert nem szerelmes az illető.Sem abba,akivel épp van,sem
pedig beléd,akit kihasznál.
A dolog egészen egyszerűen
megállapítható.Ha miattad,érted nem hagyja ott a
kapcsolatát,akkor nem szerelmes beléd.Erős érzelmei talán(nem
biztos ettől a dolog jobb) vannak irántad,de ez semmiképp sem
szerelem,ezt te is beláthatod.
Az igaz és őszinte szerelem
alapja a kölcsönösség,és az egymás iránti érzések
egyensúlya a két fél közt.Ez egy szerető kapcsolatban
elképzelhetetlen,hiszen az egyik fél mindig több fog adni mint a
másik.
Ezt most ne úgy értsd,hogy kényszeresen ugyanazt
kell adni egy kapcsolatban,amit kap az ember,hanem ennek az
egyensúlynak magát értedődönek kell lenni.
Ahham, hogyne...
Miután "összejöttünk" 1,5-2
hónapig nem találkoztunk, csak e-mail meg telefon, de az nagyon
sűrű folyamban. Azóta is ritkán látjuk egymást (ezt alatt több
hét szüneteket kell érteni). A szexuális életünk pedig nem
egészen volt teljes ez időben sem, mert nálam problémák
adódtak. Nem, nem csak a szexbe szerelmes, elég sok próbát
kiállt már. Persze lehetne, hogy én megérjek ennyi energiát,
hogyne szexistennő vagyok, de ennyire azért nem...
...és
nem most jöttem a falvédőről.
Nem sokára elutazik több
hónapra, és akkor újra csak neten keresztül fogunk kommunikálni.
Rozsdásbökőt, hogy ugyanígy tartani fogjuk a kapcsolatot, és ez
nem fogja megszakítani a kapcsolatunkat.
Szexet
"érzelmek" nélkül kaphat, kapott is nálam. Nekem semmi
féle érzelmi kötődés nem kell ahhoz, hogy szexeljek, és rövid
úton kihajítom aki "szerelemmel" etet, mert beszéljen
lyukat más hasába, nekem elég van a lában között. Semmi
értelme nem lenne hazudnia. Meg nem is tud...
Az élet egyáltalán nem bonyolult, csak vannak a hazugok és a
becsületesek. A pasid egy hazug, mert még veled is elhiteti, hogy
beléd szerelmes, holott az egész egy brutálisan nagy hazugság,
hogy még te is bedőlsz neki, ő a szexbe szerelmes és nem beléd,
otthon nem kapja meg azt, amit veled igen... próbáld ki, hogy nem
adod meg neki azt, amire vágyik, vajon meddig marad melletted?
Mindaddig, amíg úgy hiszi, hogy hízelgéssel, kedveskedéssel,
álnok és számító taktikázással valahogy csak-csak kicsikarja
belőled, amire vágyik vagy pedig feladja és keres másikat, akibe
szintén szerelmes lehet, egy szóval: egy balekot, aki elhiszi, hogy
az.
És mi a beteljesületlen szerelem? Mert ugye ilyen is van...
A pasim szerelmes belém, de végtére is hűtlen,
mert vkihez hazamegy, és bizonyos látszatért valami minimálisat
csak kell teljesíteni itthon. Otthon van egy társaskapcsolata,
belém szerelmes, hűség sehol, az élet meg bonyolult.
"Szerintem társas kapcsolat plusz hűség nem egyenlő a
szerelemmel."
Nem azt mondtam,hogy az a szerelem,hanem
onnan kezdve már beszélhetünk róla.Amíg azonban nincs meg a
szexuális hűség,addig nem beszélhetünk szerelemről sem(csak
társas kapcsolatról).
Lehet ezt vitatni,de idővel mindig
kiderül,hogy ez így van.
Még zárásnak azt mondd meg, a való életben pontosan miként
praktizálsz?
Most ezt nem tőled szerettem volna megkérdezni, mert a te
véleményedet ismerem:)
Magyarázd, magyarázd, hátha kijön valami jó...
Itt már
felvetődik az a kérdés: a csinos szövethalmazon felül mi az
ember, ha nem az érzelmei által befolyásolt gondolatrendszer, és
minden, ami ezen a halmazon átfolyik és kijön az a hozzá tartozó
gondolat, vélemény. De ennél jobban nem offolok...
Szerintem társas kapcsolat plusz hűség nem egyenlő a
szerelemmel. De kár folytatni. Mást gondolok, és Veled nem tudom
ezt megvitatni.
Ani ebbe szerintem nem kéne belemenni. Vannak nők, akik tesznek
érte, érzik azt, h képesek befogadni, mások nem. Ez azért két
nagyon különálló csoport.
És meddig bírja egy nő orgazmus nélkül úgy hogy ne menjen
tönkre a kapcsolat?
Úgy látszik nem lehet elégszer leírni,hogy érthetővé
váljon:
nem a saját személyes tapasztalatom az alap,mert az
statisztikai értelemben elhanyagolható lenne.Számtalanszor
leírtam,hogy rengeteg pár kapcsolata,szexuális élete alapján
írtam mindent.Ez szerintem elég alapot ad egy átfogó képhez.
Nem tudom világos e: nem arról írok,hogy én hogyan élek,meg
1-2 "ismimnél" mit láttam.Nyilván a saját megélt
dolgaim is számítanak,de nem az az alap.
Thymian is
félreértette: én nem arról írtam,hogy ÉN milyen érzelmi
szinten vagyok,hanem hogy az ember,a párok általában hogy vannak
ezzel,és ez milyen problémák alapja szokott lenni.Nem helyeztem
én sehova magam,hanem leírtam,hogy milyen típusú emberek
vannak,hogyan viselkednek egy kapcsolatban.Magamról egy szót nem
ejtettem,és nem mondtam hogy én másnál jobb vagy rosszabb
lennék.Az emberekről,és párkapcsolatokról írtam.
Rendben,elismerem,rosszul fogalmaztam.Tehát nem a te
kapcsolatodról(rólad) írtam(hiszen nem tudom milyen),hanem a
kapcsolatokról írt véleményedről.
"Én a
társaskapcsolati hűség és a szexuális hűség közé nem teszek
egyenlőség jelet."
Nem is kell egy "társas"
kapcsolatban.Amikor már megvan az egyenlőségjel,onnantól
beszélünk szerelemről.
Mások a tapasztalatok és mindenki a saját tapasztalata,
véleménye alapján írogat.
(ugyanez volt, van, ha én írok
az orgazmusról pl., ahogy én látom a témát, akkor én is meg
vagyok kövezve, pedig az is csak egy álláspont)
Ez
van, az embereknek az a szimpi, akik hasonlóan gondolkodnak, mint
ők.
Én rákérdezek: kisisten ügyeletes igazságosztó szerepében?
Én meg a kisördög, legalábbis az kezd előjönni belőlem
>:)
Nem rólam, csak a véleményemről... Nem én csak a gondolataim...
:DDD
Legyen meg az igazad: sértett vagyok. Vörös az arcom,
és vérben forog a szemem. Valójában már pár billentyű is
kitört a kezem alatt, de mindjárt a monitort is befejelem :DDDDDDD
Nem csak sértett vagyok! Dühös!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ :DDDDDDD
Tombolok!!!!
Én a társaskapcsolati hűség és a
szexuális hűség közé nem teszek egyenlőség jelet.
"Nem kétségbe vontam viselkedésben tett érzelmi
megnyilvánulásokat" idézet az én korábbi hsz-omból.
Olvasd újra ezt a mondatot, aztán válaszold meg magadnak a
kérdésed!
" csak azt nem látod, hogy nem vagyok sértett. Tudom
magamról, hogy nem vagyok érzelmileg fejletlen, se erkölcsileg
fogyatékos"
Pedig úgy néz ki sértett vagy,különben
nem vetted volna magadra a dolgot,hiszen nem rólad írtam,hanem a
véleményedre reagáltam.Ez 2 különböző dolog.Elmondtam,hogy
amit írtam elég sok pár kapcsolata alapján keletkezett
tapasztalat.Nem rólad írtam,hanem
párokról,kapcsolatokról,viselkedésformákról,és az ez alapján
leszűrt tapasztalatokról.
"más modellt
követnek, mint amit Te kívánatosnak titulálsz."
Nem hiszem,hogy a hűségnek több modellje lenne.A hűség
egyfajta,és azt jelenti,a pár tagjai nem szexelnek
másokkal.(Persze akad olyan,aki szerint ha csak szex van,érzelmek
nélkül valaki mással,az nem megcsalás,meg ha nő egy nővel lép
félre,az sem megcsalás,de hagy ne kelljen kifejtenem,hogy ezek
milyen nevetséges mentegetőzések.)
Én nem titulálok
kívánatosnak semmilyet,mindössze csak elmondtam,milyen
kapcsolatokban milyen problémák lehetnek,és azok honnan
eredhetnek,mik okozhatják.Mindenki úgy él,ahogy akar,a boldogság
nem kötelező,és nem attól függ,hogy én kívánatosnak tartom e
vagy sem.
Az érzelmi,lelki világnak is vannak
fejlettségi szintjei.Sok minden határozza
meg,neveltetés,környezet,az embert ért hatások,stb. Ebből mi nem
érthető,vagy mit vitatsz belőle?
egyetértek. na ezt próbáltam leírni, csak kicsit terjengősebb
lett.
örülök, hogy más is így látja.
kevesen vannak szerintem azok, akik rögtön megtalálják a
másikat.
azért mi sem elsőre találtunk egymásra. és
korábbi tapasztalataimból kiindulva vártam, hogy na mikor múlik a
dolog. de nem múlt, sőőőt :)
azért ez egy elég
komplex terület, főleg, hogy érzelmekről és megannyi faktorról
beszélhetünk, amely befolyásolhatja a kapcsolat, érzelmek
alakulását. így nehéz általánosságban beszélni erről a
témáról.
ezért sem értem a kialakult "vitát",
rágalmazásos hadműveletet egyik oldalról sem. pusztán azért,
mert másképp gondolkodtok. lehet egyiknek sincs igaza, lehet
mindkettőnek....
a lényeg, hogy mindenki legyen boldog. ha
valaki egy illúzióban boldog, egészségére, ha
racionalitásokban, egészségére, ha az örök szerelemben, hajrá,
ha az elmúlóban, hajrá. a lényeg, hogy boldog legyen őszintén.
de ne akarjátok már megmondani, hogy az egyik debil, meg
csökkentértékű, a másik meg konzervatív, mert a
tapasztalataiból indul ki. lehet, majd x év után saját magát
fogja megkérdőjelezni, ha összejött a világmegváltó szerelem
vagy épp amiatt, mert élete szerelmének hitt nője, férfija
elhagyta...
megértem, hogy a saját kis világotokat,
világnézeteteket (ego) véditek. de mégsem. mert ez a másik nem
elfogadása és csak a saját dolgaitok fújása elég nagy
merevségre, szűklátókörűségre vall. lényegében a
kommunikációs stratégia a bizonygatás, védekezés és támadás
háromszögében kimerült. ha elfogadnátok egymás világát, akkor
nem született volna ennyi hozzászólás... miért bizonygatjátok
itt egymásnak az igazatokat? van értelme? fog változni valami
tőle? nem hinném.
beszéltek itt érzelmi
magasságokról. hát valahogy nem sikerült észrevennem egyik
oldalról sem, főleg nem tőled aimée. óhatatlanul is, de
folyamatosan támadólag írsz. észre sem veszed, ugye? nincs nekem
bajom azzal, amit írsz, mert jókat szoktál, csak a stílus,
megfogalmazás ("érzelmi magasságokban" tudnád, hogy a
különböző embertípusoknak másképp kell fogalmazni, hogy
befogadóbbak legyenek a mondandódra, s ne támadásnak, sértésnek
vegyék. utána már megállíthatatlan a lavina. láthatjuk itt a
verbális támadásokat rendesen. vagy te tényleg lenézed azokat,
aki nem a te "szinteden" vannak?), de ezzel annakidején
anthicot is csesztettem elég rendesen. bűvös szó: empátia,
megértés. és nemcsak a való életben, de a neten is ugyanúgy
fontos ennek kimutatása, ha nem jobban. mivel elég deficites a net
(nincs hangsúly, nem látjuk a másikat stb....). nem pedig egyből
leoltani a másikat, mert ő nem azt tapasztalta, amit _én_.
bocs gyöngyagyló. ez a vége már abszolút nem neked
ment. :) lényegében csak az első bekezdést gondoltam neked :)
"Hanem én itt inkább az aszexuális nő és normális
lelkületű, jólelkű, érzékeny férfi kapcsolatán keresztül
láttam a szexmegvonás, szex fokozatos eltűnése témát."
Az egész onnan indult,hogy igazi szerelemben milyen a felek
egymás iránti érzése,és van e esélye a hűtlenségnek,illetve
igazi szerelemben érez e késztetést az ember a megcsalásra.
Szerelemben nincs olyan,hogy bárki is aszexuális lenne.Ha nincsen
a szeretet mellett szexuális vágy,akkor nyilvánvalóan az nem
szerelem.És az sem,ahol szexmegvonás,vagy eltűnő szexuális élet
van.
"Az egyértelmű, hogy az ilyen
- és amiket leírtál kapcsolatok már eléggé a patológiás
kapcsolatok kategóriába tartoznak - és persze, hogy az ilyen
emberek érzelmi világával probléma van."
Sajnos azt
kell hogy mondjam,az ilyen dolgok rendkívül gyakoriak,sokkal
inkább mint ahogy azt gondolnád.
Sok esetben a
legnagyobb gond az,hogy a szex nem kölcsönös örömszerzés,hanem
egymás testét használva történő önkielégítés.És akik a
szexet így élik meg,önző módon,azoknál a megcsalás egészen
biztosan be fog következni.Egy igazi szerelemben ilyen nem
történik.
Egyébként pedig mindenki azt csinál amit akar, de fogalmazhatnék
úgy is ami leginkább divat. Én azt sem bánom, ha valaki jó
dolgában már nem tud mit csinálni és harmadiknak bevonja a
kutyáját a játékba. De ha valaki nem ért egyet az Ő
véleményével, akkor ne neki álljon feljebb, mint ahogy itt is
elkezdődött a vita. Fiatal barátunk tanácsot kért, hogy szerinte
bele menjen-e a hármas felállásba. Akik egy kicsit keményebben
nyilvánítottak véleményt azoknak rögtön neki tapadt.Mindenki
elmondhatja a véleményét. Valakinek az a furcsa, hogy nem kíván
meg egy harmadik, negyedik, ötödik embert mikor /boldog/
párkapcsolatban él, másoknak, köztük nekem is, pedig az, hogy ha
van valakinek egy jól működő kapcsolata, miért akar ilyen
dolgokkal kockáztatni.
A megkívánom, meg az ágybabújok elég távol áll egymástól.
A lángoló szerelem valóban elmúlhat, de attól függetlenül nem
azt jelenti, hogy minden szembe jövő csajjal, aki egy kicsit
megtetszik ágyba is bújok. Az is hatalmas dolog, ha két ember
között szeretet van, ami nálam egyet jelent a megbecsüléssel,
és akit megbecsülök nem fogom becsapni.
Én sem vagyok borúlátó, csak tudom, hogy benne van a pakliban,
hogy
- vége lesz
- megcsaljuk egymást.
Ha
a szerelem elmúlik (ami meglátásom szerint törvényszerű), a
szeretet ott lesz (mi máshogy definiáljuk a szerelmet, ezt kár
ragozni).
Szerintem az is törvényszerű, hogy megkívánunk
mást. Én pl. nem hiszem el, hogy nincs olyan férfi, aki ne nézne
meg a nőjén kívül más nőt. Meg a nők szeme is megakad egy
jóképű férfin. És ha megnézki vki vkit, akkor elkalandozik
akaratlanul a fantáziája. Ha nem is az jut eszébe, hogy de
leteperném vagy más ilyen konkrét dolog. Ez szerintem már a
megkívánás, mégha csak porszemnyi szintem is, és aligha lehet
bárkinek felróni.
Én sem vagyok negatív. A
szerelemre, a párkapcsolatra és a házasságra is derűsen
gondolok, mert egy jó dolog. Csak nem tekintem létszükségletnek,
hogy legyen, és minden áron kizárólagosságot hozzak létre vagy
várjak el.
Én legalább nem vagyok olyan borúlátó, mint sokan, h
-úgyis vége lesz
-úgyis elmúlik a szerelem pár éven
belül
-úgyis meg fogjuk csalni egymást
-úgyis mást
is meg fogunk kívánni
Nem vagyok ennyire negatív,
mert nap mint megtapasztalom, milyen is a szerelem csodája. A poén
az, h sokszor olyanok szólnak le, akik mögött nincs is ennyi éves
kapcsolat vagy akár egy normális kapcsolat sem.
Ha 30 szerelmes év lenne mögötted, akkor esetleg azt mondanám,
már tudod miről beszélsz...
Nem kell visszajönnöd 80
évesen, mert egyáltalán nem érdekel, hogy miként alakul a
kapcsolatod.
aiméének mi a szakmája konkrétan?
A hatalmas rálátásoddal és szakmai tapasztalatoddal csak azt nem
látod, hogy nem vagyok sértett. Tudom magamról, hogy nem vagyok
érzelmileg fejletlen, se erkölcsileg fogyatékos, és ha akarnál
sem tudnál érdemben véleményezni, plusz nem érdekel a
véleményed, mert elfogultnak tartalak.
Nem kétségbe
vontam viselkedésben tett érzelmi megnyilvánulásokat, meg nem is
a szerinted megkérdőjelezhetetlen tudásodat. Egyszerűen nem
kellene érzelmi fogyatékosnak titulálni másokat azért, mert más
modelt követnek, mint amit Te kívánatosnak titulálsz. Meg nem
kellene pont úgy viselkedni egy fórumon, mint ahogy mások a
párkapcsolatukat rontják el...
Ennyi.
Persze, nem vitatom, hogy az ilyen párkapcsolati jelenségek sokkal
összetettebbek, és ahány ilyen problémás kapcsolat, annyi
variáció.
Szex-szel manipulálhat nyilván férfi is
ugyanúgy - használhatja dominancia kifejezésére stb. -, mint nő.
Én amit leírtam most nem a klasszikus "durva, domináns
férfi", és szegény határozatlan nő kapcsolatból
mintáztam. Hanem én itt inkább az aszexuális nő és normális
lelkületű, jólelkű, érzékeny férfi kapcsolatán keresztül
láttam a szexmegvonás, szex fokozatos eltűnése témát.
Az
egyértelmű, hogy az ilyen - és amiket leírtál kapcsolatok már
eléggé a patológiás kapcsolatok kategóriába tartoznak - és
persze, hogy az ilyen emberek érzelmi világával probléma van.
"de el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk. nem mindenki
képes megtalálni azt a társat, akivel élete végéig boldog,
"szerelmes lehet."
Sajnos kevés ember mondhatja azt
- ahogy én látom tágabb és szűkebb környezetemben is -, hogy
megtalálta élete párját, hogy elsőre, vagy akár másodikra
sikerült neki az "örök boldogság". Ez valahogy olyan
kicsit végzetszerű-dolog is, hogy pontosan azzal az emberrel
jöjjön össze mindenki, aki a "másik fele" lesz.
És, elég egyetlen-egyszer "tévedni", rosszul dönteni,
félreismerni a másikat, beleképzelni olyan tulajdonságokat is,
amik - talán soha sem voltak benne: máris kész egy csalódás, és
akkor több értelme van új kapcsolatot nyitni, mint évtizedekig
nyüstölni a másikat, és tönkretenni két /vagy több ember/
életét.
Szóval, elég egyetlen "holtvágány", és
az élet már nem lesz soha sem az a rózsaszínű valami, ahogy
elképzeltük.
A párkapcsolati kommunikáció szerintem sem
mindig oldhat meg problémákat, mert, ahol makacs a probléma, ott
nem mindig segít a kommunikáció.
A szerelem kémiájáról
szerintem annyit, hogy ahol meg van a kezdeti varázs, de vannak
problémák, nyomasztó terhek, ott tényleg igyekezni kell a
meglévő parázsból újra elővarázsolni a lángot, és
rendszeresen újra- és újra előhozni. Sokkal fantasztikusabb
élmény újra- és újra megtalálni azt a valakit a
kapcsolatunkban, akibe beleszerettünk, mint könnyebb utat keresni,
és új kapcsolatban új varázst kergetni. Persze ez utóbbi ott
működik, ahol meg van a vonzalom, és a szeretet.
Ez azért nem ennyire egyszerű.Általában összefüggében kell
nézni a dolgot.
ahol a férfi a másik félen való
uralodásra is használja szexet(kötelező dolognak tartja,hogy ha
neki épp vágya ébred,akkor a nő azt kielégítse,függetlenül
attól,ha van épp kedve),ott szokott előfordulni az is,hogy a nő a
szexet megtagadva akar valahogy visszavágni.De természetesen
ezekben az esetekben már egy kapcsolat régen rossz.
Gyakori,hogy a férfi nem a közös,vagy saját örömére
szexel,hanem a szexet büntetésnek,a dominanciát kifejező
eszköznek használja.
A házasságon belüli erőszaknál
ugyanis nem a szex a lényeg,nem azért történik mert a férfi a
szexuális vágyát akarja kielégíteni,hanem a nő
megalázására,elnyomására használja eszközként a szexet.
Megcsalásnál is gyakori eset,hogy valaki nem azért lép
félre,mert vágyik másra,hanem egyfajta kicsinyes bosszúként.
Ezek azok az esetek,amikor egy kapcsolatban a szex nem a
megfelelő helyen és módon van kezelve.És azt nem lehet
vitatni,hogy akik ilyen dolgokat tesznek,azok érzelmi világa bizony
fogyatékos.
"egyes emberek egy kapcsolatban nem képesek a szexet a
megfelelő módon kezelni,megélni,és problémákat okoz,vagy a
"felek a szexet hatalmi játszmákhoz,érzelmi zsaroláshoz
használják a kölcsönös örömszerzés helyett?"
Ez
viszont sok helyen nagyon így van: a nő a szex-szel szinte
"zsarolja a férfit", és valóban hatalmi fegyverként
használja a szexualitását a nő. Elég szomorú. Vagy szexuális
traumán átesett nő évtizedes együttélés után sem képes
megnyílni a társának, de ennek ellenére a másikat hibáztatja -
és évtizedek után sok-sok leélt év után dobja be a
törülközőt, és dobja ki a férfit: holott ő nem volt képes
soha valódi nőként funkcionálni a kapcsolatban. És mégis ki
lesz a hibás, a férfi. És valójában ki az érzelmileg éretlen -
a nő. És az igaz, hogy mennyi olyan kapcsolat van, amit már semmi
sem tart össze, a felek meg szinte allergiásak egymásra...
Az érzelmi fejlettség egyébként valóban magában foglalja a
tolerancia-szintet is, hogy képesek legyünk elviselni, ha másoknak
más a véleménye...
Azok az emberek egyébként, akik
valamiért nem lettek hűségesek, annak is meg van az oka, és nem
mindig a hűtlenkedő fél a hibás.A kommunikáció sem ment meg egy
idő után sok kapcsolatot, mert, ahol elbeszélnek a felek egymás
mellett, az egyik mondjuk tizen /stb./ év után mondjuk azt
szajkózza, hogy mindenért a másik a hibás, ami nem sikerült az
életükben stb. - ott mit lehet tenni? Egyik erről kommunikál, a
másik meg a maga igazát fújja... - közös pont meg nem létezik.
Meg a hűtlenség is hogyan definiálható: úgy, hogy az hűtlen,
aki nem bírja elhagyni az elhidegült társát, mondjuk, mikor semmi
sincsen már köztük, azért mert anyagilag nem teheti meg, azért
mert máshoz kötődik már, de ő vele meg nem lehet tartósan? Dr.
Lux Elviránál olvastam, hogy ő alapjában véve elítéli a
hűtlenséget, de olyan kapcsolatban például nem tartja
klasszikusan hűtlenségnek azt a cselekedetet, mikor az egyik
féltől alapvető szükségletek: szeretet, szex, közös
kommunikáció is adott esetben teljesen meg vannak vonva - az egyik
fél ilyenkor azért szó szerint kényszerül szeretetet keresni,
mert nem kapja meg azt, ami alapjában véve minden érző embernek
szükséglet, a szeretetet. Anélkül pedig nehezen képzelhető el
emberi létezés. Szóval klasszikus értelemben hűtlenkedni ott
lehet, ahol még van két ember között bármilyen érzelmi vagy
szexuális kapocs, ahol nincs, és mégis belekényszerül az egyik
fél egy másik kapcsolatba, ott egészen másról beszélhetünk.
És rengeteg elromlott kapcsolat van, ahol tizen-huszonév
után nem engedhetik meg adott esetben egy tisztességgel ledolgozott
élet után sem, hogy új lakást, vagy házat vegyenek, és nyitott
lappal kezdjenek új életet.
Tapasztalatokra,megfigyelésekre alapozva írtam mindent,és ezen a
sértődöttséged nem változtat.
Elég nagy rálátásom van
a dologra,lévén ez a munkám.
Te hány válságban lévő
kapcsolattal,szexuális problémával foglalkoztál életedben?
Én megosztottam a megfigyeléseimet,amit pár év munka során
tettem.Nem kötelező elhinni,de akkor is,nagy részben onnan erednek
a párkapcsolati problémák,amikről írtam.
Szerinted
nem léteznek fejletlen érzelmi világú emberek,akinek a
párkapcsolati problémáik innen erednek?
Szerinted nem
létezik a párkapcsolatokban az agresszió,vagy az önzésből
eredően a másik fél elnyomása?
Szerinted nem létezik
olyan,hogy az alacsony konfliktustűrő képesség zavart okoz egy
párkacsolatban?
Szerinted nem létezik,hogy egyes emberek egy
kapcsolatban nem képesek a szexet a megfelelő módon
kezelni,megélni,és problémákat okoz,vagy a felek a szexet hatalmi
játszmákhoz,érzelmi zsaroláshoz használják a kölcsönös
örömszerzés helyett?
Számtalan,példaként felhozható
esetet tudnék mondani.
ÉRZELMILEG FEJLETLENEBBEK (és emiatt a hűség számukra
teher,illetve nehézséget okoz)általában megfigyelhető más
erkölcsi és érzelmi FOGYATÉKOSSÁG is
Nem érzed
ebben a mondatban
- az alacsonyabb toleranciaszintet? Nem
bírod elfogadni, hogy valaki nem úgy gondolkodik, mint Te.
-alacsony konfliktustűrő képességet? Lekezeled,
alacsonyrendűnek veszed a másikat, hogy ezzel fölényre törve
zárd az igazaddal a vitát.
-magasabb agresszivitási szint?
Vedd az előző pontot.
-túlzott egoizmust? Csakis Neked lehet
igazad.
Nem, nem érzed. Még ezt sem érzed, akkor mit
papolsz érzelmi fejlettségről?
azt nem írja egyikőtök sem, hogy mi van, ha nem illenek össze. ez
is előfordulhat. és együtt vannak megszokásból vagy anyagi
dolgok miatt. jól elvannak, de már nem szerelmesek, csak a kémia
működött az elején.
ha egy kapcsolat vergődik, nem
feltétlen a kommunikációban van a hiba, vagy abban, hogy nem
tettek meg mindent a kapcsolatért. van olyan, hogy egyszerűen nem
működik. és sokszor évekig elvannak így emberek, mert nem
lépnek.
amúgymeg nyugodtan lehet az állatvilággal jönni.
ott is van hűtlenség, megcsalás és sírig tartó szerelem. az
embereknél is megvannak ezek. és igenis összefüggésbe hozható a
kémiával, mert ha az nem működik két ember között, akkor a
hamuból nem lehet lángokat csiholni.
én hiszek az
életen át tartó szerelemben. eddig jó sok év van kedvesemmel a
hátunk mögött. mi már az első perctől tudtuk, hogy
összeillünk, azóta is hatalmas a szerelem, a bűvös hetes számot
észre sem vettük (nem értem mitől vízválasztó:)).
de el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk. nem mindenki
képes megtalálni azt a társat, akivel élete végéig boldog,
szerelmes lehet.
én elfogadom diavolino és miriam, kanyim
véleményét is, hisz az ő szemszögükből igazuk van. mi, akik
meg az örök szerelemben hiszünk, nehezen tudjuk elképzelni, hogy
az is szerelem lehet, amit ők éreznek. és azért, mert nem tudjuk
elképzelni, máris lealacsonyítóan kell beszélni a
dologról?!
inkább aimée és anthico: örüljetek, hogy ti
olyan szerelmet tapasztaltok meg, amilyent.
de mások
világképét, tapasztalatait megkérdőjelezni hülyeség, vagy
letámadni pláne. de a másik tábornak is. a lényeg az, hogy
mindenki a maga kapcsolatában őszintén boldog legyen, őszintén
szeressen.
írtátok itt a láncokat stb. a
véleményem hasonló ebben, mint anthicoé. én a szerelmem mellett
szabadabb vagyok, mint előtte voltam. és ez nem vicc. szerintem
ehhez egészséges személyiségek kellenek. mindkét félnek
önmagával és a másikkal is harmóniában kell lennie. e nélkül
szerintem egy kapcsolat valóban lehet fullasztó. legalábbis más
esetet nem tudok elképzelni, hogy mitől lenne terhes, rabláncos
stb. nem hiába mondják, hogy a szerelem szárnyakat ad. ha ezt nem
tapasztaltátok a kapcsolatotokban, ott valami _szerintem_ nem
működik jól. de hát csak a saját tapasztalataimból,
gondolkodásmódomból tudok kiindulni. ha ti teljesnek, egésznek,
szárnyakat biztosítónak érzitek a kapcsolatot, akkor nem szóltam
:) ha viszont nem így érzitek, akkor _szerintem_ nem az igazival
vagytok együtt. lehet fújjogni stb, nem érdekel. és fölösleges
is, mert engem nem kell meggyőzni arról, hogy szerelmesek vagytok.
elég, ha ti legbelül tudjátok és érzitek.
még
annyit mondok, hogy biztos tudjátok, milyenek az első hónapok,
hogy a gyomrod is beleremeg az izgalomtól. hogy epekedve várod,
hogy lásd a másikat, szinte szimbiózisban éltek, egymás
gondolatában olvastok, egymás mondatát befejezitek. aztán ezt
képzeljétek el úgy, hogy már x ideje együtt vagytok és
hiheteltlen kötődés, szenvedély van és ez x év után is ilyen
és még inkább olyanabb! na, sikerült elképzelni? :)
egyébként az elején meg voltam arról győződve, amiről ti
beszéltek. aztán vártam és vártam mikor jön a szerelemből
szeretetté alakulás, mikor kacsintgatunk másfelé.először 3 év
után (ugye arra is mondják, hogy válaszvonal, aztán a 7. évnél
is vártam, s csak évfordulókor vettem észre, hogy jah, hát a 7.
év már elmúlt egy ideje)....hát helyette inkább még mélyebb,
még szenvedélyesebb, izgalmasabb lett a kapcsolatunk.
nálunk
nagyon durván működik a kémia, ami másoknál 1,5 év, 3 év
után alábbhagy. és utána keményen dolgozni kell a kapcsolatért
vagy pedig elválni egymástól.
nah ezek voltak az én
tapasztalataim.:) lehet kövezni :)
további jó harcos
vitatkozást. értelme nem sok van, hisz mindenki a saját
világképéből indul ki. innentől kezdve meg parttalan az egész
vita.
"de azért a férfiak igenis jó százaléka inkább poligám,
már csak genetikailag is erre van beprogramozva"
Szerintem ezt hagyjuk,ez a hűtlenek mentegetőzése.A szerelemnek
semmi köze a genetikához.Sokan példálóznak azzal,hogy az
állatvilágban is a hím egyedek arra törekszenek,hogy minél több
nősténnyel párosodjanak,de ez egy általánosítás.Van ilyen
is,de van más is,léteznek az állatvilágban is monogám
fajok,léteznek olyan fajok is,ahol a hím neveli az utodót,létezik
olyan,ahol a nőstények közösen a hímek nélkül.Szóval széles
a paletta.A hűtlenségre hajlamos ember számára persze könnyű
kiragadni egy példát,ami őt igazolhatná.De mivel az ember
érzelmileg jóval fejlettebb mint az állatvilág nagy része,ezért
nem szerencsés összehasonlítgani.
Azoknál az embereknél
egyébként,akik érzelmileg fejletlenebbek(és emiatt a hűség
számukra teher,illetve nehézséget okoz)általában megfigyelhető
más erkölcsi és érzelmi fogyatékosság is:
-alacsonyabb
toleranciaszint
-alacsony konfliktustűrőképesség
-magasabb agresszivitási szint
-túlzott egoizmus
"A másik viszont, hogy az alapjában véve érzelmes,
nem megcsalom a párom típusú férfi is iszonyat érzékeny arra,
ha visszautasítják, sorozatosan visszautasítják stb. egy
állandó kapcsolaton belül például. És sok nő elköveti ezt a
hibát.
Sok olyan férfi meg, aki alapjában véve még tizen
stb. év után is hűséges /lenne/ a párjához, élettársához,
feleségéhez stb., iszonyat rosszul veszi ki, ha visszautasítják:
mert azért egy szerelmes férfinek igenis hozzá tartozik a
szeretett nőhöz a testiség is! Ezt meg sok nő egy stabil
kapcsolatban hajlamos elfelejteni. Csak az jön le nekik, hogy
"na, apánk már megint azt akarja"."
Itt
gondolom olyasmire gondolsz,hogy a férfi szeretné az orális vagy
anális szexet,de a nő nem,és akkor a férfi egy idő után máshol
keresi ezt.
A hűségről a szerelem kapcsán
beszéltünk.Nos,amit példaként említesz,olyan esetnél eleve nem
beszélhetünk feltétlen és őszinte szerelemről,hiszen egy olyan
kapcsolatban fel sem merül,hogy tabuk vannak egymás teste
kapcsán,tehát hiányérzete sem lehet egyik félnek sem.Ha egy
kapcsolatban a teljesen hétköznapi szexuális dolgok is
kényszerként jelennek meg,az nem szerelem.
Szerelemben nem
tabu az orális szex,az anális szex,így nem is lehet
hiányérzet,ezáltal fel sem merül,hogy ezt mással kellene
megvalósítani.
Ha mégis valami akadályozza ezeket a
dolgokat,de van szerelem,akkor a szerelmes embernek nem fog
hiányozni,hiszen az ember a párjába szerelmes,nem az anális vagy
orális szexbe.Aki szerelmes a párjába,annak soha nem lesz
hiányérzete,hiszen amire(akire) vágyik,az ott van mellette.Nem
nagyon tudom jól szavakba foglalni ezt,de aki szerelmes,az pontosan
tudja miről beszélek.
Úgy gondolom,hogy még egy sima
hüvelyi szeretkezés is annyi de annyi kiaknázatlan lehetőset
rejt,hogy érthetetlen egyesek hogy unhatják meg,vagy miért égnek
ki szexuálisan már huszonéves korukra.
Könyörgöm,a nők
kb. 60%-nak még hüvelyi orgazmusa sincs,a férfiaknak nem
tudom,talán szintén 60%-a korai magömléssel,merevedési zavarral
küzd,mit akarnak az anális meg hármas szexszel,meg
ilyenekkel?Megmondom én: azt hiszik ezek megoldják az orgazmus és
merevedési zavarokat,korai magömlést,meg úgy általában a
párkapcsolati problémákat.És akkor ott vagyunk,amit korábban is
mondtam: ahol felmerül a hármas szex,ott voltaképpen ez egy
kompenzálás,vagy megoldáskeresés egy rossz kapcsolatra,szexuális
problémákra.De sehova sem vezet,vagyis csak rosszra.
ha te nem lennél....
eskű csak a te hozzászolásaidat
kéne elolvasnom
nah meg Kanyimét ;)
Szerintem lehet azzal vitatkozni, hogy biztosan nem, mert rengeteg a
hűséges, párjához x ideig hű férfi stb. - de azért a férfiak
igenis jó százaléka inkább poligám, már csak genetikailag is
erre van beprogramozva. A másik viszont, hogy az alapjában véve
érzelmes, nem megcsalom a párom típusú férfi is iszonyat
érzékeny arra, ha visszautasítják, sorozatosan visszautasítják
stb. egy állandó kapcsolaton belül például. És sok nő
elköveti ezt a hibát. Kivétel az aszexuális férfi /de az más
kategória/.
Sok olyan férfi meg, aki alapjában véve még
tizen stb. év után is hűséges /lenne/ a párjához,
élettársához, feleségéhez stb., iszonyat rosszul veszi ki, ha
visszautasítják: mert azért egy szerelmes férfinek igenis hozzá
tartozik a szeretett nőhöz a testiség is! Ezt meg sok nő egy
stabil kapcsolatban hajlamos elfelejteni. Csak az jön le nekik, hogy
"na, apánk már megint azt akarja". Azt hiszem, dr. Lux
Elviránál olvastam régen, hogy írja, hogy a "nőknek
büszkének kellene lenniük arra, hogy a társuk kívánja
őket" - szó szerint nem tudom, hogyan volt - de a lényeg, az
eszmei mondanivaló ez volt! - Ez a mondat azóta is nagyon tetszik,
és nagyon elgondolkoztat...
...és mondhat rám bárki bármit...hogy naív vagyok, hogy fiatal,
hogy vak, hogy konzervatív vagy hogy egy álomvilágban élek vagy
hogy az ilyen hozzáállás manapság nem trendi, megszokott vagy
hogy a föld felett lebegek...akkor is minden nap köszönetet adok
azért, h ezt a csodát átélhet(t)em.
Ha ez azzal jár, h
más lenéz emiatt vagy megszól vagy csak megmosolyog, mert egy kis
naív csitrinek tart, hát akkor ezzel jár.
"azért a lényeg állandó... "
És pontosan
ez a legszebb benne, h azzal a férfivel lehetek, akit szeretek, akit
imádok, akiért bármit képes lennék megtenni. Nem azt látom
benne, h minden alkalommal ugyanazt a testet simogatom,érzem...hanem
h minden egyes alkalommal élvezhetem annak a férfinak az
érintéseit, kényeztetését, akit imádok.
Ha valaki a következőket írja, abból lehet következtetni egyre s
másra:
- jaj, hát úgyse tart örökké
- pfff, milyen
már az, h 50 évig csak vele szeretkezhetek?
- nekem a
szerelem csupa lemondás, bezárva érzem magam
- én le akarok
feküdni mással is, mert vágyok másra
Mellesleg nekem
is jogom van a véleményemhez, ha már rám mondhatják, h szörnyen
korlátolt vagy konzervatív vagyok...vagy mikor szinte majdnemhogy
le lettem csitrizve.
esetleg nem lehet hogy xx év után kicsit megunta hogy mindig csak 1
partnerrel volt??? lehet bármilyen segédeszköz.. lehet bármilyen
sexy fehérnemű.. csinálhatják 1x a konyhában..1x a parkban..
azért a lényeg állandó...
és mondom hogy jelenleg
nem tudnám elképzelni sem a dolgot..
de azért furán hangzik
most hogy 50éven keresztül 1 partnerrel csak...
(de közel 3
év után minden happy és vágyakkal teli bőségesen.. de ebből
nem jelentem ki most hogy pl 20év múlva is így lészen...csak
remélem..)
a másik.. hogy mi is elmondtuk a véleményünket... hogy a legszebb
dolog a mindenek feletti szerelem..de lehet tapasztalni hogy bizony a
legnagyobb érzelmek is képesek kihülni.. és lehet hogy senki sem
hibázott.. így alakult.. nem lehet mindig-mindent megmenteni...
aki kicsit is jártas a párkapcsolatokban biztosan ért véget
nagy szerelme.. ha meg éppen az aktuális a legnagyobb és az
örök.. aham.. értem;)))))
és most hogy azt mondjuk hogy nem
hiszünk abban hogy bizti örökké lángolni fog ez az érzés..de
örülünk ha mégis.. és nem biztos hogy 1 partnerrel fogunk
mostantól 50 éven keresztül szeretkezni.. 2-3-5 évből nem lehet
még ennyire előre következtetni hogy már pedig nem...
és
példákat persze hogy tud mindenki mondani... én pl ismerek olyat
aki 4est ért el a lotton.. és??? ez csak 1 példa...
sem te
sem én nem beszélünk csakis a magunk véleményét mondogatjuk..
ennyi...
de attól még senkinek sincsen joga olyan
stilusban reagálgatni mint itt néhányan.. hogy nem is vagy
szerelmes.. sosem voltál.. remélem majd 1x megtapasztalod..stb...
mert nem pont úgy érzel mint én.. nem úgy mutatod ki.. akkor már
nem is lehet az..... na azért ácsika...
"persze.. lehet tenni érte.. beszélgetni... feldobni a
testiséget..stb..
de most ha valami megváltozik az egyik
félben és nem vágyódik a másik után akkor ott eléggé necces a
dolog..."
Minden visszavezethető valamire. Lehet,
h az az oka, h keveset voltak együtt, egyik többet dolgozott,
másik jobban belemerül valami másba vagy elhagyta az egyik magát
vagy bármi. Lehet, h csak kevesebbet beszéltek, vagy csak alapvető
dolgokról beszéltek, a napjaikról, de elmaradtak a mély
beszélgetések, eltávolodtak. Ezer és ezer oka lehet ennek...csak
rá kell jönni és úgy kell alakítani a dolgokat, h minimálisra
csökkenjen a gondot okozó, zavaró tényező.
Én
viszont akármerre nézek, azt látom, h a párok titkolóznak, nem
beszélnek őszintén, nem mondják el a problémát, nem közlik a
másikkal, ha a kapcsolatban valami változást érzékelnek, nem
tesznek a kapcsolat helyrehozásáért. Inkább belenyugszanak,
várnak, és panaszkodnak úton-útfélen, aztán jön egy másik
férfi/nő, aki elcsábítja őket stb.
Én sem azt mondtam, h ugrálva, szökellve, kézen fogva
nevetgéljék át a napjaikat...és ha nem ezt teszik,akkor nem
szerelmesek.
De ha valaki azt mondja, h neki csak
bezártság, lemondás a szerelem, tele korlátokkal,
"muszáj"-okkal és "kell"-ekkel, akkor abban hol
a boldogság? Ez mind-mind csupa negatív érzés...vajon a szerelem
h lehet valakinek ilyen negatív?
mások vagyunk.. más érzésekkel.. ás kapcsolatokkal.. és
mindenki máshogy éli meg a kapcsolatait..
valaki infantilis
vigyorgéppé változik ha szerelmes.. más érzékeny pityergővé..
más folyton pirul... de most kijelenteni hogy ha nem így vagy úgy
viselkedsz akkor nem is vagy szerelmes... enyhén erőltetett és
szánalmas...
és bizti van olyan hogy örök szerelem..
de gyakoribb az hogy lobogva ingadozik.. 1x jobban..másszor
kevésbé lángol..de az eléggé ritka hogy az első hónapok
ködös-lobogó szerelme örökké vagy igen sokáig úgy
maradjon..még többször meg átalakul szeretetté a 2 ember
között...
persze.. lehet tenni érte.. beszélgetni...
feldobni a testiséget..stb..
de most ha valami megváltozik az
egyik félben és nem vágyódik a másik után akkor ott eléggé
necces a dolog...
Kisarkosítod, amit írtam. Én egy feltételezéssel éltem a %-okat
illetően. Azt mondtam, h ha valaki azt állítaná, h ennyi párból
annyi kapcsolata szétmegy x időn belül, akkor én arra
gyanakodnék, h bizony nem nagyon dolgoztak meg azért, h az
működjön.
Mert bizony ez így van...ide is hány és hány
ember írt olyan indokkal, h sajnáltassa magát,mert milyen rossz a
kapcsolata, blabla, meg h szeretőt tart emiatt. És legtöbbször
kiderül, h otthon a párjának meg sem említi, h valami szerinte
hiányzik. A legkönnyebb egy másik embernél keresni a
megoldást...vagyis ez nem a legkönnyebb, csak a legegyszerűbb.
Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad.
Szóval nem azt mondtam, h 10-ból 9 kapcsolat ilyen...csak h ha
valaki mutatna nekem egy ilyen statisztikát, én akkor mire
gondolnék legelőször...és ez nemcsak úgy a fejemből pattanna
ki, hanem azokra alapoznám,amit itt a fórumon 3,5 év alatt
láttam,olvastam, amiket az ismerőseim, rokonok körében
láttam.
Abban igazad van, h nem vagyok 30 éves. De mi
lenne akkor, ha 30 évesen lenne mögöttem ez a mostani 3,5 éves
kapcsolat? Akkor mondhatnék ilyeneket, de most nem? Vagy majd
jöjjek vissza 80 évesen, h "igen, megcsináltam!" vagy
mire gondolsz? Én láttam/látok ilyen kapcsolatot...és jelenleg
én is olyanban élek, ahol nem azon kattog az agyam, h "atya
úr isten, ez lehet, h 30 évig fog tartani", hanem inkább
olyanok gondolatok cikáznak a fejemben, h "bárcsak életem
végéig tartana!". Sose tudhatja az ember, h mit hoz a sors,
ezt aláírom. De én úgy élem a mindennapjaimat, h hálát adok a
sorsnak, egyszerűen boldog vagyok és inkább örömmel tölt el az
a gondolat, ha ez életem végéig fog tartani...nem pedig a napokat
számolom, h mennyi időt kell lemondásokkal töltenek, kalitkába
zárva.
Nem küldtelek el sehova.Arra céloztam,hogy magadból,a saját
kapcsolatodból kiindulva fogalmaztál meg egy olyan véleményt,ami
nem a valóság.
Azért mert egyesek szerint nem sok van,vagy
csak alig létezik olyan kapcsolat két ember közt,ami életük
végéig tartó szerelem,az nem azt jelenti nincs.Ha nem
gyakori,akkor is van ilyen.Az már az ember személyes döntése,hogy
ilyenre vágyik e,vagy megelégszik rövidebb,kevésbé teljes
kapcsolatokkal.
Te azt írtad,részedről maradsz ahol vagy.De
nehogy már az legyen a hülye,aki mást él meg.
Csak azért
mert te el sem tudod ezt képzelni.Ha úgy érzed,nincs örök
szerelem,akkor élj aszerint,biztosan sikerül így alakítani az
életed.
"Azért egyet ne feledjetek:
egyikőtök sincs 30, úgyhogy ha nem készültök a napokban
meghalni, ne gondoljátok, hogy Ti már megcsináltátok a sírig
tartó szerelmet."
Ez egy újabb példa a
közhelyekre.Mi köze a szerelemnek ahhoz,hogy ki hány éves?Vagy te
úgy vagy szerelmes,hogy azon gondolkozol,hogy "jajj,még 60-70
évet kell leélnem a párommal?"Én a magam részéről inkább
örülök hogy fiatal vagyok,és elvileg még sok sok boldog és
szerelmes év van előttünk a párommal.
Szóval nem értem
hogy jön a témához,hogy ki mennyi idős.A szerelem,ha igazi,minden
életkortban az.
Te most elküldesz a ..csába, mert elmondtam egy nyilvános fórumon
a véleményem? Nem értünk egyet. Ettől még nem kell valakit
leminősíteni. Nem várok én itt senkitől semmit.
Az
"örök szerelem" elég ritka. Anthico, a másik igazság
osztó mester szerint 90%-ban nem jön be a jó kapcsolat, ergo az
örök szerelem sem. Szóval ez a 90% a looser, Ti meg vagyok a
Janik. Valószínű. Tutira én vagyok a hülye, hisz' én csak
egy pondró vagyok a buta 90%-ból...
És akkor még
számításba sem vettül, hogy a maradék 10% sem a felhőtlenül
jó kapcsolat, és szerelem.
Azért egyet ne feledjetek:
egyikőtök sincs 30, úgyhogy ha nem készültök a napokban
meghalni, ne gondoljátok, hogy Ti már megcsináltátok a sírig
tartó szerelmet.
Azért mert a te szerelmi életed nem teljes,attól még nem kellene
elvárnod másoktól,hogy azon a szinten maradjanak mint te.Az erre
pazarolt energiát hasznosíthatnád másképpen is.Egyébként
remélem idővel leszel majd igazán szerelmes,hogy megtudd,milyen
érzés is az,és akkor megérted ezeket a dolgokat.
Csak úgy látszik te nem vagy az neki.Ha az lennél,nem vágyna
arra,hogy másokkal lefeküdjön(és itt most teljesen mindegy,hogy
nézheted,vagy beszállhatsz).Megsértődhetsz ezen,de akkor is ez az
igazság.Sajnos az,hogy te igazán és őszintén szerelmes vagy,nem
garantálja azt,hogy az ő érzései is hasonlóan erősek.
Amit meg korábban írtam,azon sem kellet volna felkapnod a
vizet.Leírtam,hogy számtalan párkapcsolati probléma áttekintése
mellet merem azt kijelenteni,hogy ahol felmerült a hármas szex,ott
komoly problémák voltak a kapcsolatban.Jó működő kapcsolatban
ilyen dolog nem merül fel.
Elhiszem hogy nehéz ezzel
szembenézned,de sajnos ez az igazság.
Jól van, igazatok van. Soha nem voltam szerelmes, Ti meg
kergessétek az örök szerelmet! Köszönöm, én jól érzem magam
két lábban a földön.
"Szerintem aki egyszer volt már igazán szerelmes, az nem mond
olyat, hogy létezik örök szerelem. Szerelmesen bolond az ember.
Nem bírja kiverni a szerelmét a feléből, koncentrálni sem tud,
teljesen őrült dolgokat csinál, és egy teljes napig vigyorog,
mint egy kosár jonatán alma, ha egy röpke SMS-t kap, szinte érzi
a szikrázást, ha a másikhoz ér, és észre sem veszi a hibáit.
Kb. így írnám körbe a szerelmet. "
Hát,ebből
a kis leírásodból pontosan az érezhető,hogy nem igazán voltál
még szerelmes.Ha lettél volna,akkor tudnád,hogy létezik örök
szerelem.Az meg a legócskább közhely,(főleg hűtlenek
használják önigazolásra),hogy elmúlik meg átalakul a szerelem.A
legfőbb tévedés abból adódik,hogy sokan azt hiszik,erőltetetten
kell mindig újat és újat mutatni a másiknak,hogy ne unja meg az
embert.Érzelmileg éretleneknél ez lehet hogy így van,mert ők az
új élményt szeretik,nem a másik embert,ezért csak adott ideig
működik a vonzalom.Akinek mindig újdonságra van szüksége hogy
szexuális vágya legyen,az a szexet szereti,nem a párját.
Ha
két ember közt erős vonzalom,és lelki együttállás van,az sosem
múlik el,legfeljebb az idők során a közös élmények,és akár
nehezségek során is csak még erősebb,szilárdabb lesz.
A
másik szánalmas közhely,hogy a szerelem az valami korlátok közé
zárná az embert,meg lemondással,önfeladással járna,és hogy a
hűség az valami erőltetett kényszer.Ez egyáltalán nincs
így.Aki szerelmes,nem azért nem vágyik másra,és nem fekszik le
mással,mert fél,hogy megbántaná a párját,hanem mert nincsen
erre igénye,nem érdekli más,csak a szerelme.
Nem azt mondta, hogy nem működhet, de gyakoribb, hogy "már
nem ugyanolyan". Nem el kell múlnia, de gyakran elmúlik. És
azért a férfiaknál szokott előbb vagy gyakrabban bekövetkezni,
mert arra vannak beprogramozva, hogy csináljanak mindenfele sok-sok
gyereket. De gondolom, ebbe is bele fogsz kötni.
Miért lenne
ostoba példa? Szerinted a szerelemnek nem része a szexuális
vonzalom? Arra akartam rávilágítani, hogy nem kellene ezzel a
példával dobálózni, ha egyszerűen a két különböző
élethelyzet, tehát állapot is más. Vagyis, ha az elején volt a
szerelem, akkor az más valami más. Nem rosszabb, nem kevesebb,
hanem más.
És miért olyan hihetetlen elképzelni, h egy 20-30 éve együtt
élő pár egyszerűen gerjed egymásra? Ennek el kell múlni vagy
mi?
Amúgy a 80 éves példa elég ostoba példa, hiszen akkor
már senki sem úgy gerjed senkire...sőt akkor már a szex sok
esetben el van felejtve.
Ne gyere már állandóan ezzel a "magad nevedben
beszélj"-jel! Mindig mindenki a saját nevében beszél, az ő
világnézetéről, tapasztalatáról.
És kanyim nem
vadidegenről beszélt, hanem arról, hogy egy nőt először
vetköztet le. A kettő nem ugyanaz.
Csak hogy észrevedd magad: Te most egy olyan példával hozakodsz
elő, amit sehogy nem lehet bizonyítani. Tudod, azokon a vidékeken
élnek általában a leghosszabban az emberek, ahol nincs rendes
anyakönyvvezetés.
A szerelem nem létezik szexuális vágy
nélkül, márpedig 80 éves mámi meg pápi aligha gerjed olyan
hévvel, mint 60 éve.
"Egy jó kapcsolatot lehet ápolni, de a szerelemből szeretet
lesz. Tiltakozhatsz, meg azt hiszel amit akarsz, de biológiai
törvényszerűséget akarsz megcáfolni. "
Ha jól
emlékszem, Thymian is felhozta példának a saját szüleit és én
is említettem már. Köztük nem erős szeretet, nem
megszokás,kötődés van, hanem az az igazi, gyermeki, őszinte,
néha bolondos szerelem. Lehet, h nem állandóan, de időről-időre
erősen fellobban...
A szerelem akkor az igazi, ha magától jön. Máshogy nincs is. Nem
lehet mesterségesen generálni. Ha így lenne, akkor pl. fognánk
egy minden szempontból ideális nőt vagy férfit, aztán
behergelnénk magunkat, és ott lenne a tökéletes kapcsolat. De
mivel ez sem lehetséges, ezért mesterségesen fenntartani sem
lehet. Olyan ez, mint egy kómás ember. Életben tartják, de
tényleg ember az a test?
Szerintem aki egyszer volt már
igazán szerelmes, az nem mond olyat, hogy létezik örök szerelem.
Szerelmesen bolond az ember. Nem bírja kiverni a szerelmét a
feléből, koncentrálni sem tud, teljesen őrült dolgokat csinál,
és egy teljes napig vigyorog, mint egy kosár jonatán alma, ha egy
röpke SMS-t kap, szinte érzi a szikrázást, ha a másikhoz ér,
és észre sem veszi a hibáit. Kb. így írnám körbe a
szerelmet.
Egy jó kapcsolatot lehet ápolni, de a
szerelemből szeretet lesz. Tiltakozhatsz, meg azt hiszel amit
akarsz, de biológiai törvényszerűséget akarsz megcáfolni.
Szép, szép, hogy szerinted mindent meg lehet beszélni, de
pl. az aktuális pasimnak csak egy hiányzott a jól működő
társaskapcsolatából: a jó szex. Lehet erről tengernyit
beszélni, de attól még nem fog újra gerjedni a nőjére. Persze,
időről időre "lerendezi az asszonyt", de már nem az
igazi egyiküknek sem. Mondhatsz akármilyen tippet, trükköt, azt
az érzést, hogy ránéz egy nőre és rájön az
"úristendemeg..sznám!" nem lehet visszacsinálni. És
férfi... Nem csak nekik van szükségül erre, de mégis
jellemzőbb. Biológiai szükséglet. Nem kell ezen semmit
idealizálni. Időközben meg belém szeretett. És magával ragadta
az érzelmi szenvedély. Szerintem ezt sem kell túlzottam
magyarázni, hogy miért jó.
Az ő szerelmük már elmúlt
rég, és maradt köztük egy nagyon erős érzelmi kapocs, amit nem
akarnak megbontani, és szerintem nem is kell. El fog múlni az is,
amit irántam érez. A társas kapcsolatáért tesz. Nagyon sokat
tesz. Ami pedig köztünk kialakult, az van.
Anitico nem értem hogy miért támadsz te mindig mindenkit....
Valami akkor nálad sincsen rendben...
Mindenkinek
mást jelent a szerelem neked is van egy értékrended a másiknak
is, ha ez különbözik már ő a hülye. Meg te tudatod vele nem is
szerelmes, az ilyen hozzáállás olyan gyerekes.
"nem jobbat dehogy..csak egész mást mint amit 1 szerelmes
kapcsolatban tudnak adni.. "
A magad nevében
beszélj :) Nem mindenkit vonz, h egy vadidegen emberrel bújjon
ágyba, csak mert ez olyan izgalmas, h új test, új idomok.
"és erről kell lemondani amikor belmegyünk egy
kapcsolatba.. és persze hogy sokkalta többet kapunk... "
A lemondás egy negatív kifejezés, egy megalkuvás, amikor
valamit el kell viselni. Ez mind mind a muszájra, kényszerre utal.
A szerelem nem kényszer, nem negatív...a szerelem mellett nem
szenvedsz, h ezekről lemondtál, mert nem mondtál le, egyszerűen
hidegen hagynak az ilyenek.
Ha konzervatív vagyok, mert a PÁR(=2)kapcsolatban hűséges vagyok,
mert nem kívánok meg mást, mert élvezem a szerelmet több mint
3,5 év után is, akkor az vagyok. És nem szégyellem, ha ez másnak
konzervativizmussal egyenlő, akkor inkább büszke vagyok erre.
Mellesleg 1 évvel vagy idősebb nálam és ne hidd azért, h te
olyan ejjjdesokat tapasztaltál kapcsolat terén. Nekem is voltak jó
és rossz kapcsolataim, voltak rövidek és hosszúak, voltak lazák
és komolyak. Szóval...